SZABADI ISTVÁN, a Mi Hazánk képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Van bőven mit vizsgálni ebben a törvényjavaslatban. A T/8004. számú törvényjavaslat a közjegyzőkről szóló törvényt és a bírósági végrehajtásról szóló törvényt is csak látszatintézkedésekkel módosítja. Ehhez képest a Mi Hazánk Mozgalom a fennálló követeléskezelési, végrehajtási és a közjegyzői fizetési meghagyási eljárások átfogó megreformálása céljából idén januárban egy hét javaslatból álló módosító csomagot nyújtott már be, amit az Igazságügyi Bizottság rendre leszavazott.

Jelen törvényjavaslat értelmében a közjegyzői okirat szerkesztési eljárásában a felek együttes döntése alapján nem lesz kötelező a közjegyzőnek felolvasni az okiratot. A felolvasási kötelezettség a végrendeletnél és azokban az esetekben marad csak meg, ha a fél írástudatlan, nem érti a nyelvet, illetve vak. Álláspontunk szerint ez a módosítás a törvényjavaslatba azért került bele, mert a közjegyzők rendszerint már eddig sem olvasták fel az okiratokat, hogy ezzel meggyorsítsák az ügyintézést, amit az adósok gyakran hangfelvétellel igazoltak, és megtámadták a közjegyzői okiratot a bíróságon.

A tervezett intézkedéssel ezt a kérdést szeretnék a jövőben lezárni, továbbá a közjegyzők feladatait csökkenteni az ügyintézéssel kapcsolatban. Ezzel szemben a Mi Hazánk Mozgalom inkább plusz- és többletfeladatot adna a közjegyzők számára, mégpedig a kötelező bizonyítási eljárást a közjegyzői fizetési meghagyásoknál. Sok problémát szül az, hogy a fizetési meghagyásokat bizonyítási eljárás nélkül állítják ki a közjegyzők, ami elfogadhatatlan gyakorlat.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a jogkör 2010-ben került a közjegyzőkhöz, addig bírói jogkörben volt a fizetési meghagyás kibocsátása. A fizetési meghagyás jelenleg hatályos szabályai túl sok teret hagynak a visszaéléseknek, legyen szó megalapozatlan tartozásokról. A változtatás kétségkívül tehermentesítette a bíróságokat, de ezzel párhuzamosan a fizetési meghagyás nincs bizonyítékokkal alátámasztva. Igenis terhelje felelősség, és dolgozzanak meg a közjegyzők a fizetési meghagyás kibocsátása során.

(15.10)

Tisztelt Államtitkár Úr! Tegyék mielőbb kötelezővé a bizonyítási eljárást, ez a minimum! A legjobb megoldás az lenne, ha újból visszautalnák bírói jogkörbe.

Ami a bírósági végrehajtásról szóló törvény módosítását illeti, álláspontunk szerint szövegpontosítások helyett az árverési szabályok teljes átalakítására lenne szükség. 2021-től az addig 60 napos árveréseket szakaszokra bontja a törvény, ingóság esetében négy szakaszra, ingatlan esetében három szakaszra. Ha nem érkezik érvényes licit, akkor szakaszonként egyre alacsonyabb kikiáltási áron tűzhetik ki az árveréseket a végrehajtók. Ingóság esetében a negyedik szakaszban a becsérték 1 százalékáért is meg lehet hirdetni azt.

Tisztelt Képviselőtársak! Joggal merül fel a kérdés: kik fognak az első szakaszokban licitálni, ha később sokkal alacsonyabb áron is hozzájuthatnak az árverezett ingósághoz, illetve az ingatlanhoz? Ezzel az intézkedéssel nem az adósoknak kedveznek; a cél az, hogy minél hamarabb befejeződjenek az árverések, ráadásul alacsonyabb áron, ami a követeléskérőnek sem hasznos.

A Mi Hazánk Mozgalom szerint kifejezetten károsak az adósokra nézve ezen módosítások, és egyre több kilakoltatást eredményezhetnek a jövőben is. Ezért követeljük a kormánytól, hogy vizsgálja felül ezeket az intézkedéseket, és vegye figyelembe az adósok érdekeit is, ne pedig csak a nemzet vámszedőit szolgálja ki! Varga Judit lemondása után ideje lenne ezt a szabályt felülvizsgálni és eltörölni.

