DR. HANKÓ BALÁZS ZOLTÁN kulturális és innovációs minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A megtárgyalandó törvénytervezet nemzetünk szempontjából két fontos és meghatározó eleme versenyképességünk erősítése és nemzeti szuverenitásunk védelme.
Versenyképességünk és nemzeti szuverenitásunk egyensúlya az, ami a magyar nemzet, a magyar gazdaság fejlődésének kulcsa. Ennek lételemei: az oktatás, a kultúra, a tudomány, az innováció, amelyek egyszerre szolgálják versenyképességünket és erősítik szuverenitásunkat, megőrzik a magyar tudást, nemzetünk kulturális kincseit erősítik, így a családokat és a magyar embereket tovább erősítik.
Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt években az oktatási rendszereinkben versenyképességi fordulat valósult meg. A felsőoktatásban még öt éve hét, mára már 12 egyetemünk van a világ legjobb 5 százalékában, azaz 30 ezer egyetem közül a legjobb 1500-ban. Mi több, a Semmelweis Egyetem ma már a legjobb 1 százalékban van, és egyes szakrangsorokon a legjobb 100 és a legjobb 50 között is számos egyetemi képzésünk van.
Magyarország az uniós tagállamok közül azon egyetlen uniós tagállam, amely úgy javított a 2023. évi európai innovációs eredménytáblán, hogy azzal magasabb teljesítménykategóriába lépett. Tehát ugyanúgy, mint ahogy az egyetemi rangsorokon, ugyanúgy az innovációs eredménytáblán is haladunk előre, mert a mérsékelt innovátorokból európai innovátorország kategóriába került Magyarország; mi több, demográfiai szempontból a világ 96. helyén állunk, GDP alapján a 49. helyen, innovációs teljesítményben a 33. helyen, és igen, gyártási csúcstechnológiában a világ 5. helyén vagyunk. Azaz Magyarország mára már a világ gyártási csúcstechnológiájának egyik fellegvára, köszönhetően gazdaságunk erősödésének, felsőoktatásunk és szakképzésünk megújításának.
A magyar felsőoktatás, a magyar kutatás sikere az is, hogy a tavalyi évben két kiváló magyar kutatónk kapott Nobel-díjat. Kutatóink mellett pedig méltán lehetünk büszkék a szakképzésben részt vevő Európa-bajnok diákjainkra. Ez egyértelmű sikere a gyakorlatközpontú duális szakképzésünknek.
Ma már 8. osztály után tízből hatan továbbtanulásként a szakképzést választják, hiszen tudják, hogy a szakképzés szakmát, érettségit és gazdaságunk számára kiemelt fontosságú területeken egyetemi továbblépést jelent. Ahhoz, hogy a XXI. század a magyar nemzet sikertörténete legyen, versenyképes tudásunk mellett nemzeti identitásunk, kultúránk megtartása elengedhetetlen. Az önök előtt fekvő törvényjavaslat erre vonatkozó szabályozási módosításokat, kiegészítéseket fogalmaz meg.
Tisztelt Ház! Az elmúlt évek tanár- és tanítóképzése megújításának sikerei kézzelfoghatók. 2022-höz képest megdupláztuk a pedagógusképzésre első helyen jelentkezettek számát, az idei évben elérve a 17 833 főt, mi több, 8650-en tanárnak, tanítónak adták be a jelentkezésüket. Örömteli az is, hogy közel 2 ezer fő jelentkezett természettudományokhoz kapcsolódó tanárképzésekre. Így a gazdaságtudomány után a második legnépszerűbb terület a pedagógusképzés lett. Köszönhető ez a minőséget biztosító rövid ciklusú tanárképzésnek, a megújított felvételinek, valamint a történelmi léptékű béremelésnek.
Mindezek alapján biztosan állítható, hogy a kormány kiemelt feladatának tekinti, hogy megerősítse az óvónői, tanítói és tanári hivatások tekintélyét, mivel az oktatásra nemzetstratégiai kérdésként tekintünk. Ennek következő lépéseként az egyetemek bevonásával a tanár-, tanító- és óvónőképzés megújítása folyik.
Tanárnak, tanítónak lenni hivatás. A mostani generáció nevelése-tanítása azonban teljesen más módszertant, hozzáállást, képességeket és tudást igényel. Az vitathatatlan azonban, hogy a kulturális, történelmi és természettudományos alapot, amelyet a Nemzeti alaptantervben foglaltak jelentenek, mindenki számára biztosítani, megtanítani szükséges.
