DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Elnök úr! Tisztelt Ház! A kormány az elmúlt két évben kiemelt figyelmet fordított a hatályos jogszabályok felülvizsgálatára, hogy egyszerűsíthesse azon szabályozásokat, amelyek feleslegesen terhelték a közigazgatás rendszerét, a magyar emberek mindennapjait. Az állampolgárokat és a vállalkozásokat sújtó adminisztratív terhek csökkentése mindig és mindenkor a feladatunk lesz.
Különösen fontos ez a feladat a társadalmi-szociális helyzetük, egészségi állapotuk, időskoruk miatt kiszolgáltatott helyzetben levő személyek esetében; hiszen az állampolgárok munkával, nyugdíjbiztosítással, illetve egészségbiztosítással összefüggő hatósági ügyei közvetlen összefüggésben vannak a foglalkoztatással, a gazdaság működőképességével, valamint az adórendszerrel is, azaz közvetve is befolyásolják hazánk jogi és gazdasági versenyképességének lehetőségeit.
A foglalkoztatottak testi és lelki állapota közvetlenül is kihatással van a vállalkozások sikerességére, aminek érdekében olyan jogi környezet kialakítása szükséges, amellyel mind a saját, mind az ország versenyképességét javítani tudják. Az önök előtt fekvő törvényjavaslat adminisztrációs könnyítéseket vezet be társadalmi-szociális helyzetük vagy egyéb okból kiszolgáltatott helyzetben levő személyeket érintő hatósági ügyek intézésének egyszerűsítése érdekében.
Tisztelt Ház! A törvényjavaslat gerincét a gondoskodáspolitikát érintő egyszerűsítési javaslatok képezik, azonban mielőtt rátérnék ezekre a javaslatokra, fontosnak tartom, hogy néhány gondolat erejéig kitérjek arra, hogy a polgári kormányzás számára mit is jelent a gondoskodás.
Mindannyian emlékszünk még azokra az időkre, amikor a baloldali kormányok a megváltozott munkaképességű, fogyatékossággal élő embereket a segélyek világába száműzték, és meg sem próbálták visszavezetni ezeket az embereket a munka világába, hanem azt mondták, hogy inkább éljenek segélyeken.
A polgári kormányzás elmúlt 14 éve során a kormány felismerte, hogy egy ember megélhetése hosszú távon nem függhet a segélyektől, mert nem csak anyagi kérdésről beszélünk, mert a legfontosabb, hogy megadjuk az önértékelés és az önbecsülés lehetőségét.
Sereghajtók voltunk Európában 14 évvel ezelőtt, amikor 18 százalék volt a foglalkoztatási arány ebben a célcsoportban, most pedig ott tartunk, hogy csaknem 50 százalékra sikerült javítani. Ez azt jelenti, hogy csaknem minden második megváltozott munkaképességű embernek van munkája és jövedelme.
A polgári kormányzás közpolitikájának fókuszában mindig is az állt, hogy az egyének, a polgárok részére megadjuk azt a lehetőséget, amiben az egyén tud magáról gondoskodni, saját erejéből tud talpra állni. A kormányzat részéről azonban abban a gondoskodáspolitikában hiszünk, amelyik az önellátásra, a saját képességek fejlesztésére teszi a hangsúlyt. Ugyanakkor a szolidaritás mindannyiunk ügye, és ha valaki nem tud magáról gondoskodni, a saját problémáját megoldani, ott be kell hozni a közösségi gondoskodást is.
Gondoljunk csak a gyermekvédelem világára, amikor a nehéz sorsú gyermekek nem tudnak a saját családjukban felnőni, de idetartozik az időskor, illetve a fogyatékossággal élő emberek élethelyzete, és persze számos olyan célcsoport, ahol kell segítség az életben. Lényeges, hogy a szociális, a gyermekvédelmi és a felzárkózást érintő területeken az állam amellett, hogy fenntartói szerepet lát el és koordinál, jogi szabályozással is segítse ezeknek az embereknek az életét, az ügyeik intézését.