Pozitív változásként értékeljük, hogy a törvényjavaslat pontosítja és szigorítja a végrehajtók szakmai beszámolási kötelezettségét, melynek teljesítését a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága ellenőrzi. Azzal viszont már nem értünk egyet, hogy a hatóság a kötelezettségét megszegő végrehajtóval szemben 400 ezer forintig terjedő bírságot szabhat ki, miközben a végrehajtás akadályozása miatt az adóst 500 ezer forintig terjedő rendbírsággal sújthatja, vagyis a végrehajtókra büntetésként alacsonyabb bírságot lehet kiróni. Ez nincs rendjén, tisztelt államtitkár úr, legalább a bírság mérete is legyen már azonos.

Különösen problémásnak tartjuk, hogy a bírósági végrehajtói tevékenységre vonatkozó panaszokat a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar saját hatáskörén belül bírálja el, ami nem teszi lehetővé a korrekt, pártatlan és független döntéshozatalt. Az adósok azokban az esetekben, amikor egyéni jog- vagy érdeksérelmet szenvednek, és amik nem tartoznak más hatóság, bíróság hatásköreibe, panasszal élhetnek. Folyamatosan érkeznek a panaszok például a nem kellő adatszolgáltatás és tájékoztatás vagy azok megtagadása, emberi méltóságot semmibe vevő és lekezelő hangnem miatt. Ezeket a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar tapasztalataink szerint rendszerint elutasítja.

A Mi Hazánk Mozgalom már régóta egy valódi, független felügyeleti szerv létrehozását követeli a végrehajtókra nézve, ami akár a bíróság mellett működhetne. Ez a szerv lenne a kizsákmányoló végrehajtói rendszer felszámolásának egyik alappillére, és jól működhetne a végrehajtói tevékenység nonprofittá tételét követően is, amit egyedüli pártként csak a Mi Hazánk Mozgalom szorgalmaz.

A törvényjavaslattal a kormány átírja a versenyjogi szabályokat is. Bevezetné az alapvető jelentőségű vállalkozás fogalmát, amit az adott piacon jelentős befolyással rendelkező cégekre terjesztene ki. A Gazdasági Versenyhivatal versenyfelügyeleti eljárásban állapíthatja meg a jövőben, hogy a vállalkozás a verseny és a fogyasztók szempontjából piacokon átívelő alapvető jelentőséggel rendelkezik. Ha az ágazati vizsgálat vagy a gyorsított ágazati vizsgálat alapján a GVH megállapítja, hogy a vizsgált piacon a verseny jelentős mértékben és folyamatosan torzul vagy korlátozódik, versenyfelügyeleti eljárást indít az érintett ágazatban működő vállalkozással szemben. Kikötésként szerepel, hogy a versenytorzulásnak vagy versenykorlátozásnak a vizsgálat megindítását megelőzően legalább három éve folyamatosan fenn kell állnia vagy visszatérően előfordulnia.

Az alapvető jelentőségű vállalkozások esetében a GVH kiterjedt hatáskört kap az ellenőrzésre és a szankciók kiszabására is. Amennyiben úgy ítéli meg, hogy az alapvető jelentőségű vállalkozás nem tudja ellátni a működését  azért ez egy elég szubjektív, tág határ , vagy veszélybe kerül az ellátásbiztonság, akkor az érintett cég tulajdonosait akár a társaság részben vagy egészben történő értékesítésére vagy az igazgatósági ülés összehívására is kötelezheti.

A törvényjavaslat szerint az új szabályok a gazdasági szereplők között a piaci erőfölény visszaszorítását, a verseny támogatását és a fogyasztók jogainak a védelmét célozzák, de ez összességében azt eredményezné, hogy a fontosabb vállalkozások felett az állam átvehetné az irányítást. Az indokolás alapján a Gazdasági Versenyhivatal ilyen hatáskörrel való felruházása nem példa nélküli az Európai Unióban, hiszen a német versenyhatóság szintén jogosult a kiemelkedő jelentőségű vállalkozásokkal szemben a versenyt veszélyeztető magatartásformákat megtiltani.

Álláspontunk szerint a törvényjavaslat indokolatlanul nagy mozgásteret adna a GVH-nak azzal kapcsolatban, hogy mely ágazatokra alkalmazza a szabályozást. Ez további problémát okoz. Egy ilyen eszköz megfelelő alkalmazásához elengedhetetlen lenne a megfelelő jogi garanciák biztosítása és a független bírósági környezet, melyek hazai működésével kapcsolatban vannak azért kétségeink, ezt az elmúlt időszakban is tapasztalhattuk.

Az új szabály a gazdasági erőfölénnyel való visszaélésnél alacsonyabb beavatkozási küszöböt szab meg a Gazdasági Versenyhivatal számára, különösen a tulajdonjog korlátozása okoz problémát, ami Parragh László véleménye szerint nemzetbiztonsági érdekből megengedett, ugyanis a jelenlegi geopolitikai helyzetben a magántőke érdekei összhangban kell legyenek az állam érdekeivel.

