SZABADI ISTVÁN, a Mi Hazánk képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Szeretném felhívni a tisztelt kormánypárti képviselők figyelmét, hogy a Mi Hazánk Mozgalom minden ügyet rendkívül fontosnak tart, ami a tisztelt Ház elé kerül, ezért ellenzéki pártként  most egyedül  a Mi Hazánk Mozgalom természetesen itt van és képviseli az embereket, valamint képviseli az ügyet.

A T/8001. számú törvényjavaslat az egyes ingatlan-nyilvántartási tárgyú és kapcsolódó törvények módosításáról szól. Már most jelzem, hogy a Mi Hazánk Mozgalom természetesen minden olyan törekvést tud támogatni, amely valóban arra irányul, hogy egyszerűbben, akár a bürokratikus terheket is csökkentve az emberek életén tudjon könnyíteni.

Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvényt, vagyis az új ingatlan-nyilvántartási törvényt csaknem három éve, 2021. június 15-én fogadta el az Országgyűlés. Már eredetileg is másfél évet szántak az új jogszabályra való felkészülésre, hiszen a törvény 2023. február 1-jén lépett volna hatályba. Kiderült azonban, hogy sem a jogalkalmazók, sem az állampolgárok, de maguk a földhivatalok sem készültek fel a váltásra, ezért a parlament 2022 novemberében 2024. február 1-jéig, tavaly szeptemberben pedig 2024. október 1-jéig halasztotta a törvény hatálybalépését.

Az új ingatlan-nyilvántartási törvény lényege az elektronikus ingatlan-nyilvántartás bevezetése, melynek célja az eljárások átfutási idejének, költségeinek és adminisztratív terheinek a csökkentése. Erre irányult az a gondolatom is, hogy az ilyen irányú törekvések mindenképpen üdvözlendők. A bevezetést az indokolja, hogy az 1970-es években kialakított kézialapú ingatlan-nyilvántartás a megnövekedett igényekkel nem tud lépést tartani, így annak tartalma egyre inkább eltávolodott a tényleges állapottól.

Tisztelt Ház! Az új ingatlan-nyilvántartási törvény október 1-jei hatálybalépésével megváltozik az ingatlanokkal kapcsolatos ügyintézés, jelentősen csökken, a földhivatalok és a kötelező jogi képviselet bevezetésével pedig nő az ingatlanügyletekben közreműködő ügyvédek és közjegyzők szerepe, tulajdonképpen ők veszik át a földhivatali munkatársak feladatainak nagy részét. Az eladók és a vevők a jövőben csak elektronikusan hitelesíthetik a dokumentumokat, amihez rendelkezniük kell ügyfélkapus regisztrációval.

Tisztelt Képviselőtársaim! Álláspontunk szerint a magyar lakosság nincs teljes egészében maradéktalanul felkészülve arra, hogy az elektronikus aláírások teljes mértékben felváltsák a kézi aláírásokat. A jelen törvényjavaslat az elektronikus ingatlan-nyilvántartás határidőben történő beindításának biztosítása céljából az új ingatlan-nyilvántartási törvény és a kapcsolódó törvények módosítására irányul, vagyis hatályba sem lépett az új törvény, de tavaly november után ismét módosításra kerül.

A törvényjavaslat finomhangolja az ingatlanforgalommal kapcsolatos szabályozásokat, de a lakosságot érintő számos fontos kérdéssel nem foglalkozik. Erre mindenképpen szeretném felhívni államtitkár úr figyelmét is. Például az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázishoz díjmentes elektronikus hozzáférést biztosít az eljáró hatóságok részére, amivel maximálisan egyetértünk.

Talán egyet lehet érteni azzal is, hogy a nemhiteles tulajdoni lapokat októbertől kivezetik a rendszerből. Javasoljuk azonban, hogy a lakosság számára emeljék meg az évi két darab ingyenes lekérési lehetőséget, továbbá az őstermelő családi gazdaságok és a mezőgazdasági őstermelők számára ezt a számot legalább tízre növeljék, hiszen a mindennapi munkavégzésükhöz ez feltétlenül szükséges lenne, és ha kevesebb alkalommal juthatnak információhoz díjmentesen, akkor az nehezítheti a munkát.

Az új ingatlan-nyilvántartási törvény tavaly novemberi módosításának általános vitája során dr. Apáti István képviselőtársam már felhívta a figyelmet egy régi anomáliára, amivel a jelen törvényjavaslat nem foglalkozik. Álláspontunk szerint rengeteg problémát okoz az, hogy az erdőművelési ágú területeknél, de a szántó, legelő vagy a gyümölcsös művelési ágú területeknél is az ingatlan-nyilvántartásban a jelen állás szerint nincs feltüntetve a földhasználó neve. Csak külön nyilvántartásban található meg, de a tulajdoni lapon nem látható, hogy adott esetben a tulajdonos és a földhasználó személye megegyezik-e. Fennálle haszonbérleti szerződés az adott területre például. Nagyban segítené az esetleges csalások és visszaélések megakadályozását, ha ez az információ az ingatlan-nyilvántartásban egységesen látható lehetne.

Erdőterület esetén a haszonbérlet mint hasznosítási forma néhány évvel ezelőtt kibővült az integráció és az erdőkezelés jogcímekkel, de ezeket a jogosultságokat az erdőfelügyelőségek vezetik, az ingatlan-nyilvántartások ezzel kapcsolatban semmilyen adatot nem tartalmaznak. Emiatt egy vevő úgy is megszerezheti adott esetben egy értékes erdőterület tulajdonjogát, hogy nincs tisztában azzal, hogy akár évtizedekig valaki másnak haszonbérleti jogosultsága áll fenn a területen, amit ha előre tud, nem veszi meg az erdőterületet. Az is előfordulhat, hogy az adásvétel után több évvel derül ki, hogy más termelheti le és értékesítheti a faanyagot. A tulajdonszerzés ablakon kidobott pénz volt az ilyen esetekben. Az eladók sem feltétlenül rosszindulatúak, csak nincsenek az információ birtokában, mert az adatok az erdőfelügyelőség nyilvántartásában vannak, és mint tudjuk, az információ minden szempontból értéket képvisel.

A Mi Hazánk Mozgalom javasolja tehát, ha már az ingatlan-nyilvántartás digitalizációjáról beszélünk, hogy az új rendszert ne csak a személyiadat- és lakcímnyilvántartással, illetve a cégnyilvántartással kössék össze, hanem a hasznosítási jogosultságokat tartalmazó külön nyilvántartásokkal is, így az erdőfelügyelőségek nyilvántartásával. Köszönöm szépen a figyelmüket.