DR. LATORCAI CSABA közigazgatási és területfejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy felszólalásomat egy rövid visszatekintéssel kezdjem! Az állami anyakönyvezés kezdete 1895. október 1-jére datálható, alapjait Magyarországon az állami anyakönyvekről szóló 1894. évi XXXIII. törvénycikk teremtette meg. Az anyakönyv vezetésének mindenkori célja a születéshez, házasságkötéshez, halálesethez kötődő anyakönyvi események adatainak a regisztrálása és közhitelű igazolása volt, amellyel létrejött a természetes személyek legkorábbi állami alapnyilvántartása ma már szinte történelem.
Nomen est omen, szó szerinti fordításában: a név előjel. A névviselés mindenkinek meghatározza és végigkíséri az életét, ezért az önök előtt fekvő törvényjavaslatról azt gondoljuk, hogy mindannyiunkat érint. A törvényjavaslat és az ezzel párhuzamosan előkészített kormányrendelet fókuszában ugyanakkor potenciálisan olyan személyek állnak, akiknek az elektronikus anyakönyvre történt 2014-es átállást követően derült ki, hogy a papíralapú anyakönyv lapjain őrzött, a családját megillető név vagy az utóneve eltér az okmányaiban szereplő névtől. Joggal vetődik fel a kérdés, hogy ilyen hogyan is fordulhat elő, de ami még ennél is fontosabb, hogy hogyan tudjuk ezt a helyzetet minél könnyebben és gyorsabban kezelni. Ehhez az utóbbihoz, tehát hogy hogyan tudjuk minél könnyebben és gyorsabban kezelni ezt a kérdést, kíván segítséget nyújtani a törvényjavaslat.
Tisztelt Ház! Adateltérések az elektronikus anyakönyv bevezetését megelőzően is léteztek, az elektronikus anyakönyvnek pusztán az a hozadéka, hogy az országos központi nyilvántartásban az egy személyhez kapcsolódó bejegyzések révén ezek az adateltérések mára sokkal szembetűnőbbek lettek. Az állami nyilvántartások közötti adateltérések megszüntetése tehát társadalmi érdek, amelynek során azonban figyelemmel kell lenni az egyéni, sok esetben méltányolható polgári igényekre és érdekekre. Az adateltérések egy része csak egy-egy betűben nyilvánul meg, gyakran fordul elő olyan, hogy valakinek két utóneve volt, és abból az egyik egyszer csak elmaradt. Sajnos a gyakorlatban olyan is előfordul, hogy a vélt, de az anyakönyv által nem igazolt családi kapcsolatra figyelemmel az 1950-es évektől kezdődően teljesen más név került az okmányokra, mint amit az anyakönyv eredetileg tartalmazott. Az adateltérések helyzete a családi nevek esetében rendkívül összetett probléma, figyelembe véve, hogy a felmenőtől öröklött név generációkra van hatással. Az utónevet érintő eltérések pedig férfiak esetében a saját nevük mellett a házastársra, a nők esetében pedig a gyermekeiknél nyilvántartott „anyja neve” adataira is hatással lehetnek.
A jelen törvényjavaslat ezen helyzetek megoldására jelentős egyszerűsítést kíván bevezetni, ugyanis a névviselés, akár a családi nevet, akár az utónevet érintően névváltoztatási eljárás helyett anyakönyvvezetői hatáskörben, helyben, a lehető leggyorsabb módon az okmányokkal egyezően rendezhetővé válik. A módosítás eredményeként a kérelmet nem kell felterjeszteni alakszerű döntést hozva a névváltoztatásról, hanem az anyakönyvvezető a körülmények és az okmányok vizsgálatát követően saját hatáskörben teljesítheti a bejegyzést.
Az adateltérések számossága pontosan nem határozható meg, de évente ezer és kétezer között mozog azoknak az ügyeknek a száma, amelyekben magyar állampolgárok amiatt kérnek névváltoztatást, mert az anyakönyvbe bejegyzett adatok alapján őket megillető név eltér az okmányaikban szereplő és általuk használt adatoktól. Számukra teremt egyszerűbb eljárást az anyakönyvi jogszabály módosítása.
