SEBIÁN-PETROVSZKI LÁSZLÓ, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Amikor ezt a törvényjavaslatot a kormány beterjesztette, illetve Semjén Zsolt, ahogy képviselőtársam pontosította, akkor, bevallom, arra gondoltam a címet olvasva, hogy egy komplex fogyasztóvédelmi törvény kerül elénk egy olyan témában, amelyben szerintem minden itt ülő képviselőtársammal egyetértve azt mondhatom, hogy szükséges, indokolt, aktuális lépni.

Szerintem mindannyian kerültünk olyan helyzetbe, amit egyébként a törvény az általános indoklásban megfogalmaz mint indokot, hogy miért van szükség bármiféle törvényjavaslatra és szabályok módosítására. Vagyis mindannyian kerültünk olyan helyzetbe, hogy sms-t kaptunk arról, hogy a postánál maradt a csomagunk, lejárt a Netflix-előfizetésünk, e-mail érkezett úgymond a bankunktól, hogy valamilyen adatot meg kell adnunk, és mindegyiknek a lényege az volt, hogy adjunk meg adatokat, amivel aztán visszaélnek.

(13.20)

És bár lehet, és remélem, hogy közülünk kevesen ugrottak be ilyen csalóknak, de tudjuk, hogy ez a jelenség létezik, tudjuk azt, hogy széles körben sajnos ezek a csalók sikert szoktak elérni, és azok a további online csalási lehetőségek, amiket egyébként az általános indoklás is tartalmaz, azok mind-mind valóban a mindennapi életben itt vannak sajnos köztünk, valóban ez ellen kell tennünk. És az, ami jelenleg van mint szabályozás, illetve fellépés a kormány részéről, az nem elégséges. Tehát én azt gondolom, abban egyet tudunk érteni, kormánypárti és ellenzéki képviselőtársaim is, hogy erre a típusú fellépésre szükség van. Aztán megnéztük, én és kollégáim, szakértőink megnéztük a konkrét javaslatot, és azt kell hogy mondjam, hogy nagyon-nagyon soványka salátatörvény-csomagot hozott ide a kormány elénk, különösen ahhoz képest, hogy milyen fontos ez az ügy, és milyen lehetőségek lettek volna abban, hogy na végre, akkor itt rendet rakjunk.

Kezdjem a pozitívabb részével, hadd kezdjem ezzel: az, amit az államtitkár úr is kifejtett, hogy ebben a törvénycsomagban van olyan rész, aminek aztán köze nincsen online csalások elleni fellépéshez, konkrétan az, hogy épül Csengeren egy szuperbörtön. Úgy definiálják önök, hogy okosbörtön, merthogy azon túl, hogy ha jól emlékszem, 50 milliárd forintért az ország legnagyobb vagy egyik legnagyobb börtöne jön ott létre, egyelőre ezer elítéltet képes fogadni, de egy bővítés után majd 1500 is lehet ez, azért hívják a sajtóban már jó előre megszellőztetve okosbörtönnek, merthogy olyan módszerekkel őrzik a rabokat, illetve tartják megfigyelés alatt, olyan módszerek segítik a börtönőröket a munkájuk elvégzésében, ami talán egyetlenegy más börtönben Magyarországon nincsen, és ezek a XXI. századi megoldások XXI. századi jogalkotást követelnek meg. Ez támogatandó, ez szerintem egy pozitív dolog.

Olyanokat olvasok a sajtóban, hogy például arcfelismerő rendszer lesz a börtönben, tehát már nem kulccsal nyitják a börtönzárka ajtaját, hanem arcfelismerő rendszerrel lehet oda majd bejutni. Részemről, a DK részéről a XXI. századi megoldásokat mi támogatjuk, és nagy-nagy pártolói vagyunk. Ilyenkor én mindig megkérdezem államtitkár urat, most is megteszem, voltak már ilyen digitalizációs és hasonló előterjesztések, hogy rendben, de gondolnake arra, hogy vane B terv, tehát vane olyan helyzet, amikor éppen ezek az eszközök elromlanak, nem működnek, nem úgy működnek és hasonlók, tehát attól még mi uraljuke ezt a helyzetet és azt a börtönt, akkor is, ha éppen az arcfelismerő rendszer nem működik. De én nagyon bízom abban, hogy erre pozitív választ mond államtitkár úr. A lényeg az, hogy ez a része ennek a javaslatnak szerintünk előremutató, szükséges, támogatandó része.

Azonban ez csak egy icike-picike része, mert a jelentős rész nem ebben van. Azt, amit önök online csalás elleni fellépésnek gondolnak és neveznek, valójában két paragrafusa tartalmazza úgy igazán ennek az egész javaslatnak, a 30. meg a 31. §. Mind a kettővel nagyon súlyos gondok vannak, államtitkár úr. Tulajdonképpen arról szól ez az egész történet, hogy hogyan és mint tudnak adatokat jogszerűen átadni egyik szervtől a másikhoz, vagy hogyan tudnak adatokat bekérni, adatok hogyan tudnak áramolni, hogy ezzel segítsék a bűncselekmények elhárítását, vagy ha már megtörtént, akkor az eljárás sikeres lezárását. Ezt próbálják szabályozni. Na most, ennek a szabályozásnak olyan pontjai vannak a törvényjavaslatban megfogalmazva, amiben semmilyen garancia nincs arra, hogy ez a fajta adatátadás, adattovábbítás valóban úgy történik meg, hogy az a célhoz kötött, hogy az megfelel annak a célnak, ami az online csalás elleni küzdelem lenne, és egyébként annak a felhasználása csak abban az ügyben történik meg és nem tovább.

