DR. KÁLLAI MÁRIA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az előttünk lévő törvénytervezet, ahogyan a címében is olvashatjuk, oktatási, családügyi, kulturális tárgyú és az ehhez kapcsolódó törvények módosítása  oktatásügy, családügy, kultúra, életünk meghatározó alapjai. A törvénytervezet természetesen tartalmaz technikai elemeket, harmonizációt, olyan változtatásokat, amelyek a működés által váltak szükségessé, a tapasztalat hozta, hívta életre különböző területeken, ugyanakkor természetesen megfogalmaz nagyon fontos tartalmakat.

Ahogyan államtitkár úrtól is hallottuk és a törvénytervezet indokolásában is olvasható: nemzetünk szempontjából fontos, meghatározó versenyképességünk erősítése és nemzeti szuverenitásunk védelme érdekében került előkészítésre. Mindannyian tudjuk, hogy a versenyképesség az ország és a magyar gazdaság fejlesztése szempontjából meghatározó. Tudjuk azt is jól, hogy a kultúra, az innováció, a tudomány hogyan szolgálja egyszerre saját identitásunk őrzését, és hogyan szolgálja a versenyképességet, a családokat, a magyar embereket, az egész közösségünket.

Tisztelt Országgyűlés! Kiemelésekkel szeretném a törvény támogatására kérni képviselőtársaimat. Az egyik ilyen az államtitkár úr által is kiemelt oktatás, hiszen a fentiekből is következik mindannak a fontossága, hogy az oktatási rendszereinket a legtágabban értelmezve, ideértve a köznevelést, a felsőoktatást, a szakképzést, a felnőttképzést, folyamatosan úgy alakítsuk, hogy a nemzetközi környezetben is versenyképesek legyünk, megállják a helyüket; és kellő hangsúlyt fektessenek arra is természetesen, hogy elsődleges feladat a magyar nemzet építésének a szolgálata. Így az oktatás teljes egésze minden szempontból nagyon komolyan nemzetstratégiai kérdés is.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló CXXXII. törvény módosításának több célja van. Ezek közül számos technikai jellegű, az NKE-törvény hozzáigazítása a változó felsőoktatási jogszabályi környezethez, az új képzési igényekhez, valamint az egyetem mint munkáltató és a foglalkoztatottak közötti nyilatkozattétel egyszerűsítése és a digitalizáció során az elektronikus lehetőségek alkalmazása is. Kiemelendő módosítás viszont az egyetem képzési portfóliójában új elemként megjelenő tanárképzésre, legtágabban értelmezett pedagógusképzésre és -továbbképzésre vonatkozó szabályok megállapítása.

Mi is az előzmény és mi a cél? A nevelésügyi kormánybizottság 2023. november 28-án tartotta alakuló ülését. A kormánybizottság áttekintette a köznevelést érintő 2010 utáni időszak kormányzati döntéseit és a 2020-as évtized első felében jelentkező új kérdéseket. Ennek keretében a kormánybizottság azt a feladatot határozta meg, hogy egy új felsőoktatási központot kell kialakítani, amihez a pedagógusképzés, -továbbképzés területén végzett tevékenység mellett kapcsolódik a tudományos, módszertani háttér biztosítása is, ezt is szolgálja. Ennek a feladatnak az ellátására a Nemzeti Közszolgálati Egyetem került megjelölésre.

A feladat megvalósításához maga ez a jogszabály az egyetem jogszabályi, intézményi, szervezeti változásait segíti. A törvényjavaslat célja az, hogy a feladat megvalósításához szükséges új egyetemi kar, továbbá természetesen a kapcsolódó tudományos műhely létrehozásához szükséges jogszabályi, infrastrukturális, pénzügyi és személyi feltételeket összefoglalja, az új továbbképzési rendszer alapjait kijelölje, az egyetem helyét természetesen meghatározza ebben az új rendszerben.

(18.10)

Tudjuk jól, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem különleges helyet tölt be a magyar felsőoktatásban, feladata, hogy az állam működését kutatási tevékenységgel és képzésekkel is biztosítsa. Azt gondolom, egyetértési pont lehet közöttünk, hogy az állam a XIX. századtól központi szerepet tölt be az oktatásban, ennek hatására a tanári pálya is olyan hivatássá vált gyakorlatilag a maga módján, mint a honvédelem, rendészet vagy államigazgatás.

