VARGA FERENC (független): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az árnyékkormány bér- és munkaügyi árnyékminisztereként engedjék meg, hogy először az elhangzott felszólalásokra reagáljak. (Nacsa Lőrinc nevetve: Jobbikos!) Hadd kezdjem a velem szemben itt nevetgélő Nacsa Lőrinc képviselő úrral, aki megint elkezdett visszamutogatni. Az elmúlt két évben már nagyon sokszor tapasztaltam, hogy amikor a fideszeseket sarokba szorítják, akkor általában az utolsó mentsváruk az, hogy elkezdenek gyurcsányozni, csak a probléma az, hogy önök 14-15 éve kétharmados felhatalmazással, korlátlan hatalommal kormányoznak, lett volna idejük és esélyük rendbe tenni a bér- és munkaügy világát Magyarországon. De valahogyan nem ezt látjuk. És bár elhangzott ma már egyszer, de hadd mondjam el, hogy 2010-ben a magyar minimálbér kétszerese volt a román minimálbérnek. Ezt elmondom újra és újra, ha kell: a magyar minimálbér kétszerese volt a románénak. Ma ott tartunk, hogy Magyarország az Európai Unióban sereghajtó, talán Bulgáriát előzzük még meg, a románok is lehagytak már minket.
Beszélnünk kell arról is, hogy az elmúlt 14 évben önök hogyan álltak a magyar gazdasághoz, a magyar emberek béréhez. Én azt látom, hogy önök nyomorban tartva próbálták meg a magyar dolgozókat képviselni idézőjelben , és kiszolgálták a multikat. Ma pedig már ott tartunk, hogy nemcsak kiszolgálják a multikat, hanem igyekszenek megvenni is őket. Ugye, nemrégi hír, hogy a vejkó meg akarta venni a SPAR-t, aztán nem jött össze.
De azt is el kell hogy mondjam, hogy önök például 2010 óta nem emelték sem a családi pótlékot, sem a nyugdíjminimumot.
Aztán azt is mondja a képviselő úr, hogy soha ennyien nem dolgoztak még az országban, mint most. 14 év korlátlan hatalom után, képviselő úr, ön ki tudjae jelenteni, hogy ma, aki dolgozik Magyarországon, az meg tud élni a béréből? El tudjae azt mondani, hogy ma, akinek munkahelye van, annak nem kell hétről hétre vagy hónapról hónapra élni? Én azt látom, hogy önök gyakorlatilag megteremtették a dolgozói szegénységet. Az ország tele van olyan emberekkel, akik családot nevelnek, dolgoznak, és egyszerűen nem tudnak megélni a kereset-fizetésükből.
Aztán beszélnünk kell véleményem szerint az elmúlt évek legnagyobb szégyenéről is, arról, hogy önök munkaalapú társadalom helyett vendégmunka-alapú társadalmat építenek. Ennek a körülményeit már elég sok képviselőtársam elmondta, hogy hogyan zajlik, én hadd mondjam el egy másik vetületét ennek, ez pedig az, hogy mi történik egy vállalaton belül, amikor vendégmunkások érkeznek a vállalathoz. Ugye, profitorientált cégekről beszélünk, tehát számukra nem az az első, hogy most magyar emberről beszélünk vagy harmadik országbeliről, hanem az az első, hogy minél több profitja legyen. Ezt önök nem veszik figyelembe akkor, amikor egy vállalaton belül dolgoznak vendégmunkások és magyar melósok is, ugyanis a vendégmunkások ide dolgozni jönnek, őket lehet túlóráztatni, nekik nincs itt a családjuk, ráadásul szállást és étkezést is kapnak, addig, amíg a magyar dolgozók a szégyenteljesen alacsonyan tartott bérükből fizetik mindezt. Tehát egy vállalaton belül a cég vezetésének a vendégmunkások gyakorlatilag sokkal értékesebb munkaerővé válnak, mint a magyar munkások. És ez már látszódik is, látjuk ezt egyébként a makói Continentalnál, amivel önök, ha jól emlékszem, akkor 2013-ban például stratégiai megállapodást kötöttek; látjuk ezt egyébként Gyöngyösön, Salgótarjánban és az ország különböző pontjain. És mit tesz a kormány? Semmit! Gyakorlatilag tágra nyitotta a kapukat a harmadik országból érkező vendégmunkások előtt.