Hogy mondjak konkrétumokat is: szó van arról, hogy egyik alany átadja az adatokat másnak, de nincs arra semmilyen garancia, hogy aki megkapta az adatokat, az utána nem él azzal vissza, nem használja föl másra, nem tárolja más célból, nem adja még tovább, tehát nincsen további adattovábbítás. Erre bizonyára azt fogja mondani az államtitkár úr, hogy na, de hát ezt egyéb törvények kizárják, és hasonló mondatokat fog mondani. Igen ám, de ettől még nem tudok nyugodt lenni, hiszen ismerjük azokat a helyzeteket, amikor hogy, hogy nem, újságokban megjelennek ügyészségi, bírósági dokumentumok, hogy, hogy nem onnan kiszivárognak. Tudjuk, hogy létezik az adatoknak olyan típusú továbbítása, hogy aztán, noha már felhasználták, törölni kellene, nem történik meg a törlés. Ebben a javaslatban nincs ezeknek semmiféle ellenőrzéséről szó, nincs semmiféle garancia arra, hogy ez hogyan történik. Nincs szó arról, hogy például ezeket az adatokat lehete úgy anonimizálva átadni, hogy aztán csak a felhasználó, akinek tényleg célhoz kötötten szüksége van rá, fogja feloldani az anonimizálást, de csak ő és csak abban az esetben. Tehát semmiféle ilyen típusú garanciát nem látunk.

Nem látjuk azt, hogy amikor kifejezetten arról szól a részletes indoklás, hogy lehetővé teszi most már ez a törvényjavaslat, hogy a magyar hatóságok mindenféle feltétel és mindenféle ellenőrzés nélkül külföldi székhelyű közösségi szolgáltatókhoz forduljanak adatért és megkeressék a külföldi tartalomszolgáltatókat, ennek milyen keretei vannak, mit jelent az, hogy mindenféle feltétel nélkül ilyen adatot bekérhetnek. Tehát magyarán: nem arról van szó, hogy egyébként bármiféle gyanú megfogalmazódna, vagy nem tudunk az előterjesztésből erről, hogy vajon milyen oknál fogva fog valamelyik állami szerv tartalomszolgáltatóhoz fordulni bármelyikünk ellen ilyen értelemben. Megint csak semmiféle garanciát nem látunk.

Ugyan benne szerepel a javaslatban, hogy csak annyi és csak olyan jellegű adat és információ hozható a címzett tudomására, ami az elérni kívánt intézkedéshez feltétlenül szükséges, de megint csak azt mondom: akkor ezt ki dönti el és hol dönti el, az adatbekérő dönti el vagy az adatátadó dönti el, netalántán erről egyeztetnek, és mi a garancia arra, hogy ezt ők jól lövik be, és nem pedig a szükségesnél messze több adat továbbításáról van szó.

De hagyján a 30. §, mert majd ezután jön az igazán nagy nyalánkság. A 31. §-ban szerepel a kedvenc, az, hogy most már lehetőség lesz arra is, hogy ügyészi engedély nélkül is lehessen mindenféle adatokat átadni és bekérni. (Dr. Répássy Róbert: A rendőrségnek.) Igen, de azért most azt mondja ki, hogy banki és telekommunikációs személyes adatokkal akár közvetett vagy áttételes visszaélés lehetőségét biztosítva  az én véleményem szerint biztosítva  lehetővé válik az, hogy ez az adatátadás megtörténjen. Mondja erre államtitkár úr közbevetőlegesen, hogy eddig is volt ennek kerete, csak ezt most kiterjesztik, tehát most az történik, hogy azt a kiskaput most kitágítják óriásivá, és az ügyészi engedély eltörlése, ami véleményünk szerint egyébként nem volt akkora nagy gátja annak, hogy akadályozta volna a nyomozásokat vagy akadályozott volna bármiféle online csalás elleni küzdelmet  nyúlok vissza megint ahhoz, hogy miért vagyunk itt , alapvető személyiségi, emberi jogokat sért, és a büntetőeljárási alapelvek és garanciák hatékony érvényesülésére figyelemmel sem támogatható.

Egész egyszerűen az a csomag, ami itt előttünk van, két szempontból kifogásolható. Az egyik az, hogy ami nincs benne, merthogy ez nem egy komplex fogyasztóvédelmi csomag, hogy visszautaljak beszédem elejére, nem azt látjuk, hogy a kormány idehozott egy komplex, kidolgozott javaslatot, hogy hogyan csökkentsük az online csalást, és milyen eszközei, milyen lehetőségei vannak erre a kormányzatnak. Idehozott egy vérszegény anyagot, ez a vérszegény anyag pedig olyan javaslatokkal van tele, ami ütközik szerintünk a jogállami alapelvekbe is, és ütközik mindazokba az elvárt és szükségképpen egy demokráciában elvárt szabályokba, amelyek szerintünk kell hogy az ország működését áthassák.

Ezért aztán azt tudom mondani, hogy ha ebben a két paragrafusban különösképpen nem történik módosítás, és nem történik valamiféle garanciák beépítése mind a két esetben, akkor azt tudom mondani, hogy így a DK részéről ezt a törvényjavaslatot nem fogjuk tudni támogatni. Köszönöm szépen.

(13.30)