A törvényjavaslat e célkitűzés mentén több ponton módosítja a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvényt. A bürokratikus terhek redukálása érdekében javaslatot teszünk az ügyfeleket terhelő bejelentési kötelezettségek csökkentésére. Jelenleg, ha az ügyfél időskorúak járadékában, gyermekek otthongondozási díjában vagy ápolási díjban részesül, vagy aktív korúak ellátására jogosult, neki kell bejelenteni a korábbi ellátást megállapító hatóságnál, hogy új ellátás iránti igényt nyújtott be.
(12.10)
A jövőben az ügyfél helyett e bejelentést a korábbi ellátást megállapító hatóság felé megteheti az új ellátás iránt eljáró hatóság is.
A törvényjavaslathoz kapcsolódó kormányrendeleti módosítások a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának eljárását érintően még számos könnyítést tartalmaznak. Így például, ha az ügyfél lakóhelye megváltozik, a lakcímváltozással az ellátásra jogosultság a jövőben folyamatos lesz, a korábban eljárt járási hivatal küldi meg az ellátásra jogosultságot biztosító iratokat az új lakóhely szerinti járási hivatalnak. A lakcímváltozás miatt az ügyfélnek nem kell megszüntetnie az egyik járási hivatalnál az ellátásra jogosultságát és másik járási hivatalnál új eljárásban ismételten igényelni azt.
A törvényjavaslatban újragondolásra került a közgyógyellátásra való jogosultság időtartama és a gyógyszertérítési díj finanszírozásának módja. Mint ismeretes, a közgyógyellátás olyan szociális juttatás, amely a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök és az orvosi rehabilitáció céljából tb-támogatással igénybe vehető gyógyászati ellátások beteg által fizetendő térítési díjához nyújt hozzájárulást. Átlagosan 238 ezer személy jogosult jelenleg alanyi jogon közgyógyellátásra, mert például átmeneti gondozásban részesül vagy aktívkorúak ellátásában részesülő egészségkárosodott. Normatív jogcímen jogosult közgyógyellátásra az a személy, akinek esetében a havi rendszeres gyógyítóellátásának az elismert térítési díja a szociális vetítési alap összegének 10 százalékát meghaladja, feltéve, hogy a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el a szociális vetítési alap összegének 105 százalékát, egyedül élő esetén a 155 százalékát.
Jelenleg az alanyi jogon járó közgyógyellátást négy évre, a normatív jogon járó közgyógyellátást két évre állapítják meg. Mindez azt jelenti, hogy éves szinten is százezres nagyságrendű ügyfelet kényszerítünk arra, hogy kettő-négy évente kérelmezze újra és újra a közgyógyellátásként járó minimális összegű gyógyszerkeretet, mindezzel nemcsak az ügyfeleknek, hanem a járási, fővárosi kerületi hivataloknak is hatalmas adminisztratív terhet okozva. Minderre tekintettel javaslatot teszünk arra, hogy 2025. január 1-jétől az alanyi jogosultság időtartama a jelenlegi négy év helyett az alapul szolgáló körülmény fennállásáig terjedő időintervallumra terjedjen ki, míg a normatív közgyógyellátás kettő év helyett négy évre kerüljön megállapításra. Az alanyi közgyógyellátásra jogosultak esetében állapotuknál fogva több esetben ez gyakorlatilag élethossziglan megállapított jogosultságot jelent, jelentősen csökkentve az érintettek adminisztratív terheit.
A közgyógyellátáshoz kapcsolódóan a törvényjavaslat a gyógyszertérítési díj finanszírozását illetően is újítást hoz. Jelenleg a gyógyszer térítési díját év közben nem lehet részben gyógyszerkeretből, részben a jogosult saját költségéből fedezni, ugyanakkor a törvény az év végén erre mégis lehetőséget biztosít. A javaslat 2025-től lehetőséget biztosít arra, hogy a gyógyszerkeret erejéig a részben közgyógyellátásból, részben önköltségből való finanszírozásra év közben is lehetőség legyen, hiszen e gyógyszerek nélkülözhetetlenek a betegek számára, és a nehéz sorban élő családoknak a részbeni finanszírozás is nagy segítséget jelenthet nem csupán az év végén, de év közben is.