A törvényjavaslat rendezi a családnevekben szereplő úgynevezett umlautos ä betű elektronikus anyakönyvbe történő bejegyzését is, eddig ugyanis főszabály szerint csak a 44 betűs magyar ábécé betűi szerepelhettek a nyilvántartásban. A papíralapú anyakönyvben számos családi név tartalmaz umlautos ä betűt, amelynek a bejegyzése jelenleg a nemzetiségi névviselés körében biztosítható csupán. A törvényjavaslattal egyidejűleg előkészített és társadalmi egyeztetésre bocsátott kormányrendelet-módosítás nemzetiséginév-viseléstől függetlenül biztosítani kívánja az umlautos ä anyakönyvbe történő bejegyzését.
Az utónevek száma vonatkozásában a törvényjavaslat kizárólag az idősebb korosztályt érinti, akiknek a születési bejegyzése a korabeli szabályok szerint több utónevet is tartalmazhatott. Esetükben a hatályos szabályozással egyezően továbbra is csak két utónév rögzíthető az elektronikus anyakönyvben, ugyanakkor ehhez nem kell a nyilatkozatukat kérni, hanem a személyiadat- és lakcímnyilvántartásba bejegyzett adattal történik automatikusan a nyilvántartásba vétel, ezáltal megint csak érdemben egyszerűsítve az eljárásokon.
Tisztelt Országgyűlés! Fontos megemlíteni azt is, hogy az adateltéréssel érintett ügyek többségére haláleset kapcsán derül fény, amikor is az érintett személy jogképessége már megszűnik, így a névviselését érintően már nem tud anyakönyvi eljárást kezdeményezni.
(9.40)
A törvényjavaslat ezt a helyzetet olyan jogi megoldással kívánja kiküszöbölni, amelynek eredményeként az elhunyt személy által az életében használt neve elismerhetővé válik. Elhalt magyar állampolgár esetén ilyen ügyben úgy kell majd eljárni, mintha számára korábban névváltoztatást engedélyeztek volna. Az adatváltozás eszmei időpontja pedig vagy az elhunyt házasságkötésének időpontjával, vagy a halálesete időpontjával fog megegyezni. A törvényjavaslat a rendelkezés alkalmazását visszamenőlegesen is biztosítani kívánja a házastárs vagy a leszármazó kezdeményezésére.
Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat másik fő célja az anyakönyv kutathatóságára vonatkozó rendelkezések felülvizsgálata, amely a levéltári gyakorlat figyelembevételével került előkészítésre. A jelenlegi levéltári gyakorlat alapján az anyakönyvi törvényben foglalt védelmi időhöz képest a kutatás sokkal szigorúbb keretek között zajlik. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a születési anyakönyvek kutatása 130 év, a házassági anyakönyvek kutatása 86 év után lehetséges, amelynek okai elsősorban az utólagos bejegyzések, valamint az, hogy az anyakönyvi eljárásról szóló törvény adatok kutatásáról rendelkezik, így az anyakönyv kutatásakor figyelemmel kell lenni valamennyi, anyakönyvben szereplő személy adatainak védelmére.
A családfa- és a családtörténeti kutatások elősegítése céljából, azért, hogy mindenkinek legyen lehetősége minél mélyebben megismerni a saját családja történetét, ezáltal erősítve identitását, erősítve kötődését a családjához és a nemzetéhez, a családfa- és családtörténeti kutatások elősegítése céljából tehát indokolt a jogszabály felülvizsgálata annak érdekében, hogy a személyes adatok védelme mellett a tudományos kutatáshoz fűződő érdekek is hatékonyabban tudjanak érvényesülni.
A tervezet olyan szabályozás megállapítására tesz javaslatot, amely nem az érintett halálozásától, születésétől vagy az anyakönyvi bejegyzés keletkezésétől számítja a védelmi időket, hanem szigorú védelmi idők mellett kizárja, hogy élő ember személyes adatai az érintett, vagy halála esetén hozzátartozói beleegyezése nélkül nyilvánosságra kerüljenek. A módosítás a védelmi idő számítási módszertanán is változtatni kíván azáltal, hogy a bejegyzések helyett a teljes anyakönyv lezárásának időpontjához igazítja az anyakönyv bárki, tehát nem családtag által történő kutatását. A módosítás eredményeként a levéltárakban kutatók számára teljes anyakönyvek nyílnak meg, ami reményeink szerint meg fogja könnyíteni a napjainkban egyre nagyobb népszerűségnek örvendő családfakutatásokat is.
Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat azt bizonyítja, hogy a kormány folyamatosan azon dolgozik, hogy a magyar emberek életét könnyebbé tegye, ezért kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a T/8003. számú törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)