DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat több igazságügyi tárgyú törvény módosítását is tartalmazza. A módosításokat az a közös cél kapcsolja össze, hogy segítsük a jogalkalmazást, és teret adjunk a joggyakorlati tapasztalatoknak, valamint elősegítsük a változó társadalmi, szervezeti és technológiai viszonyokhoz történő alkalmazkodást.

A törvényjavaslat több ponton módosítja a közjegyzőkre, az ügyvédekre, a végrehajtókra, az igazságügyi alkalmazottakra, a bírákra, az ügyészekre, a gondnokoltakra, a hagyatéki eljárásra, a polgári peres eljárásra, a közjegyzői nemperes eljárásokra, továbbá a tisztességtelen piaci magatartásra és a formatervezési mintaoltalomra vonatkozó szabályokat tartalmazó törvényeket. Engedjék meg, hogy részletesebben is szóljak az egyes törvényeket érintő, tervezett változtatásokról.

Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A közjegyzőkről szóló törvény módosítása alapján mostantól nem kizárólag az országos kamara rendelkezik hatáskörrel nyelvi jogosítvány kiadására, hanem az igazságügyért felelős miniszter is, ezáltal bővülnek a közjegyzők, illetve a közjegyzőhelyettesek számára nyitva álló lehetőségek a nyelvi jogosítvány megszerzése kapcsán. A javaslat egyszerűsíti a közjegyzői okiratszerkesztési eljárást azáltal, hogy erősíti a felek rendelkezési jogát az okirat felolvasása körében.

Tisztelt Országgyűlés! Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2024. október 1-jén hatályba lépő új törvénnyel összefüggésben szükséges az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló törvény módosítása útján megteremteni annak a lehetőségét, hogy a közjegyzők a személyesen megjelent elektronikus aláírási megoldást nem használó fél helyett az ingatlan-nyilvántartás informatikai rendszerén belül tehető jognyilatkozatokat hitelesítsék.

Az új ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény rendelkezéseivel történő összhang megteremtése érdekében szükséges a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény és a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosítási kódok használatáról szóló törvény módosítása is. Ezáltal bővül a jegyző és a közjegyző adatigénylésre vonatkozó jogosultsága, valamint bővül a jegyző, a közjegyző, az ügyvéd és a kamarai jogtanácsos adatkezelési és adattovábbítási jogköre, illetőleg létrejön a Magyar Országos Közjegyzői Kamara adatkezelési jogosultsága is.

(14.00)

Ezzel összefüggésben elmondható továbbá, hogy az új, elektronikus ingatlan-nyilvántartás informatikai rendszerét használniuk kell az igazságügyi alkalmazottaknak, a bíráknak és az ügyészeknek is. E rendszer használatához azonosítást kell elvégezni, amely azonosításhoz elengedhetetlen meghatározott személyes adatok ismerete. Erre tekintettel a törvényjavaslatnak az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló törvényt, a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényt, valamint a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló törvényt módosító rendelkezései felhatalmazást adnak arra, hogy az igazságügyi alkalmazottak, a bírák és az ügyészek személyes adatai az ingatlanügyi hatóság részére jogszerűen továbbíthatók legyenek.

Tisztelt Ház! A törvényjavaslat egyebek mellett korrekciókat végez el a bírósági végrehajtásról szóló törvény esetében is. E módosításokat a szakmai és jogalkalmazói jelzések teszik indokolttá. Fontos, hogy a bírósági végrehajtási eljárásra vonatkozó előírások tekintetében minél inkább érvényesüljön a jogrendszeren belüli összhang. A módosítás az adminisztrációs terhek csökkenését kívánja biztosítani, illetve pontosításra, valamint kiegészítésre kerül több, a végrehajtási eljárást és a végrehajtók felügyeletét ellátó Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága feladatkörét érintő rendelkezés is.

A jelzett módosítások közül kiemelést érdemel, hogy a törvényjavaslat pontosítja az ingóárverésre vonatkozó rendelkezést annyiban, hogy a licitnapló lezárását követően az elektronikus árverési rendszer nem törli, hanem archiválja az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásából az árverési hirdetményt és a licitnaplót, tekintettel arra, hogy az azokban foglalt adatok relevánsak lehetnek például az adott árveréssel kapcsolatos jogorvoslati eljárásokban felmerült vitás kérdések elbírálása során.

A végrehajtók szabályszerű munkájának ellenőrzését segíti elő, hogy a törvényjavaslat alapján a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága a végrehajtó éves szakmaibeszámoló-készítési kötelezettsége teljesítésének ellenőrzése során a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar hivatali szervétől adatot igényelhet a szakmai beszámoló valóságtartalmának, hitelességének és teljeskörűségének ellenőrzése céljából.

Tisztelt Országgyűlés! Az egyes iparjogvédelmi tárgyú törvények  így a szabadalmi törvény és a formatervezési mintaoltalomról szóló törvény  módosítása technikai pontosítások átvezetését szolgálja.

A szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló törvény módosításának célja a reprezentatív közös jogkezelő szervezetek díjszabásaival kapcsolatos jóváhagyási eljárásnak a gyakorlati tapasztalatokon alapuló felülvizsgálata. A módosítások további garanciákkal biztosítják a felhasználói véleményezés lehetőségét, bővítik és egyértelműsítik a díjmegállapítás szempontrendszerét, és egyszerűsítik a kapcsolódó határozatok kiadmányozását. A szabályozás megfelelő egyensúlyt teremt a jóváhagyási eljárásban a jogosultak és felhasználók érdekei között, biztosítva a jogdíjtételek megalapozottságát.

Tisztelt Ház! A gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló törvény módosításának a célja az, hogy megteremtse a jogi lehetőséget arra, hogy a gondnokoltak nyilvántartásához kapcsolódó elektronikus anyakönyvi nyilvántartási informatikai rendszer, valamint az ingatlan-nyilvántartás vezetését támogató informatikai rendszer esetében a hozzáférés az informatikai rendszerek kapcsolódása útján, automatikus információátadás útján is megvalósulhasson.

Tisztelt Országgyűlés! Mint ahogy az önök előtt is ismert, az Országgyűlés a tavalyi évben elfogadta az egyes igazságügyi tárgyú törvényeknek a magyar helyreállítási és ellenálló-képességi tervhez kapcsolódó módosításáról szóló törvényt. E törvény módosításainak köszönhetően az Országos Bírói Tanács önállóan gazdálkodó központi költségvetési szervvé vált, és hatáskörei is jelentősen bővítésre kerültek. Erre figyelemmel az OBT-t vezető elnök és az elnököt helyettesítő elnökhelyettes feladatai is számottevően megnövekedtek. Ugyan a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény hatályos előírásai már rendelkeznek arról, hogy valamennyi OBT-tagot a tagságából eredő feladatai ellátása érdekében a törvényszék elnökével azonos mértékben mentesíteni kell a bírói munka alól, azonban az OBT elnöke és elnökhelyettese esetében a munkateherre és arra figyelemmel, hogy a tisztségük folyamatos feladatellátást igényel, indokolt a bírói munka alóli teljes mentesítés kimondása. Ugyanezen okok alapozzák meg azt is, hogy az elnök és az elnökhelyettes számára a törvény budapesti lakóház vagy lakás használatára való jogosultságot tegyen lehetővé arra az esetre, ha az elnöknek, illetve az elnökhelyettesnek nincs Budapesten lakóháza vagy lakása. Erre figyelemmel e kérdésekről rendelkezik a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvénynek, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvénynek az önök előtt fekvő törvényjavaslatban szereplő módosítása.

Tisztelt Ház! A hagyatéki eljárásról szóló törvény módosításának célja a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló törvénnyel való összhang megteremtése és a szabályok összehangolása. A módosítással továbbá lépéseket teszünk az ingatlan-nyilvántartásban szereplő kis értékű ingatlanok tulajdoni viszonyainak rendezése érdekében, amelyek a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény alapján mező-, erdőgazdasági hasznosítású földnek minősülnek, és tulajdonosuk nem ismert.

Tisztelt Ház! A javaslat az igazságügyi szakértőkről szóló törvény eseti szakértő bevonására vonatkozó rendelkezéseinek pontosításával az eljárások észszerű időn belül történő befejezését kívánja előmozdítani az egyes szakterületeken tapasztalható időszakos szakértőhiány orvoslása érdekében. A hatályos szakértői törvény is lehetővé teszi kivételesen az igazságügyi szakértő helyett eseti szakértő igénybevételét. Ennek a feltételeit egészíti ki a törvényjavaslat azzal, hogy még a bejegyzett igazságügyi szakértő kirendelése előtt lehetővé teszi az előzetes tájékozódást arról, hogy a szakértő eleget tude tenni a kirendelésnek. Csak abban az esetben nyílik meg az eseti szakértő igénybevételének lehetősége, ha az előzetesen megkeresett igazságügyi szakértők egyike sem tudja vállalni a kirendelést. A törvényjavaslat pontosításai nem változtatnak azon, hogy továbbra is csak kivételesen kerülhet sor az igazságügyi szakértői névjegyzékbe bejegyzett igazságügyi szakértő helyett eseti szakértő igénybevételére.