Szeretnék még reagálni arra is, képviselő úr, hogy ön azt állítja, hogy Dobrev Klára a magyar nemzeti érdek ellen cselekszik az Európai Unióban. (Nacsa Lőrinc: Ez így van!) A Kereszténydemokrata Néppárt képviselőjének szeretném felhívni a figyelmét a tízparancsolat hetedik pontjára. Nem tudom, képviselő úr, megye fejből, hogy ez melyik, vagy ezt kihagyta, ez a „Ne lopj!”.
A magyar minimálbér egyébként a második legrosszabb volt 2023-ban az Unióban (Bányai Gábor: Nem igaz!), mindössze a bolgár minimálbért előzte meg. (Bányai Gábor: Nem igaz!) Ugyan az előző emeléssel önöknek sikerült elérni, hogy a román minimálbér elé kerüljünk, de a román kormány által júliusra ígért emelés után Románia mögé fogunk kerülni ismét. Illetve a 700 eurós lett minimálbér a napi árfolyam-ingadozástól függően a jelenlegi magyar szinttel szinte egyenlő. Érdemi változást tehát a sorrendben nem jelent az előző minimálbér-emelésük, továbbra is a sereghajtók között van Magyarország.
Másfelől sajnos hasonló kép mutatható ki a magyar GDP vagy a termelékenység alakulásáról is az EU-tagállamokhoz viszonyítva. Ahhoz, hogy ne az utolsó helyeken álljunk az Európai Unióban, szükség lenne az európai minimálbér-szabályozás hazai bevezetésére. Na, de nem úgy, ahogyan ezt önök tervezik, hanem a magyar munkavállalók érdekeit szem előtt tartva.
Az Egyensúly Intézetnek negyedévente van egy kutatása, amely azt vizsgálja, hogy a magyaroknak egyéni szinten mekkora összegre lenne szükségük a szűkös, az átlagos szintű, illetve a gondtalan élethez, és a legfrissebb felmérés alapján egy magyarnak saját bevallása szerint havi nettó 250 ezer forintra lenne szüksége a szűkös megélhetéshez. Ezt a szintet sem a nettó minimálbér, sem a garantált bérminimum nem éri el.
A Demokratikus Koalíció és Dobrev Klára nagy sikere (Derültség a kormánypártok soraiban. Nacsa Lőrinc: Jobbikos!), hogy 2022-ben megszületett az EU irányelve az Európai Unióban biztosítandó megfelelő minimálbérekről. Az árnyékkormány szerint az európai minimálbér-szabályokat úgy kell bevezetni, hogy az a magyar munkavállalók számára a lehető legkedvezőbb legyen. A Demokratikus Koalíció ezért következetesen kiáll az európai minimálbér-szabályozás elveinek érvényesítése, az érdemi szociális párbeszéd visszaállítása és ezzel összhangban a szociáldemokrácia értékeinek megteremtése mellett.
(12.30)
Az uniós minimálbér-irányelv gyakorlati megvalósítása nemcsak a kötelező legkisebb bér összegét érinti, ahogy ezt az Orbán-kormány a benyújtott javaslatban kezeli, hanem az irányelv ennél sokkal több mindent ír elő, például a szociális párbeszédet, a szakszervezetek megerősítését, az érdekképviseletek bevonását a munkavállalókat érintő döntéshozatalba, valamint a munkahelyeken kötött kollektív szerződések számának jelentős növelését is. Ezekről egyetlenegy szó sem esik a javaslatban. Amit a kormány benyújtott, az gyakorlatilag teljesen alkalmatlan a cél eléréséhez, és sajnos tartalmilag is igen messze van az elvárható minimumtól.
Amikor önök kormányra kerültek, az első lépésük az volt, hogy bekebelezték a médiát, a következő lépésük pedig amiről sajnos nagyon sokan nem tudnak az volt, hogy elkezdték tönkrevágni a szakszervezeteket. Ez pontosan illeszkedik abba a nyomorban tartó bérpolitikába, amit önök folytatnak, hiszen ha Magyarországon lennének erős szakszervezetek, akkor gyakorlatilag a bértárgyalásokon nem egy erős munkáltatói oldallal kellene szemben állnia egy gyenge szakszervezetnek, hanem lehetne normális bértárgyalásokat folytatni, és talán még nőnének is a bérek. De hát, tudjuk, hogy önöknek nem ez az érdekük.