Fenntartásaink vannak a GVH ágazati vizsgálatainak eredményességével kapcsolatban is. A Gazdasági Versenyhivatal 2022-ben az építőanyagok tekintetében három gyorsított ágazati vizsgálatot is lefolytatott. Versenyproblémát annak ellenére nem látott, tisztelt képviselőtársaim, hogy a Covid után a CSOK, babaváró, lakásfelújítási támogatások által felpörgetett kereslet miatt az építőanyagárak elszálltak, és a Tüzép-telepek óriási haszonra tettek szert. A kérdés ilyenkor felmerül, hogy szükségszerűe egy olyan hivatal, amely nem látja a fától az erdőt, mert a napnál is világosabb volt, hogy mennyire elszálltak az építkezőanyagok, és teljesen mondhatni azt, hogy nem tudták elérni ezek a támogatások az eredeti céljukat, hiszen töredékbeszerzésre volt csak elegendő az a támogatás, ami pár évvel korábban még esetleg sokkal többet ért.

Miniszterelnök úr már 2010-ben meghirdette, hogy a stratégiai ágazatokban, mint amilyen az élelmiszer-kiskereskedelem, többségi magyar tulajdont tart kívánatosnak. Ehhez képest azóta annyi történt, hogy Jelinek Dániel bevásárolta magát a francia Auchanba. Ez is egy eredmény bizonyos szempontból.

A kormány a legnagyobb külföldi tulajdonú kiskercégekkel kiszorítósdit játszik, ez is érzékelhető, ezért a 2020-ban bevezetett kiskereskedelmi adót a legmagasabb sávban, az árbevétel 4,5 százalékáig emelték. A hazai élelmiszerláncokat  CBA, Coop, Reál  az emelés nem sújtja jelentős mértékben, mert nem egy kézben vannak. Ezzel csak az a probléma, hogy a kereskedelmi adó miatt a nagy forgalmú diszkontokban vásárolt termékekben a lakosságnak a 27 százalékos áfa helyett végeredményben 31,5 százalékos összadót kell megfizetnie, mert senkinek ne legyenek kétségei afelől, hogy ezek az emelések sajnos az emberek zsebéből veszik ki a pénzt.

A sajtóban megjelent hírek alapján személyesen miniszterelnök úr kért bevásárolási lehetőséget egy családtagja számára a SPAR-ba, emiatt a SPAR Austria csoport átszervezte magyarországi érdekeit úgy, hogy kisajátításbiztos legyen. Ez is egy új fogalom Magyarországon, hogy kisajátításbiztos.

A Mi Hazánk Mozgalom a külföldi multikkal, így a kínai akkumulátorgyártókkal szemben is a hazai kkv-szektort, az élelmiszerláncokkal szemben pedig a piacokat és a kisboltokat támogatná.

Kifogásoljuk azt, hogy az árstop és a kötelező akciók miatt a magyar tulajdonban lévő, szerényebb termékválasztékkal rendelkező kisboltok százai kerültek nehéz helyzetbe és mentek tönkre, mert a kormány cserben hagyta őket.

Nem ártana továbbá, ha a kormány a verseny tisztaságát a közbeszerzési eljárás során is védené. Bár a közbeszerzési törvény alapján a közbeszerzési eljárásokból a kartellezésért megbírságolt cégeket ugyan ki lehet zárni, azonban sajnos az öntisztázás intézményének bevezetése miatt ezek a cégek néhány látszatintézkedés végrehajtása után mentesülnek a kizárás alól, és továbbra is indulhatnak a közbeszerzéseken.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat szerint az igazságügyi miniszter hozzáférést kaphatna a bírósági és ügyészségi határozatokhoz, amivel álláspontunk szerint sérülhet a hatalmi ágak szétválasztása. A módosításra minden bizonnyal Magyar Péter hangfelvétele miatt kerülhetett sor, amin Varga Judit arról beszél, hogy Rogán Antalék kihúzatták magukat a Schadl-Völner-ügy nyomozati anyagaiból. Ez komoly problémát jelent, mivel a jelenlegi szabályok alapján kormánytag nem avatkozhatna bele az ügyészség munkájába.

Amennyiben a szabályozás mégis életbe lép, javasoljuk, hogy a bírósági ítéletekhez hasonlóan az ügyészségi határozatok is legyenek nyilvánosak anonim formában. Ezzel bárki nyomon tudná követni, hogy egy-egy ügyben miért szüntették meg a nyomozást, és miért nem emeltek vádat. Köszönöm szépen a figyelmet.

(15.20)