Az új struktúra kialakításához három tanárképző egyetem részvételével elindítottunk egy modellprogramot, amelynek eredményeként az óvónő-, tanító- és tanárképzés gyakorlatorientált és értékorientált kialakítására kerül sor valamennyi felsőoktatási intézmény részére. A Debreceni Egyetem tudományegyetemként, a Nyíregyházi Egyetem mint klasszikus tanárképző intézmény, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem pedig az egyházi tanárképző intézmények képviselőjeként vesz részt a programban. Ez alapján újragondolásra kerülnek a képzési kimeneti követelmények és az ehhez kapcsolódó tantervi hálók is.
A módszertant közelebb visszük a tárgyi tudást biztosító kurzusok oktatásához, a gyakorlat arányát pedig tovább növeljük a képzések során. Fontossá válik a jelenleg köznevelésben oktató tanárok hangsúlyosabb részvétele az egyetemi oktatásban, valamint a tanárképző egyetemek pedagógusképző központjainak megerősítése.
Mindezen módosítások eredménye várakozásaink szerint, hogy az új típusú képzések segítségével olyan tanári, tanítói és óvónői generációk képzésére kerüljön sor, amelyek segítik és ösztönzik a gyermekek képességeinek és tudásának fejlődését és kiteljesedését, valamint végső soron kiemelten hozzájárulnak Magyarország társadalmi és gazdasági fejlődéséhez.
(17.50)
A törvényjavaslat a Nemzeti Közszolgálati Egyetem portfólióját bővíti a tanár-, tanító- és óvónőképzéssel, valamint az ehhez kapcsolódó továbbképzéssel. Az NKE tanárképzésére olyan elhivatott szakembereket vár majd az egyetem, akik azon túl, hogy a saját szakmájukban szeretnének kiválóan teljesíteni, a tanári, tanítói és óvónői hivatás fejlesztését is szolgálni fogják.
Az NKE tanárképzését választók olyan gyakorlatorientált, mentortanárok által támogatott, kiscsoportos képzésben részesülnek, amelynek keretében a tanári és a bölcsészdiploma megszerzésére pluszkreditek alapján egyaránt lehetőségük nyílik. A Nemeskürty István Tanárképző Kar célja az is, hogy az egyetem képzésein végző tanárok korszerű, de egyben időtálló, identitáserősítő, tárgyilagos tudást adjanak át a diákjaiknak, és az oktatási feladatokon túl élen járjanak a közösségszervezésben is.
Az NKE fejlődése egyben Józsefváros fejlesztése is, hiszen a Ludovika Campus fejlesztése keretében 2018 tavaszára nemcsak a Ludovika Akadémia történelmi épülete újult meg, hanem az Orczy-kert is. E fejlesztések eredményeként 10 hektár látogatható területtel nőtt a belső pesti zöldfelület, összehasonlíthatatlanul biztonságosabbá vált a Ludovika Campus és környéke, és számottevően több és jobb szabadidős sportolási lehetőség áll a józsefvárosiak rendelkezésére. Az egyetem révén megújult tehát egy rossz közbiztonságú, hanyatló városrész.
E küldetését folytatja az egyetem a Nemeskürty István Tanárképző Kar létrehozásával összefüggésben állami tulajdonban és az egyetem használatába kerülő ingatlanok esetében is. E leromlott állapotú ingatlanokon jönnek majd létre az egyetem tanárképzését kiszolgáló tantermi, irodai és kollégiumi kapacitást biztosító, környezettudatos, a városrész további megszépítését, rehabilitálását előmozdító és így a meglévő környékbeli ingatlanok értékét jelentősen növelő épületek. Mindezt tesszük úgy, hogy természetesen megfelelő idő álljon rendelkezésre mindezen ingatlanokban élő családok számára, hogy a jelenlegihez képest messze jobb körülmények között élhessenek.
A törvényjavaslat továbbá a felsőoktatásunk nemzetköziesítését és a digitalizációt támogató módosításokat vezet be. A diákokat támogató módosítás, hogy a felsőoktatási intézménynek létre kell hoznia a szakmai gyakorlóhelyek véleményezési rendszerét, ezáltal is erősítve a duális képzést, illetve valamennyi hazai képzésben gondoskodni kell a külföldi résztanulmányokat segítő úgynevezett mobilitási ablak biztosításáról, tovább erősítve a nemzetköziesítést.