A hatályos szabályok szerint a fogyatékos személyek ápoló-gondozó célú lakóotthona esetében nincs lehetőség a férőhelyek bővítésére. A jogalkalmazói visszajelzések alapján ugyanakkor a fogyatékos személyek bentlakásos intézményeiben történő elhelyezés iránt egyre nagyobb az igény, így annak érdekében, hogy a lakóotthonok néhány férőhelyes bővítésére legyen lehetőség hiszen ugyanez megengedett ápoló-gondozó otthonok esetében 50 férőhelyig , a törvényjavaslat biztosítja, hogy a fogyatékos személyek ápoló-gondozó célú lakóotthona a jogszabály szerinti maximális 14 férőhelyig bővíthető legyen. E szolgáltatási típus kapcsán a családias jellegű elhelyezés megőrzése kiemelkedően fontos, erre figyelemmel a bővítés is csak maximum 14 férőhelyig engedélyezhető. Hangsúlyozzuk, hogy új ápoló-gondozó célú lakóotthon továbbra sem hozható létre.
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény módosításával csökkennek a fenntartók felesleges adminisztratív terhei. Az utógondozói ellátás tekintetében gyakran előfordul, hogy a fenntartó nulla forintban állapítja meg a személyi térítési díjat, ilyen esetben azonban szükségtelen az önköltségszámítás elvégzése és az intézményi térítési díj megállapítása, így a javaslat e kötelezettségeket is eltörli.
Jelentős észszerűsítési lehetőséget teremt a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény, valamint végrehajtási rendeletének módosítása. A jövőben a véglegesnek véleményezett állapot esetén a súlyosan fogyatékos személy időszakos felülvizsgálatát nem kell elvégezni, számára a támogatás végleges hatálya kerül megállapításra, és a hatósági bizonyítvány határozatlan időre kerül kiállításra. E változás folytán a fogyatékossági támogatásra való jogosultság megállapítása, az ellátás biztosítása céljából vezetett nyilvántartás adattartalma is csökken, a jövőben a végleges állapotú fogyatékossági támogatásra jogosult személyek esetében nem kell a felülvizsgálat időpontjáról rendelkezni.
Egyszerűsödnek továbbá a foglalkozási rehabilitációs szakértői tevékenység folytatására irányuló bejelentés szabályai azáltal, hogy a bejelentés mellékleteként nem kell csatolni a bejelentő nyilatkozatát arról, hogy nem áll cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság hatálya alatt.
Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat eddig bemutatott intézkedései elsősorban a gondoskodáspolitika körébe tartoznak, ugyanakkor hangsúlyos és külön is kiemelendő szegmensét jelentik a törvényjavaslatnak azok az intézkedések, amelyek a nyugellátást érintően hoznak könnyítést az állampolgárok számára. E körben elsőként a nyugdíjhoz elegendő jogosultsági idő igazolására szolgáló hatósági bizonyítvány kivezetésére irányuló módosító javaslatra hívnám fel a figyelmet. Az eljárás megszüntetését indokolja, hogy ez évtől az egyes jogállási törvények, így például a kormányzati igazgatásról szóló törvény alapján már nem kötelező a hatósági bizonyítvány benyújtása a jogviszony megszüntetésekor, ennek megfelelően a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben is javasolt a hatósági bizonyítvány kivezetése.
Ennek kapcsán hangsúlyozzuk, hogy a nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően három évvel hivatalból adategyeztetési eljárás kerül lefolytatásra, amely a nyugdíjra jogosító szolgálati időt részletesen tartalmazó határozattal zárul. Ez a döntés alkalmas annak igazolására, hogy az ügyfél rendelkezike a nyugdíjhoz elegendő szolgálati idővel a nyugdíjkorhatár betöltésekor, nincs szükség külön hatósági bizonyítvány kiadására. A hatósági bizonyítvány kiállítását az esetek mintegy 90 százalékában azért kérik, mert ezzel megkerülhető, hogy adategyeztetés iránti kérelem csak elektronikus úton nyújtható be. Erre elsősorban a nőknek van szükségük, hogy megtudják, rendelkezneke a kedvezményes öregségi nyugdíj igénybevételéhez szükséges negyven év jogosultsági idővel. A jogintézmények rendeltetésszerű működésének biztosítása érdekében a törvényjavaslat szerint adategyeztetési eljárás iránti kérelmet a jövőben nem csak elektronikus úton lehet benyújtani.