Az árnyékkormány 2023 novemberében bemutatott programjában, valamint a program kiegészítését szolgáló, az európai minimálbér-szabályozás bevezetése akcióterv kidolgozásának, végrehajtásának szempontjából a 2024. január 23-án az árnyékkormány ülésén tárgyalt előterjesztésben konkrét cselekvési terv kidolgozására tettünk javaslatot.
Az árnyékkormány az alábbi cselekvési terv alkalmazását javasolja a szociális partnereknek. A magyarországi minimálbér-szabályozás alapelveit el kell fogadni az EU irányelvének tükrében. A kollektív szerződés lefedettségének növelését célzó ötéves intézkedési csomagot kell kidolgozni. A szakszervezetek működésének megerősítését szolgáló intézkedések, új érdekvédelmi mechanizmus bevezetése az egyik fő cél. A szociális partnerek érdemi bevonásához elengedhetetlen a jogszabályi háttér megteremtése. Az alkotmányban rögzíteni kell a társadalmi párbeszéd garanciáit, és meg kell alkotni a szükséges jogszabályi alapokat. Olyan érdemi érdekegyeztetési mechanizmus kialakítására van szükség, amely biztosítja a felek szociális párbeszédben való érdekérvényesítését jogszabályi keretek között. A jelenleg működő érdekegyeztetési szinteket pontosítani kell, és vissza kell állítani az érdemi makroszintű érdekegyeztetést. Továbbá szükség van az ágazati szociális párbeszéd jogszabályi megerősítésére, a helyi szintű érdekképviseleti mechanizmussal összehangolva.
Az Európai Unió 27 tagállamából 22 tagállamban van törvényben meghatározott minimálbér. Svédországban, Dániában, Finnországban, Ausztriában és Olaszországban ágazati szintű bérminimumok vannak. Ezekben az országokban a munkavállalók jelentős része szakszervezeti tag, az érdekképviseletnek pedig valódi érdekérvényesítő képessége van.
Az árnyékkormány javaslata a minimálbér összegére és értékállóságának megőrzésére: szerintünk olyan automatikus minimálbér-emelési szabályokra van szükség, amelyek minden munkavállaló számára biztosítják a tisztességes minimálbért. Országos bérmegállapodás, illetve kollektív szerződés ettől csak felfelé szabadna hogy eltérjen. Az árnyékkormány álláspontja szerint a minimálbér minimumát kötelezően a mediánbér 60 százalékához, illetve a bruttó átlagbér 50 százalékához kell igazítani, és a számításoknál mindig a magasabb összeget kell figyelembe venni. Szükségesnek tartjuk a társadalmi minimum számításának kidolgozását a társadalmi partnerek és a tudomány szereplőinek bevonásával. A társadalmi minimum később szintén a minimálbér meghatározásának az alapja lehetne.
A növekvő minimálbérek költségeinek ellensúlyozására adó- és járulékkedvezménnyel vagy más módon támogatást kell nyújtani a magyar kis- és középvállalkozásoknak. Ennek módját az érintettekkel egyeztetve kell kidolgozni. Mindenki számára adómentessé tennénk a minimálbért, a jelenlegi minimálbér alapján a bruttó átlagbér 50 százalékát használva referenciaértékként. Ezzel a lépéssel a jelenlegi nettó értéket 49 515 forinttal meg lehetne emelni. További lépésként tudományos szakértők bevonásával ki kell számolni a társadalmi minimum összegét.
Reagálva a kormány azon szándékára, hogy csökkenti a különbséget a minimálbér és a garantált bérminimum között, az árnyékkormány vállalja, hogy az európai minimálbér-szabályozás bevezetése mellett fenntartja a garantált bérminimum intézményét, és bevezeti a diplomás-bérminimumot is.
Az európai minimálbér bevezetését természetesen támogatjuk. De a benyújtott javaslat nagymértékben azt a célt szolgálja, hogy a kormány a saját szándékai szerint értelmezze az Európai Unió irányelvét, és a társadalmi egyeztetés látszata mögé bújva a jogharmonizáció törvényi teljesítését igazoltnak láttassa, ezért magát a törvényjavaslatot nem fogjuk támogatni. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a DK soraiban.)