Tisztelt Országgyűlés! 2020-ban megújításra és átfogó átalakításra került a teljes szakképzési rendszer. A bevezetés óta eltelt időszak tapasztalatai egyértelműen azt mutatják, hogy a változások minden érintett vállalatok, tanulók, oktatók, szülők számára pozitív hozadékkal jártak. A szakképzett szakemberek számának növekedése egyértelműen segíti a foglalkoztatás növelését, amely az egész ország számára a gazdasági növekedés és egyben társadalmi felzárkózás záloga is. A szakképzés hozzájárul továbbá a vállalati teljesítmény, a versenyképesség javulásához, és segíti a kutatást, innovációt.
A szakképzés folyamatosan kulcsszerepet játszik abban, hogy a tanulók számára vonzó karrierlehetőség álljon rendelkezésre, biztos egzisztenciát és magas jövedelmet nyújtó állások, tevékenységek a tanulmányok révén elérhetőek legyenek. Magyarország Kormánya ez alapján tesz javaslatot az Országgyűlés számára olyan módosítás elfogadására, amely a továbbiakban a szakképzés rendszeréhez szorosabban illeszkedő keretekben valósítja meg a szakképzési vizsgaközpontok engedélyezési és ellenőrzési hatósági feladatait, oly módon, hogy ez az átállás a társadalom, a vizsgázók számára érzékelhető változásokat ne okozzon.
A törvényjavaslat a felnőttképzés területén fogalmaz meg olyan módosításokat, amelyek egyértelműsítik a szabályrendszert. Kiemelt cél, hogy 2030-ra a munkaképes korú felnőtt lakosság 60 százaléka vegyen részt a felnőttképzésben. A felnőttképzési paletta sokoldalúságát minél több és minél jobban működő felnőttképző tudja biztosítani, melynek bázisai szakképző intézmények és egyetemek. Ez az új nemzeti felnőttképzési stratégia rendszerében teljesedhet ki a jövőben.
Mindezekhez kapcsolódó szabályozás a versenyképességünk növelése érdekében, hogy a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló törvény a kutatási-fejlesztési aktivitás és a beruházások élénkítése érdekében rugalmasabb elismerési rendet teremt meg.
A magyar tudás, a magyar tudományos tevékenység vívmányai világhírűek. A tavalyi évben két magyar Nobel-díjassal gazdagodott nemcsak országunk, hanem az egész világ, akiknek munkássága nagyban hozzájárul az egészséges élethez és a tudomány fejlődéséhez. Jelen törvénytervezetben foglalt módosítások éppen ezért azt tartalmazzák, hogy az egészséges életet támogató kutatások esetében a betegségek minél korábbi felismerését segítő kutatásokra nyílik lehetőség, ugyanakkor a betegek egészségügyi adatvédelmét is szolgálja ezen módosítás.
Tisztelt Országgyűlés! Mi, szemben Brüsszellel, elkötelezettek vagyunk a magyar diákok (Barkóczi Balázs: Ajjaj!), a magyar kutatók, a magyar felsőoktatás sikerei mellett (Csárdi Antal felnevet.) nagy probléma az, hogyha ez „ajjaj”-t jelent odaát. Nekünk a magyar egyetemisták, a magyar kutatók az elsők. (Barkóczi Balázs: Hol kutattak a magyar Nobel-díjasok?) Ezzel szemben… (Barkóczi Balázs: Az egyik Amerikában, a másik Németországban! Az elnök megkocogtatja a csengőt.) Ezzel szemben Brüsszel hol nem válaszol a jogszabály-módosításként megküldött javaslatokra, hol az önök támogatásával magyar rektorokat, egyetemi tanárokat akar kizárni a kuratóriumokból. (Barkóczi Balázs: A fideszeseket!) Ez az úgynevezett brüsszeli autonómia.
