ALEXOV LYUBOMIR nemzetiségi szószóló: Köszönöm. Поштована госпођо Председнице! Поштована Скупштино! Народносни одбор на седници одржаној 8. априла 2024. године размотрио је предлог закона који је на дневном реду.
Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselők! Tisztelt Államtitkár Úr! A Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága 2024. április 8-án tartott ülésén tárgyalta az előttünk fekvő törvényjavaslatot, és a tárgyalás során ismét felszínre kerültek a még megoldatlan nemzetiségi névviselési problémakör egyes kérdései, amelyekre a felszólalásom során is szeretnék néhány mondatban kitérni.
Az elmúlt időszakban a saját és családi, valamint ismerősi körömben is tapasztaltam, hogy milyen nehézségeket okoz az, ha kiderül, hogy az anyakönyvi bejegyzés és a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai eltérnek. Igazi bonyodalmat ez a halálesetek során okoz, mely eleve fájó és nehéz terhet ró a házastársra, valamint a leszármazókra, még egy külön megterhelő és nagyon idegesítő eljárást is eredményezhet, ha a haláleset anyakönyvezése során derül ki, hogy a születési vagy házassági anyakönyvi bejegyzések és a személyi adat nyilvántartása eltérő, és ezért az özvegy vagy a leszármazók okmánycseréjéhez is vezethető folyamat elé néznek.
2014. június 1-ig csak papíralapú anyakönyvezés volt, amint ezt mindenki eddig elmondta. Valamennyien tudjuk, hogy a papíralapon vezetett anyakönyv széttagolt nyilvántartás volt az ország területén, hiszen a születés, a házasság és az elhalálozás elkülönített könyvekben és adott esetben akár három településen is lett anyakönyvezve. A területi és az anyakönyvi eseményekhez kötött széttagoltság és az utólagos bejegyzések rendszere bár vitán felül sokáig működött a digitalizált korunkban már nem volt fenntartható.
Nagy elhatározás és még nagyobb munka volt az országosan vezetett elektronikus nyilvántartás létrehozása immár tíz éve. Az elektronikus anyakönyvezés során viszont párhuzamosan az anyakönyvvezetők folyamatosan rögzítették és rögzítik a korábbi anyakönyvi eseményeket, és az ezzel kapcsolatos problémák egyre csak sűrűsödtek.
Az elektronikus anyakönyv bevezetése nagy lépés, de mint minden nagy horderejű változás során, a gyakorlati alkalmazás során számos olyan eset történt és történik napjainkban is, hogy arra megnyugtató megoldást kell találni, és erre tesz kísérletet ez a törvényjavaslat is. Ezt a megoldást viszont úgy kell alkalmazni és bevezetni, hogy a jövőre nézve ne okozzunk vele további problémákat.
A kérdés mindig az, hogy több évtizede konzervált, rossz, tévesen írt, vagy rögzített, helytelenül használt családi és utónevek rendszerszerű nyilvántartása melyik fundamentumhoz igazodik. Kétség nem fér hozzá, hogy az elektronikus anyakönyv átláthatóbb, hiszen minden személynek egyedi anyakönyvi azonosítója van, így megszűnt az, hogy a születést, a házasságot, a halálesetet más-más településen, más-más könyvben kell nyilvántartani. Ugyanakkor egy sor rendezetlen vagy rendezésre váró esemény került felszínre az elmúlt tíz év során, mely nemcsak a többségi társadalmat, hanem a nemzetiségeket is érintette.
Azon már kár is vitatkozni, hogy ki és mit rontott el, miért nem egyeznek a születési anyakönyvben rögzített bejegyzések például a házassági anyakönyvbe bejegyzettekkel, vagy hogyan kerülhetett a személyiadat- és lakcímnyilvántartásba az anyakönyvi bejegyzéshez képest más adat. Ez ma már parttalan vita, de tény, hogy meg kell oldani, és ha lehet, olyan megoldást kell találni, amely a következő évtizedekben nem fog további problémákat generálni.