Tisztelt Országgyűlés! Egyre erőteljesebb társadalmi igény mutatkozik arra, hogy az elektronizáció nyújtotta előnyöket ne csak a gazdaság területén, hanem az állampolgárok mindennapi ügyintézésével összefüggő egyéb folyamatokban is széleskörűen alkalmazni lehessen. E folyamatok az igazságszolgáltatási rendszert is érintik, nemcsak hazánkban, hanem Európa-szerte. A törvényjavaslatnak a polgári perrendtartásról szóló törvény jegyzőkönyvezést érintő előírásait módosító rendelkezései e jogkeresői igénynek tesznek eleget. Ezzel lehetővé válik a per előkészítését szolgáló perfelvételi szakban is a peranyag elektronikus úton történő rögzítése. A javaslat ezzel kiterjeszti a folyamatos kép- és hangfelvétel készítésével megvalósuló jegyzőkönyvezés lehetőségét a polgári eljárás valamennyi szakaszára, amelyre a hatályos szabályozás szerint kizárólag a bizonyítás lefolytatását szolgáló érdemi tárgyalási szakban kerülhet sor az elsőfokú eljárásban. A módosítással már az elsőfokú eljárás perfelvételi szakában vagy akár a jogorvoslati eljárásokban is lehetőség nyílik az eljárás anyagának elektronikus úton történő rögzítésére.

A javaslat másik, a digitális technológia fejlődésével összefüggő módosítása a bírósági tárgyalások lefolytatását érinti. Ezen a területen is érzékelhető igény mutatkozik az elektronizációs és telekommunikációs lehetőségek bővítésére, amelyet a koronavírus-járvány tapasztalatai még időszerűbbé tettek. A javaslat nagyobb teret biztosít a tárgyalás elektronikus hírközlő hálózat útján történő megtartására, megteremtve a polgári perekben is az egyszerűsített, telekommunikációs jelenléttel történő tárgyalás lehetőségét. A hazai igazságszolgáltatási rendszer a büntetőeljárások területén ezt már megvalósította, aminek pozitív gyakorlati tapasztalatai is alapul szolgálnak a javaslat szerinti kiegészítésre.

Tisztelt Ház! Kis terjedelmű módosítás érinti az ügyvédi tevékenységről szóló törvény egyes rendelkezéseit, többek között az ügyvédi tevékenység szüneteltetése és a fegyelmi eljárás szabályai körében, amelyek a gyakorlat visszajelzései alapján szükséges pontosításokat hajtanak végre.

Tisztelt Ház! Szeretnék szólni a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény 76. § (8) bekezdésének kiegészítéséről, valamint az ügyészségről szóló törvény kiegészítésével kapcsolatos módosításokról.

(14.10)

Ezek a módosítások megteremtik azokat a kereteket, amelyek között az igazságügyért felelős miniszter jogerős, illetve véglegessé vált bírósági, illetve ügyészségi határozatokat ismerhet meg. E rendelkezések célja, hogy az Igazságügyi Minisztérium a jogalkotásról szóló törvényből fakadó, a jogszabályok hatályosulásának vizsgálatával kapcsolatos feladatát hatékonyan elláthassa. Ehhez a személyes adatok védelmének tiszteletben tartása mellett elengedhetetlen a jogalkalmazói döntések megismerése, a jogalkalmazói, így elsősorban a bírói döntések átfogó vizsgálata.

Ezeket a rendelkezéseket, különösen az ügyészségi törvény módosítását több kritika is érte arra hivatkozással, hogy ez a rendelkezés lehetőséget biztosíthat az ügyészség munkájának befolyásolására. Az Igazságügyi Minisztérium álláspontja szerint a kritika a szabályozás félreértelmezésén alapul. A szabályozás lényeges eleme, hogy csak jogorvoslattal nem támadható, jogerős, illetve végleges határozatok megismerésére van mód, a szabályozás a folyamatban lévő ügyeket nem érinti. Másrészt a szabályozás rögzíti, hogy a határozatokat anonimizált formában kell rendelkezésre bocsátani, így a rendelkezésre bocsátott határozatokban semmilyen személyes adat nem szerepel. Hadd tegyem hozzá, hogy ezek alapján a rendelkezések alapján az ügy nem azonosítható.

A jogerős, végleges, anonimizált határozatok rendelkezésre bocsátásának célja, hogy a kormány eleget tudjon tenni a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény VI. fejezete szerinti feladatának, amely szerint a kormány feladata a jogrendszer folyamatos felülvizsgálata, amelynek keretében az utólagos hatásvizsgálat, illetve a jogszabályok tartalmi felülvizsgálata keretében is folyamatosan figyelemmel kell kísérni a jogszabályok hatályosulását. A jogszabályok hatályosulásának vizsgálatához pedig elengedhetetlen a jogalkalmazói döntések megismerése.

Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Zárásként engedjék meg, hogy ismételten kiemeljem a következőket. A törvényjavaslat a gyakorlatban felmerült igényeket kívánja az érintett törvények rendelkezéseibe beépíteni. A módosítások emellett hozzájárulnak ahhoz, hogy a törvények a változó információtechnológiai, gazdasági és társadalmi viszonyokhoz igazodjanak, és a különböző törvények összhangja fennmaradjon.

Kérem a tisztelt Házat, támogató szavazatával járuljon hozzá a törvényjavaslat elfogadásához. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)