Mi több, brüsszeli autonómiát biztosítana az is, ha külföldről pénzelt NGO-k mondanák meg azt, hogy kik lehetnek a magyar egyetemek fenntartó testületeiben? (Csárdi Antal nevet. Dr. Pósán László: Nem röhejes ez, kérem szépen! Az elnök ismét csenget.) Nos, ha tovább haladunk, akkor tán mosolyogva hallgatják önök azt (Barkóczi Balázs: Önt hallgatjuk mosolyogva!), hogy Brüsszel már odáig megy, hogy egyes betegek, beteg emberek egyetemi klinikákon gyógyulnának, és a gyógyulásukhoz, felépülésükhöz, rehabilitációjukhoz szükséges orvosi eszközöket vonják meg tőlük ezzel a döntéssel? Hogy képzelik ezt? Ezt nem hagyhatjuk!
Javaslatainkat immár többedszerre is megküldtük Brüsszelnek, a válasz pedig szándékos időhúzás, Európában máshol nem látott autonómiasérelem, nemzeti szuverenitásunk szándékos megtámadása.
Éppen ezért kinyitottuk a világot a Pannónia-programmal, amelyben 10 milliárd forintot biztosítunk a diákok számára tapasztalatszerzésre, mintegy 8 ezer magyar diák és itt tanuló külföldi diák juthat el a világ vezető egyetemeire. A Horizon-program pedig segíti a magyar kutatókat, hogy nemzetközi környezetben folytathassák kutatásaikat, és továbbra is elismert szereplői maradjanak a világ tudományos közösségének azon kutatásokon keresztül, melyek a magyar gazdaságot, a magyar nemzet erősödését szolgálják. Csak idén ezen kutatások támogatására 8 milliárd forintot biztosítunk.
Tisztelt Országgyűlés! Az utóbbi évek egymást érő, világméretű válságot generáló eseményei, mint a koronavírus-járvány, a háború és az ezzel kapcsolatos elhibázott európai szankciós politika okozta gazdasági nehézségek a 2020-as évtizedben az élet minden területét súlyosan érintették. Nem kivétel ez alól a kulturális ágazat sem, miközben talán soha nem volt olyan jelentősége a kulturális élet stabilitásának, a kultúra értékalapú közvetítésének, mint napjainkban.
A kedvezőtlen folyamatok következményeként világszerte egyértelmű tendencia, hogy csökken az újonnan megjelenő könyvek száma, és jelentős kontraszelekció mutatkozik a kínálat minőségében. A piac beszűkül, a nagyvállalatok agresszív árpolitikája pedig ellehetetleníti a kisebb forgalmazók fennmaradását.
Tisztelt Képviselők! Hadd említsek egy példát! Az Egyesült Államokban a szabad ár következtében a hatalmas üzletláncok teljesen kiszorították a közepes vagy kis könyvesboltokat, a könyvárak öt esztendő alatt 62 százalékkal emelkedtek, és mindeközben a megvásárolható könyvek száma, a kínálat választéka stagnált. Ugyanezen ötéves periódus alatt Németországban a kötött ár fenntartása mellett a kapható könyvek száma megháromszorozódott, a könyvek árnövekedése pedig mindvégig a hivatalos infláció mértéke alatt maradt.
(18.00)
A könyvek árkötöttségével összefüggő törvényi szintű rendezés igénye nem új keletű felvetés, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete már 13 évvel ezelőtt megfogalmazta szakmai javaslatát az új kiadású magyar könyveket érintő kedvezmények szabályozására. A kormány ezért úgy döntött, hogy az Európai Unió országaiban elfogadott és elterjedt megoldást követve olyan törvényjavaslatot készít elő, amely a könyveknek, mint az egyetemes tudás és műveltség megőrzését, közvetítését szolgáló kulturális javaknak a védelmét szolgálja.
A szabályozás bevezetésével, a kötött árak segítségével nem csupán a kis- és közepes méretű kiadók, hanem a képzett alkalmazottakat foglalkoztató könyvesboltok hálózatának a fennmaradása is biztosítható, mivel a szabályozás gátat vet annak, hogy a nagy tőkeerővel működő kereskedelmi láncok, hipermarketek kiszivattyúzzák a gyorsan fogyó sikerkönyveket a kisebb könyvesboltokból, és ezzel ellehetetlenítsék a minőségi könyveket forgalmazó, de az árversenyben helytállni nem képes kereskedőket. A kötött ár törvényi szabályozása tehát biztosítja a sokszereplős kínálati piac fennmaradását.