Azt is tudjuk jól, hogy az állam igenis felelősséggel tartozik azok iránt a fiatalok iránt, családok iránt, akik az állam fenntartása alatt álló intézménybe járatják gyerekeiket, akár fenntartásban, finanszírozásban, mindenképpen felelősséget kell vállalnia.

Érdekes kérdés a pedagóguspálya és a pedagógiai nevelés mint közszolgálatnak a végrehajtása, hogyan jelenik meg ez a kihívás, ez a küldetés, ez a hivatás mint közszolgálat. Azt gondolom, az is egyetértési pont, és ma volt itt szó a Klebelsberg-emlékévről, de a pedagógia nem túl messze futó történeti tanulmányainkból is láthatjuk azt, hogy gyakorlatilag a közszolgálat és a pedagóguspálya összefonódása egy nagyon komoly megtartóerő, egy nagyon komoly megtartóereje a pedagóguspálya presztízsének, a pedagóguspálya kultúrájának.

Az új karnak célja az, hogy a jelenleg hatályos Nemzeti alaptanterv kijelölt elveivel és céljaival megegyezően olyan tanárok képzését tegye meg, akik képesek egyszerre időtálló és korszerű ismereteket, értékeket átadni a diákoknak, és mindezen oktatási feladatokon túl élen járnak a közösségszervezésben is. Pedagógusként, egykori iskolaigazgatóként nagyon egyetértek azzal, hogy a pedagóguspálya tantárgyak tanítása helyett gyermekek tanítása, tantárgyak szervezése és sok-sok gazdaság mellett a közösség fejlesztését is nagyon komolyan kell hogy célul tűzze ki.

Olyan oktatók, mentorok szolgálják majd mindezt, akik maguk is a legjobb tanárok közé tartoznak, és komolyan közelebb kell hozni a gyakorlati iskolai példákat, a köznevelést és magát a felsőoktatást. Én bízom abban, hogy ez az új kar méltó versenytársa lesz a jelenleg pedagógusképzéssel foglalkozó intézményeknek. Ha belegondolunk abba, hogy Nemeskürty István Széchenyi-díjas, Kossuth-nagydíjas író, irodalom- és filmtörténész nevét viseli, aki önmaga is a Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia növendéke volt, majd a közoktatásban, később a felsőoktatásban tanított, kiemelkedő művészeti és tudományos teljesítménye mellett, én azt gondolom, hogy méltó az életpályájához, méltó az emlékéhez maga az elnevezés.

Föltehetjük azt a kérdést is, hogy mi helye a Közszolgálati Egyetemen a tanárképzésnek. Az egyetem hivatott az állam működésében a legfontosabb szerepet vállaló szakemberek képzésére is. Én azt gondolom, hogy bővebben is indokolható, de mindenféleképpen fontos az, hogy ha nemzetstratégiai kérdés maga az oktatás, egy nemzeti tanárképző felsőoktatási intézményre, egy nemzetstratégiaikérdés-végrehajtóra is nagyon komolyan ilyen módon van szükség.

Föltehetjük azt a kérdést is, hogy hogyan helyezkedik el a többi egyetem között, hallhatjuk, láthatjuk, hogy a Nemzeti alaptanterv logikája mentén méltó versenytársa, és miután államtitkár úrtól hallottuk azokat a számokat, amelyek örvendetesen megduplázták például a jelentkezéseket a pedagógusképzésben, azt gondolom, hogy lehetőség lesz arra, hogy választhassanak, és bízom abban, hogy az ország különböző pontjain lévő pedagógusintézmények között egy erős együttműködés is kialakul. Viszont nagyon fontos az, hogy itt maga az egyetem egyszerre fejlesztőközpont, önfejlesztő központ, oktatási helyszín mellett módszertani és továbbképző központtá is válik.

