DÓCS DÁVID, a Mi Hazánk képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház! Sajnos láthattuk itt az elmúlt percekben ennek a törvényjavaslatnak vagy módosító javaslatnak a tárgyalása kapcsán, hogy milyen az, amikor elszabadulnak itt a Ház falain belül az indulatok, milyen az, amikor az elmúlt több mint harminc év politikai iszapbirkózása a felszínre kerül. Nem kell csodálkozni, hogy a magyar társadalom, a magyar bérek jottányit sem haladtak előre az idő múlásával arányosan, hiszen látjuk, hogy csak az oda-vissza mutogatás megy, immár több mint három évtizede. Azt gondolom, ennek ez a két nagy politikai tömb, amelyik itt most összemérte az erejét, nem is fog tudni semmilyen új lökést adni, nem fog tudni ezen változtatni. Éppen ezért én azt gondolom, hogy végre felnőttünk talán oda, hogy egy újfajta politikai irányba kellene elmozdulni a magyaroknak.

Nézzük meg, hogy ez a tárgyalt törvénymódosító javaslat, amellett, hogy ilyen vitákat generált és váltott ki, tartalmaze esetleg valamilyen támogatható dolgot is. Hál’ istennek, látunk benne ilyet is, hiszen az ügyintézés könnyítésére tett javaslatok, azt gondoljuk, elfogadhatók a számunkra is, éppen ezért idézném az idevonatkozó szakaszt: „A munkavédelmi bírság mértékéről és a kiszabására vonatkozó részletes szabályokról, valamint a munkabiztonsági szaktevékenység végzésére jogosult személyek nyilvántartásának és továbbképzésének szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott Munkavédelmi Szakemberek Adatbázisával kapcsolatban az elektronikus ügyintézés a természetes személyek számára is kötelező.” Tehát ez azt jelenti, hogy hál’ istennek, tetten érhetjük azt is, hogy van jobbító szándéka is ennek a törvénymódosító javaslatnak.

Na, de nézzük, hogy mi az, amire viszont nem tért ki. Mert egy nagyon fontos szempontot kifelejtett a kormány a munkavédelemmel kapcsolatban, melynek kapcsán már korántsem tudok ilyen pozitívan beszélni a jelenlegi helyzetről, hiszen meg kell nézni, hogy mondjuk, vane elég munkavédelmi, munkabiztonsági ellenőr az országban. Sajnos erre a kérdésre egyből meg is tudom adni a választ: nincs, hiszen van olyan vármegye is ebben az országban, ahol egyetlenegy ilyen szakembert sem lehet felfedezni.

Korábban bedobta a kormány azt a felvetést, hogy növekedni fog a munkavédelmi bírság összege, ami megint csak jól hangzó ígéret, csak ez jelen pillanatban egy elméleti kérdés, ugyebár, ha nincs, aki kiszabja. Sőt, ehhez hozzátenném, hogy nem is feltétlenül a munkavédelmi bírságnak az összegét kellene növelni, hanem talán a munkáltatókra és a munkavállalókra egyaránt kirótt bürokratikus terheket kellene csökkenteni annak érdekében, hogy el lehessen kerülni ezeknek a munkavédelmi bírságoknak a kiszabását is. 2022-ben például 14 ezer munkáltatót ellenőriztek, ami, azt gondolom, hogy helyes, hiszen a folyamatos ellenőrzések tartják a munkáltatókat a jogszabályok betartása mellett, és mintegy 78 százalékuknál  mutatja ez a szám  találtak is sajnos valamiféle szabálytalanságot, úgymint például feketén foglalkoztatás, visszaélés a munka- és pihenőidővel, és a sor még hosszasan folytatható lenne. Csakhogy azt látni, hogy évről évre csökken az ellenőrzések száma, viszonyításképpen az elmúlt 10-12 évben akár a többszörösével is visszaesett ez a szám.

Jól kimutatható tehát, hogy a kormány nem érdekelt abban, hogy fejlessze az ellenőrzéseket, fejlessze a magyar munkavállalók minőségi munkalehetőségeit. Ezzel egyre kiszolgáltatottabbá válnak a magyar dolgozók, hiába lett papíron szigorúbb a rendszer. Ha ezt mi látjuk, akkor nyilván látják a munkáltatók is, és vannak sajnos közülük, akik vissza is élnek ezzel.

A tények alapján tehát a Fidesz gazdasági, munkaügyi politikája neoliberális szemléletű, tehát semmiképpen sem mondható illiberálisnak. Ez azt jelenti, hogy az állam számos, nemzeti szempontból fontos területről egyszerűen kivonul, magára hagyja a magyar embereket, hadd döntsenek a sorsukról a vadkapitalista rendezési elvek vagy az egyre nagyobb befolyással rendelkező külföldi multik.

A másik vonatkozó része a minimálbér kérdése. Ez a javaslat rejt magában veszélyeket, hiszen ennek értelmében mostantól rendeleti úton is meg lehetne állapítani az aktuális minimálbért, és ez megint a kormánynak könnyítés, ami pedig a kormánynak könnyítés, látjuk, hogy a munkavállalóknak valójában sokszor nehezítést jelent. A gond azzal van, hogy ezek a kormány által kijelölt fórumok nagyjából arról szólnak, hogy fehér abrosz mellett, némi pogácsát és ásványvizet elfogyasztva, bólogató Jánosok próbálják a kormány álláspontját képviselni. Tehát nem érdemi a konzultáció a nagy szakszervezeti konföderációkkal, csupán a látszat kedvéért történnek ezek.