Az előttünk fekvő törvényjavaslat szerint gyorsabban és méltányosabban lehet kezelni ezeket a gyakorlati problémákat, így számos esetet bevonnak a családi név korrekciójába. Elsőként az umlautos ä betű kezelése. A Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága korábban már több alkalommal foglalkozott a nemzetiségi anyakönyvezéssel és az ezzel összefüggő kérdéskörrel. A mostani tervezet a 44 betűs magyar ábécé mellett lehetővé tenné az umlautos ä bejegyzését az elektronikus anyakönyvbe.
Ez jó dolog, régi adósság rendezése, de itt rögtön felmerül a kérdés akár csak a német nemzetiség vonatkozásában, hogy a gyakoriságát tekintve kevésbé használt erős sz-nek vagy scharfes ß-nek a magyarországi nemzetiségek névhasználatában meglévő hangzói és annak megfelelő betűi miért nem kerülnek be az elektronikus anyakönyvbe. Ezen egy betű legalizálása még a német nemzetiség számára sem jelent teljes megoldást, és a többi nemzetiség pedig szeretné a saját nemzetiségi névviselésük megjelenítését.
A törvénytervezet egy apró szeletét nyitja meg a nemzetiségeket érintő anyakönyvi kérdéssorban. A rendelkezésre álló idő alatt azonban nem lehetett átfogó és mindenre kiterjedő módosító javaslatot megfogalmazni a 13 nemzetiség vonatkozásában.
Az anyakönyvi és a személyiadat- és lakcímnyilvántartás közötti eltérés a leggyakrabban a szülő vagy házastárs halála után derül ki, a hozzátartozók akkor szembesülnek ezzel a problémával. Eseménytől függően névváltozást kezdeményezhetnek, vagy esetleg teljes igazolványcserére lesz szükség, mindez azért, mert valaki valamikor tévesen vagy rosszul jegyzett be.
A törvénytervezet erre kínál megoldást. Biztosítani kívánja, hogy az elhunyt személy által használt és a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szereplő neve elismerhető, ezáltal bejegyezhető legyen az anyakönyvbe. Gondoljunk bele, hogy az anya nevének eltérése esetén mi mindent kellene lecserélni, javítani a leszármazóknak; az igazolványon túl bizonyítványokat, céges bejegyzéseket.
A jogalkotó egyszerűsítési szándéka egyértelmű és felold egy sor problémát annak ellenére, hogy a főszabály kimondja, hogy a születési nevet a születési anyakönyvi bejegyzés igazolja. Reményeink szerint az intézkedéssel valóban egyszerűsítünk, és elkerüljük, hogy 10-20 év múlva esetleg újabb megoldatlan kérdéssel találkozzunk, főleg azokban a kérdésekben, ahol például egyezség meglétére lenne szükség a leszármazók között.
Államtitkár úr említette, hogy legtöbbször itt egy-egy betűs eltérés van. Nálunk, nemzetiségeknél itt egy kicsit ennél bonyolultabb a helyzet. Engedjék meg, hogy csak a saját példámat említsem! Az én nevemben kettő olyan betű vagy hang is van, amely a magyar átírás és az eredeti szerb név között nem egyezik. Nekem még az a szerencsém, hogy az anyakönyvi és a személyi okmányaim így tartalmazzák minden esetben, tehát az én esetemben a gyerekeimnek majd nem lesz később ebből problémájuk, mert ha minden, ami a jogszabályban rögzített, de a végrehajtásban nem érvényesül, akkor sorra előidézzük ezeket a megoldásra váró feladatokat.
Valamennyi Magyarországon élő nemzetiséghez tartozó polgárt foglalkoztat a nemzetiségi névviselés kérdésköre. Számtalan esetben mind az országos önkormányzatok részéről, mind a nemzetiségi bizottság részéről folytattunk egyeztetést, és kértük az átfogó és számunkra is elfogadható jogszabályi környezet kialakítását és a végrehajtás egységesítését.
Hosszú ideje látjuk és tapasztaljuk a problémákat a nemzetiségi anyakönyvezéssel kapcsolatban, és ezen az elektronikus anyakönyvezés sem segített. A közeli múltban tapasztaltuk, hogy a régi formátumú nemzetiségi kivonat megszűnt, és amit helyette, kvázi nemzetiségi anyakönyvként kiállítanak, az a korábban is meglévő idegen nyelvű, a magyar mellett angol és francia anyakönyv, mely nem tartalmaz utalást sem arra, hogy az nemzetiségi és azon belül melyik őshonos nemzetiségé.
