DR. LATORCAI CSABA közigazgatási és területfejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Földi László, tisztelt Z. Kárpát Dániel és tisztelt Herczeg Tamás Képviselő Urak! A kormány töretlen lendülettel azon dolgozik, hogy a magyar gazdaság versenyképességét évről évre növelje. Ennek eszközeként került sor a kormányzatnak a közigazgatás elektronizációját célzó egyik legjelentősebb fejlesztése megvalósítására, az e-ingatlan-nyilvántartás projektre.

Mint azt itt már mind a négy képviselő, a képviselő asszony, illetve urak tudják, lezárult az E-ING projekt informatikai fejlesztési szakasza. Ez a projekt a földügyi eljárásokban, azon belül is az ingatlan-nyilvántartási, valamint a földmérési és térképészeti eljárásokban teljeskörűen megteremti az elektronikus ügyintézést, és az ingatlan-nyilvántartási eljárások egy részében lehetővé teszi az emberi közbeavatkozás nélküli, automatikus döntéshozatalt.

Az önök előtt fekvő törvényjavaslat tíz törvény módosítását foglalja magában. Ezen módosítások legfőbb célja a földügyi eljárásokkal kapcsolatos informatikai fejlesztés jogi hátterének biztosítása az ingatlan-nyilvántartási, valamint a földmérési és térképészeti eljárások során.

Tisztelt Ház! 2021-ben döntöttünk az új ingatlan-nyilvántartási törvény meghozataláról, amely idén október 1-jén fog hatályba lépni. Az azóta eltelt időszak alatt azonban felmerültek olyan pontosítási javaslatok, amelyek átvezetése szükséges az elektronikus ingatlan-nyilvántartás határidőben történő beindításának biztosítására. Ilyen többek között az általános adatkezelési klauzula hiánya. A jelen módosítás rögzíti az ingatlanügyi hatóság adatkezelésének szabályait, hogy az adatfeldolgozási feladatok ellátásával milyen szervet vagy szervezetet lehet megbízni, továbbá jogalapot teremt a módosítás az ingatlanügyi hatósági eljárást kezdeményező bírósági, ügyészségi és hatósági alkalmazottak esetében a rendszer használatához szükséges azonosításhoz. Ezen előbb említett szervezetek vonatkozásában a törvényjavaslat a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvényben is kiegészítéssel él, biztosítja a díjmentesen kérhető elektronikus hozzáférést az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázishoz, egyúttal pontosítva az adatszolgáltató személyét, illetve az adatszolgáltatás tényét is.

Tisztelt Ház! A törvényjavaslat fontos részét teszi ki az ügyvédi tevékenységről szóló törvény módosítása is. Az E-ING-rendszer használata az átmeneti időszakban, vagyis 2024. december 3. napjáig nem lesz kötelező, a módosítás így kiterjed arra is, hogy ha a beadvány benyújtása ebben az időszakban nem a rendszer útján történik, jogi képviselőként ügyvédi kamarai nyilvántartásba bejegyzett, eljárási jogosultsággal nem rendelkező kamarai jogtanácsos vagy ügyvéd is eljárhat az ingatlanügyi hatósági eljárásban.

A törvényjavaslat bevezeti azt is, hogy a kamarai jogtanácsosok és a jogi előadók ügyvédi tevékenységet kizárólag munkáltatójuknak az ügyvédi kamarai nyilvántartásba előzetesen bejelentett kapcsolt vállalkozása, valamint irányítási, fenntartói viszonyban álló szervei számára lesznek jogosultak gyakorolni.

A módosulás törvényi alapot teremt ennek ellenőrizhetősége érdekében a közhiteles nyilvántartáshoz is. A bejelentést a már nyilvántartásban lévő kamarai jogtanácsosok és jogi előadók 2025. február 1-jéig lesznek kötelesek megtenni, az ingatlan-nyilvántartási ügyben való eljárási jogosultságukhoz kötött ügyeket kivéve ezen határidőig még el is járhatnak a be nem jelentett kapcsolt vállalkozás vagy irányítási fenntartói viszonyban álló szerv érdekében.