Itt érdemes talán kitérni kicsit azoknak a csoportjára is, akik havi 168 órával még a minimálbért sem tudják megkeresni ma Magyarországon. Ezek nem mások, mint a közfoglalkoztatottak. Én azt gondolom, nagyon helyes, hogy egy segélyalapú társadalomból munkaalapú társadalom lett építve az elmúlt idők folyamán. Csak azt is nagyon fontos lenne leszögezni, hogy a munkáért viszont megfelelő bér is jár, éppen ezért egészen elképesztő, hogy nemhogy a minimálbért nem kapják meg ezek a közfoglalkoztatottak, de még a havi nettó 100 ezer forint jövedelmet sem, ami, ha elkezdünk számolgatni a mai árak és az infláció alakulása mentén, akkor rájöhetünk, hogy nagyjából semmire nem elég.

De van még egy olyan csoport, akiknek szégyenteljesen 2008 óta nem változott a köztisztviselői bértáblája, és csak tavaly december 1-je óta kapják meg a kötelező összeget is mint alapilletményt, ezt a 326 ezer forintot, ami, azt gondolom, szintén nem egy versenyképes bér. Azt gondolom, a hivatalokban dolgozók nem véletlenül állnak fel és mennek el, mondjuk, a piacra más munkát vállalni. Egész egyszerűen, ha nem fog ez a bértábla növekedni az elkövetkezendő időben, akkor tarthatatlan lesz a helyzet, és működésképtelenek lesznek ezek a hivatalok.

(12.20)

A magyar dolgozónak továbbra sincs sok szava a saját béremelését illetően sem, ami a Mi Hazánk Mozgalom szerint felháborító, hiszen most már gyakorlatilag sereghajtókká váltunk a térségben, gyakorlatilag lassan már Romániában is jobban keresnek, mint Magyarországon, és a magyar emberek, úgy látszik, sajnos nem érdemlik meg még a románoknak szánt fizetési összeget sem. Mi azt gondoljuk, hogy nem igazán fog minket közelebb vinni az európai uniós bérekhez. Sőt, itt előttem szóló képviselőtársaim kitértek már rá, hogy az a mérhetetlen mennyiségű vendégmunkás, amit maguk az elhibázott gazdaságpolitikájukkal ide szeretnének hozni az országba, tovább ront ezeken az esélyeken, sőt, mondjuk úgy, hogy egyszerűen ellehetetleníti ezeket az esélyeket, mivel ez a fajta gazdaságpolitika  a mi számításaink szerint  semmilyen hasznot, semmilyen profitot nem termel Magyarországnak, hiszen látjuk, ahogyan első osztályú termőföldeket gyakorlatilag felélnek, ezáltal átengednek az enyészetnek, hiszen betonmonstrumokat hoznak létre ezeken a földeken, ahol magyar adófizetői pénzen milliárdokkal támogatnak külföldi multikat, amelyek aztán majd harmadik világból érkező vendégmunkásokat fognak itt alkalmazni. A legyártott technológiát természetesen külföldre viszik, ugyanúgy, ahogyan a profitot. De ennél talán már rosszabb is a helyzet, már nemcsak a profitot viszik  hogy a győri Audit tudjam példaként felhozni , hanem már a törzstőkét is külföldre viszik.

Tehát nem igazán értjük ennek a koncepciónak a lényegét, hogy ezeket a száz- és ezermilliárdokat, amit önök a külföldi multikba öntenek bele, miért nem a magyar vállalkozói szektorra próbálják meg fordítani, miért nem őket próbálják meg segíteni, hiszen látjuk, hogy ebben a rendszerben még van is pénz, csak nem jó helyre megy, nem jó embereket segítenek, nem jó társadalmi réteget vagy egyáltalán talán nem jó kontinensről érkezőket.

Azt is láthattuk, hogy a tavalyi évben a minimálbért és a garantált bérminimumot 16 százalékkal emelték, amiben csak az a szomorú, hogy az infláció mértéke közben meghaladta a 20 százalékot. Tehát itt nem emelésről, hanem még reálérték-követésről sem beszélhettünk. Ez azt vonta maga után, hogy a dolgozók sajnos nemhogy jobban éltek volna, hanem bizony lejjebb kellett adniuk. És lehet látni most már, ha a magyar társadalom szintjeit vizsgáljuk, hogy bizony egy új eladósodási folyamat vette kezdetét, ami azt gondolom, hogy látható volt már a 2010-es évek előtt, hogy hová fog vezetni, ha kormányzati segítség nem érkezik.

A kérdés tehát az, hogy a kormány tervezie a minimálbér szintjét az EU-s minimálbér irányelvére tekintettel emelni, vagy továbbra sem lesz semmilyen érdemi előrelépés a tisztességes mértékű minimálbér irányába. Köszönöm szépen a szót. (Taps a Mi Hazánk soraiból.)