A törvénycsomagban javaslatot teszünk továbbá a kedvezőbb nyugdíjszámítási mód alkalmazására a nyugdíjrögzítés esetén. A jelenlegi szabályozás alapján, ha valaki a nyugdíjkorhatár betöltésekor kéri az öregségi nyugdíja folyósítás nélküli megállapítását ezt hívják nyugdíjrögzítésnek , és ezt követően még legalább 365 nap szolgálati időt szerez, a tényleges nyugdíjba vonuláskor választhat a rögzített nyugdíj időközi nyugdíjemelésekkel növelt összege és a nyugdíjba vonulás időpontjára kiszámított öregségi nyugdíj között. Ennek érdekében nyilatkoznia kell a nyugdíj-megállapító szerv felé. A módosítás a kérelem eltörlésével a hatóság kötelezettségévé teszi, hogy automatikusan a magasabb összegű nyugellátás folyósításáról rendelkezzen. Mindezeken túlmenően a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv által nyilvántartott adatokról szóló kivonat kiadásának ügyintézési határidejét 15 napról 8 napra csökkentjük.
Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy röviden ismertessek még néhány jogalkalmazást könnyítő, az ügyintézés egyszerűsítését szolgáló módosító javaslatot.
Az illetékekről szóló törvényben szabályozott, lakóház építésére alkalmas telek megszerzésével érintett illetékügyekben a vagyonszerző vállalhatja, hogy a telken négy éven belül lakóházat épít.
(12.20)
Ha a vagyonszerző a feltételeket teljesíti, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal mint állami adóhatóság az előírt, de megfizetésében felfüggesztett illetéket törli. A feltételek bármelyikének nem teljesítése esetén a vagyonszerzőnek az illetéket, az illeték eredeti esedékességétől kezdődően késedelmi pótlékkal növelt összegben kell megfizetnie. Amennyiben a vagyonszerző a használatba vételt igazoló okiratot nem nyújtja be a NAV-hoz, a feltételek teljesítését a NAV az építésügyi, építésfelügyeleti hatóság megkeresése útján ellenőrizi. A jövőben a NAV a négyéves határidő elteltét követően nem az illetékes építésügyi hatóság megkeresésével, hanem az Országos Építésügyi Nyilvántartás adatai alapján ellenőrzi a lakóház felépítését.
Kiemelendő, hogy a javaslathoz kapcsolódik az adózás rendjéről szóló törvénynek a módosítása, amelynek köszönhetően a NAV a település és a helyrajzi szám alapján, elektronikus úton fog hozzáférni az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság által kiadott, az Országos Építésügyi Nyilvántartásban megtalálható engedélyekhez, valamint hatósági bizonyítványokhoz. A módosító javaslat révén mind a NAV, mind az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság munkája hatékonyabbá, az ügyintézés egyszerűbbé és gyorsabbá válik.
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény módosításával szabályozásra kerül, hogy a fekvőbeteg-gyógyintézet által kiállított elszámolási nyilatkozatot a biztosított részére kérése szerint elektronikus úton kell megküldeni.
A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény módosításával a menetkedvezménnyel összefüggésben kezelt személyes adatok megőrzésének időtartama pontosításra kerül, az adattakarékosság elvét figyelembe véve. A társadalombiztosítás ellátására jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló törvény módosítása alapján az egészségbiztosítási szerv részére a tagi munkavégzési jogviszonyban álló egészségügyi szolgáltatásra vonatkozó jogosultságához kapcsolódó bejelentési kötelezettség a szociális szövetkezetet terheli.
Tisztelt Ház! Az eddigieket összefoglalva fontosnak tartom megerősíteni, hogy az önök előtt fekvő törvényjavaslat biztosítja a szociális ellátásokra jogosult embertársaink, valamint az állam védelmére, gondoskodására szoruló állampolgárok ügyeinek hatékonyabb és gyorsabb elintézését, emellett számos olyan további, jogalkalmazást segítő javaslatokat tartalmaz, amelyek hazánk versenyképességének erősítése szempontjából is alapvető fontosságúak. Mindezekre tekintettel kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Megtisztelő figyelmüket köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)