Az ügyvédi tevékenységről szóló törvény kiegészítése rendelkezik arról is, hogy a közvetített hitelezés egyes eseteiben a hitelintézetek kamarai jogtanácsosai eljárhatnak harmadik személyek között létrejött hitelszerződések esetén az okiratszerkesztés és az okiratok ellenjegyzése, valamint ahhoz kapcsolódóan az ingatlan-nyilvántartási eljárásban való jogi képviselet körében. Ezzel álláspontunk szerint lényegesen könnyítjük a jelzálog-hitelezést, különösen is a lakáscélú jelzálog-hitelezési eljárásokat, és lényeges adminisztrációs terhet veszünk le a hitelért folyamodók, különösen is a hitelért folyamodó családok érdekében.

Tisztelt Országgyűlés! A közérdekű használati jogok bejegyzését az eddigi gyakorlat szerint az ágazati jogszabályok alapján létrejött szerződések alapján a közműcégek mint jogosultak egyoldalúan kérelmezték az ingatlanügyi hatóságnál. Az ingatlan-nyilvántartási törvénybe most bevezetni kívánt szakasz kizárná ezt, mert a közműcégnek és a közérdekű használati jogokkal terhelendő ingatlan összes tulajdonosának közös kérelmét követeli meg, ezért szükséges kivételszabály alkotása.

A közérdekű használati jogot a jelenleg hatályos jogszabályi rendelkezések szerint nem szükséges az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni ahhoz, hogy az érvényesülni tudjon. Elegendő a felek megállapodása vagy a hatóságnak a közérdekű használati jogot megállapító határozata, sőt volt időszak, amikor még ez utóbbira sem volt szükség. Ennek következtében az országban sok olyan közmű létezik, amit nem biztosít ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett közérdekű használati jog. A módosítás most a közműcégek számára teremt lehetőséget arra, hogy a bejegyzés iránti kötelezettségüknek 2029. december 31-éig eleget tegyenek, és a módosítás ennél fogva lehetőséget biztosít arra, hogy Magyarország közművei még magasabb színvonalon tudjanak működni a jövőben.

Tisztelt Ház! Végezetül engedjék meg, hogy szóljak néhány szót az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény módosításáról is. A magyar építészetről szóló törvény a magánszféra védelmének erősítésére rögzíti, hogy az építésügyi hatósági ügyirat részét képező, építészeti műszaki dokumentáció tervlapjainak az épület belső kialakítására vonatkozó részeibe nem tekinthet bele más, csak a tulajdonos és a haszonélvező.

A magyar építészetről szóló törvény jelentős egyszerűsítést vezet be a településrendezés terén azzal, hogy a más-más eljárásrendben és jogszabályi környezet alapján készített településrendezési tervek módosíthatóságára és elfogadhatóságára vonatkozóan egységes határidőt állapít meg.

(9.10)

Egyes beruházások kiemeltté nyilvánítása valamely közérdek alapján történik, ezért annak megvalósulásához is közérdek fűződik. Vannak olyan kiemelt beruházások, ahol a bontási engedélyt az építési engedély keretében adták ki, és ezek időbeli hatálya eltér. Így, ha a bontási engedély hatálya már lejárt, de a bontás még nem kezdődött el, vagy nem fejeződött be, a beruházás akkor is ellehetetlenül, ha az építési engedély szerint minden további nélkül lehetne az ingatlanra építeni. Ezért a törvényjavaslat az ilyen eltérő hatályú engedélyek esetében kimondja, hogy a bontási engedély hatálya meghosszabbodik az építési engedély hatályával megegyező időtartamra.

Tisztelt Országgyűlés! Összegezve az elhangzottakat önök is láthatják, hogy az önök előtt fekvő törvényjavaslat olyan, gyakorlati szempontból lényeges módosításokat tartalmaz, amelyek alapján okkal kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a T/8001. számú törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.