A közpolitikai cél megvalósításának  ahogyan már hallottuk  időütemezése szerint a tanártovábbképzési központ átalakított rendszerét 2025. január 1-jén, az egyetem tanárképzését pedig 2025. szeptember 1-jén szükséges elindítani. Ezt a Fidesz-frakció támogatja, az előterjesztés ezen részét is. Kérem a tisztelt Ház támogatását is.

Ami az oktatást illeti, a törvényjavaslat  ahogyan államtitkár úr is mondta  a felsőoktatás nemzetköziesítésével a digitalizációt támogató rendszereket vezet be, támogatja azt, hogy a hallgatóknak legyen lehetősége  én ezt nagyon fontosnak tartom személy szerint , és a felsőoktatási intézmény hozza létre a szakmai gyakorlóhelyek minősítésének, véleményezési rendszerének a kultúráját, illetve gondoskodni kell a külföldi résztanulmányokat segítő, úgynevezett mobilitási ablak biztosításáról is.

Az oktatás mellett határoz meg a kultúra területén is észszerűsítést a törvénytervezet  nem akarom ismételni államtitkár urat , meghatározza annak a feltételrendszerét, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ a felsorolt múzeumokkal együtt egy integrált rendszerben, hatékonyabban, költségtakarékosabban, ámde a szinergiák lehetőségét, az együttműködés lehetőségét közös stratégiák kialakításával tovább erősítse, ezzel szolgálva, azt gondolom, nem túlzás, ha azt mondom, hogy a közjót.

Szorosan a kultúrához tartozik a mindannyiunk által nagyra becsült könyvek mint kultúrajavak értékének a védelme. El kell mondani azt, és ezt államtitkár úrtól is hallottuk, hogy az utóbbi évek egyre nehezebb helyzetbe hozták a könyvkiadókat, könyvszerkesztőket, és valóban hosszú évek óta kezdeményezték már az Európai Unió országaiban elfogadott és elterjedt megoldást a kötött könyvárrendszer-kedvezmények bizonyos mértékig terjedő szabályozására, a könyvkiadók és szerzők, illetve a kiskereskedők védelmében. Azt gondolom, hogy jó döntés, amikor a kormány úgy döntött, hogy a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése javaslatára olyan törvényt alkot, amely a könyveknek, az egyetemes tudás és műveltség megőrzését, közvetítését szolgáló kultúrának a védelmét valóban szolgálja.

Maga a törvénytervezet tartalmazza számos elemét, nem szeretném mindet ismételni, de nagyon fontosnak tartom azt, hogy öt hónapos felkészülési időt biztosít arra figyelemmel, hogy a kiadók, forgalmazók továbbra is szabadon állapíthatják meg a könyvek árát. A törvény csak az abból adható kedvezményeket, árleszállítást szabályozza és korlátozza, és ebben is észszerű kivételeket tesz, hiszen magát a szakképzési rendszert illetően, magát az oktatási segédleteket illetően, a köznevelési rendszert illetően ezek nagyon komolyan észszerű kivételek, és azt gondolom, hogy azzal valóban lehetőséget teremt a továbbélésre, megélésre a kisebb, általunk, azt gondolom, hogy szeretett és becsült könyvkereskedéseknek.

A törvénytervezetet a kormány az Európai Bizottsággal előzetesen egyeztette. A törvénytervezettel kapcsolatban ellenvetés, pontosítás nem érkezett. Az Európai Unió országaiban önök itt biztos, hogy mindannyian pontosan tudják, fix árként ismert kötött könyvárrendszer a tagországok döntő többségében már működik, parlament által elfogadott törvényben rögzítetten, a magyarországihoz hasonlóan szigorú versenytörvényi előírások mellett, jogrendszerbe illeszkedően.

Erről az elég nagy, sok elemű törvénytervezetről számos gondolatot meg lehet még fogalmazni, gazdag javaslatcsomag van előttünk. A különböző javaslatok közös pontja véleményem szerint az, hogy a versenyképességet szolgálja mint közös célt, szolgálja  ahogyan államtitkár úr fogalmazott  a fiataljainknak a boldogulását, és ha ez így mind igaz, akkor azt gondolom, hogy egész közösségünket szolgálja. Ezért tisztelettel kérem az elfogadását. A Fidesz frakciója támogatja. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)