(10.00)
Ugyanakkor kezünkben volt egy másik esetben nemrégen kikért nemzetiségi anyakönyvi kivonat is, melyben ugyan szerepel a nemzetiségi szó, de gyakorlatilag teljesen azonos a háromnyelvű, nem nemzetiségi anyakönyvi kivonattal. Jelen pillanatban nem tudjuk magunk sem megállapítani, hogy melyik a helyes adattartalommal bíró kivonat. A korábban elektronikus úton előállított nemzetiségi anyakönyvi kivonatok adatait nem tartalmazza a nemzetiségi anyakönyvek adatainak elektronikus nyilvántartása. Ezen esetben csak külön kérelemre viszik be a nemzetiségi anyakönyvek elektronikus nyilvántartásába, ami minden nemzetiséghez tartozó számára diszkriminatív, hiszen ha a nemzetiségi anyakönyvek elektronikus nyilvántartása nem tartalmazza egy adott személy nemzetiségi anyakönyvi adatait, úgy nem tud nemzetiségi személyi igazolványt vagy nemzetiségi útlevelet kérni, mert csak a nyilvántartásból lehet a kérelemhez adatot csatolni.
A jelenlegi nemzetiségi anyakönyvi kivonatokon a nemzetiségi név a családi név, keresztnév sorrendben kerül feltüntetésre, holott az őshonos nemzetiségek többségében ez fordítva van, mert a keresztnév megelőzi a családnevet. Sokszor és sok fórumon hangoztatott nemzetiségi kérdéskörű javaslatainkat nem látjuk ebben a tervezetben, pedig ezek nélkül nem érvényesíthetők teljeskörűen és egységes formában a nemzetiségi névviseléssel, a nemzetiségi anyakönyvezéssel és az igazolványokon történő megjelenéssel minket megillető jogaink. A törvénytervezet kidolgozása során nem konzultáltunk eddig, pedig sokszor jeleztük aggályainkat.
A törvénytervezettel kapcsolatban a bizottsági ülésen több kérdés, pontosítás, észrevétel is elhangzott. A törvényjavaslatból kitűnik a jogalkotónak azon szándéka, hogy megoldást javasol a gyakorlati anomáliák méltányosabb, gyorsabb és egységesebb kezelésére, de az általunk vázolt problémáknak csak egy kicsi részét rendezi. Üdvözlendő, hogy a közlevéltárakban őrzött anyakönyvi kutatások tárgyában a jogszabálytervezet olyan javaslatot fogalmaz meg a védelmi idők meghatározásával, mely eleve kizárja azt az esetet, hogy élő ember személyes adatai a saját vagy halála esetén hozzátartozóinak engedélyezése nélkül nyilvánosságra kerüljön.
A javaslat kitér a különleges adatok tekintetében arra, hogy a személyazonosításra alkalmas módú rögzítés és felhasználás csak az érintett, halálát követően pedig leszármazójának hozzájárulásával végezhető. Ami kérdéses volt számunkra a törvénytervezetben, hogy a levéltári értesítések 2023. és 2024. évre vonatkozóan hogyan és milyen határidővel valósulnak meg.
Összességében az anyakönyvezéssel összefüggő törvények módosításáról szóló törvénytervezet a tíz éve működő elektronikus anyakönyvezés során felmerült, bonyolult és megoldásra váró helyzetek kezelésében kínál megoldást, melyben a gyorsabb és a méltányosabb ügyintézést kívánja elősegíteni.
A Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága jó lépésnek tartja a törvény tervezetét, de egyúttal kéri a törvényhozást, hogy amennyiben e törvényjavaslat keretein belül nem rendezhető a nemzetiségi névhasználatból eredő problémák megoldása, úgy azt tűzze újra napirendre, ha lehet, 2025 decemberéig. Ez idő alatt a tizenhárom nemzetiség ki tudja dolgozni saját nemzetiségét érintő megoldási lehetőségeit és átfogó javaslatot tud a jogalkotó részére nyújtani. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.)