Tisztelt Országgyűlés! A javaslatban foglalt rendszer több európai országban a magyarországihoz hasonló szigorú versenytörvényi előírások mellett évtizedek óta hatékonyan működik. A jelen javaslat a 2002-es német szabályozást tekinti mintának, nem csupán azért, mert szakmai megítélés szerint a német törvény hosszú múltra visszatekintő gyakorlat tapasztalatait rögzíti, hanem azért is, mert a magyar könyvpiac több mint kétszáz éves tradíciója, strukturális és intézményi felépítése, kiadói és kereskedelmi szokásjoga leginkább a német könyvkultúrával rokonítható.
A törvénytervezetet a kormány az Európai Bizottsággal előzetesen egyeztette. Az egyeztetési folyamat 2024. március 19-én zárult le. Fontos kiemelni, hogy az Európai Bizottság részéről részletes vélemény, ellenvetés, észrevétel, illetve pontosító javaslat nem érkezett.
A javaslatban megfogalmazott kötött ár lehetővé teszi, hogy a kiadók egy éven át meghatározott maximális mértékű, 10 százalékos árengedmény mellett értékesítsék könyveiket. Szeretném kiemelni, hogy a magyar megoldás az első magyarországi kiadáshoz kapcsolással, valamint a 365 napos határidővel egyértelműen le is szűkíti ezt az időszakot, amikor határok közé helyezi az érvényesíthető kedvezmények mértékét. A kötött árak érvényesítése biztosítja így tehát a könyvkínálat sokoldalúságát, azon minőségi könyvek kiadását, amelyek kevés példányban jelenhetnek meg. A rendszer így lehetővé teszi, hogy a kiadók széles skálájú, igényes, értékalapú kiadói programot valósíthassanak meg.
Tisztelt Országgyűlés! Mi, magyarok rendkívül gazdagok vagyunk szellemi és tárgyi értékekben. A magyar géniusz egy nemzet térben és időben létrehozott össz-szellemi univerzumát jelenti, mindazt, ami összeköt, megtart és előrevisz bennünket. Olyan intézményrendszerre van tehát szükség, ami az erőforrásokat egyesítve a jelenleginél hatékonyabban, a kor fejlődésére naprakészen reflektálva képes szolgálni a nemzetet és az egyetemes kultúrát. A kormány ezért olyan javaslatot készített elő, melynek eredményeképpen megvalósul az érintett közgyűjteményi intézmények tevékenységének összehangolása, lehetővé válik közös stratégiák kialakítása, valamint a szakmai és a gazdasági hatékonyság jegyében az intézmények közötti együttműködés magasabb szintre léphet.
A Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ kulcsszerepet tölthet be a közgyűjteményi rendszer modernizációjában, a magyar családok kulturális javakhoz való hozzáférésének elősegítésében, valamint a kulturális turizmus fejlesztésében.
A törvényjavaslat célja a Magyar Nemzeti Múzeum Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központtá történő átnevezésével és a kapcsolódó strukturális változásokkal kulturális örökségünk megőrzésének, közvetítésének és gyarapításának hathatós elősegítése.
A központ által a kormányzat a közgyűjteményi együttműködés új dimenzióját kívánja megteremteni. Az új intézményi formációval egységes irányítás alá kerül Magyarország hat meghatározó közgyűjteménye, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Magyar Természettudományi Múzeum, az Iparművészeti Múzeum, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, valamint az Országos Széchényi Könyvtár.
A Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ képében olyan kulturális entitás születik, mely képes a híd szerepét betölteni múlt, jelen és jövő között. E kiemelt közgyűjtemények integrációjának megvalósításán keresztül hatékonyabbá válik az intézmények közötti erőforrás-megosztás. E modellnek köszönhetően a központ és tagintézményei képesek lesznek naprakészen és gyorsan reagálni a kulturális szektorra nehezedő folyamatos kihívásokra, erejüket, tapasztalatukat és tudásukat optimalizált módon állítva a közösség és a nemzet szolgálatába.
Tisztelt Országgyűlés! Meggyőződésünk, hogy a törvényjavaslatban foglalt módosítások segítik, hogy egyetemeink és szakképzésünk további erősödése szolgálja fiataljaink sikerességét, 2030-ra legyen a világ száz legjobb egyeteme között legalább egy, Európa száz legjobb egyeteme között legalább három egyetemünk, szakképzésünk legyen világbajnok, és hazánk legyen Európa tíz leginnovatívabb országa között.
Mindezek szegletköve: versenyképesség és szuverenitás. Ebben kérjük támogatásukat. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiból.)