HORVÁTH ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! Az előttünk fekvő, egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat az elmúlt időszakban felgyülemlett tapasztalatok alapján 23 törvény szakmai módosítását valósítja meg. A javaslat a törvények rendelkezéseit egyértelműsíti, pontosítja, kiegészíti, bizonyos hatósági jogalkalmazást és feladatellátást segít elő.
Az előttünk fekvő törvényjavaslat azokat a törvényeket foglalja magában, amelyek kizárólag más jogszabályokkal való összhang megteremtését szolgálják, tehát technikai jellegű módosításokat tartalmaz. Az érintett törvények a következők: a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázat kezeléséről szóló; az államháztartásról szóló; a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló; a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló; a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló; az agrártermékek eredetvédelméről szóló; az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről, valamint egyes, az ingatlan-nyilvántartással, területrendezéssel, településrendezéssel kapcsolatos és kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatok.
Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Először is az agrárgazdaságok átadásáról szóló törvény módosításáról beszélnék, ugyanis az előttünk fekvő javaslat egyéb törvénymódosításai is kapcsolódnak hozzá. A kiigazítás a gazdaságátadási szerződés jóváhagyása tekintetében a hiányzó eljárásjogi szabályok pótlása, továbbá pontosító jellegű rendelkezések megállapítása miatt vált indokolttá. A „gazdaságátadási szerződés jóváhagyása” alcím alatt új elemként beépítésre kerül a szerződés módosításának lehetősége, valamint új szabályként kerül meghatározásra a mezőgazdasági igazgatási szerv hatósági jóváhagyásához szükséges adatok és dokumentumok körére vonatkozó hozzáférési lehetőség és a mezőgazdasági igazgatási szerv részére az ügyfelek személyes adatainak kezelésére vonatkozó jogosultságok előírása. Ezenkívül a gazdaságátadási szerződésben a gazdaságra vonatkozó adatokat egyértelműen meghatározza, tekintettel arra, hogy a hitel- és kölcsönszerződések, valamint a földhasználatra irányuló jogszabályok kiemelése szükséges, amelyek a gazdaság vagyonának érzékeny elemei. A javaslat egyértelműsíti a gazdaságátadóra vonatkozó értelmező rendelkezéseket, valamint a törvényes örökös megfogalmazását is pontosítja. Szükségessé vált az eltérő értelmezés feloldása érdekében annak meghatározása, hogy a gazdaságátvevő miképp lép ténylegesen a gazdaságátadó helyébe.
Mint ahogy a beszédem elején említettem, az agrárgazdaságok átadásáról szóló törvénymódosításhoz kapcsolódik az illetékről, személyi jövedelemadóról, valamint a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvények módosítása, így azokkal folytatnám.
A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény azaz földforgalmi törvény , valamint a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló törvény módosítására azért kerül sor, mert az agrárgazdaságok átadásáról szóló törvény módosításának következtében a gazdaságátadóra vonatkozó értelmező rendelkezések pontosítását szolgálja, amely a föld használatának, valamint a törvényes örökös meghatározásának pontosítására terjed ki.
A földforgalmi törvény további átdolgozásának célja a föld tulajdonjogának végintézkedéssel történő megszerzése kapcsán az Alkotmánybíróság 24/2023. AB határozatában megállapított alkotmányos követelménynek megfelelő jogszabályi környezet kialakítása. A jelenleg irányadó jogalkalmazási gyakorlat és a Kúria elvi döntése szerint az örökös szerzőképességének az örökhagyó halálakor kell fennállnia, tehát az örökösnek már akkor mezőgazdasági képesítéssel kell rendelkeznie. Az Alkotmánybíróság döntése szerint ez a gyakorlat az örökhagyó végrendelkezési jogát csorbítja, ezért olyan szabályozást kell kialakítani, amely az örökhagyó végintézkedését a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszi.
Éppen ezért a módosítás lehetőséget teremt az örökösnek, hogy egy éven belül a tulajdonszerzés erre irányuló feltételeit teljesíteni tudja; továbbá a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról szóló törvény szerinti eljárások és a földforgalmi szabályok összehangolása, a személyi jövedelemadóról szóló törvény és az illetékről szóló törvény módosítása az agrárgazdaságok átadásáról szóló törvényjavaslattal teremti meg az összhangot.
(10.30)
Az utóbbi megváltoztatását kifejezetten jó dolognak tartom, ugyanis a gazdaságátadókat hátrányosan érintő szabályozás megváltoztatását célozza azzal, hogy egy kiegészítő illetékmentességre vonatkozó szabályt épít a törvénybe, mivel az illetéktörvény gazdaságátadási támogatásként nevesíti a gazdaságátadásban részt vevők illetékkedvezményeit, amely kedvezmény az új gazdaságátadási szerződés jogintézményére is alkalmazható.
Az illetéktörvény alapján a mentességi szabály értelmében mentes az illeték alól a termőföldnek a földműves általi ellenérték fejében történő megszerzése… feltétele, ha a birtokba adástól, de legkésőbb az illetékkötelezettség keletkezését követő 12. hónap utolsó napjától számított öt évig a termőföld tulajdonjogát nem idegeníti el, a termőföldön vagyoni értékű jogot nem alapít, és a termőföldet mező-, illetve erdőgazdasági tevékenység céljára hasznosítja. (Sic!)
A jelenlegi szabályozás alapján a gazdaságátadó elveszíti a mentességet, tehát pótlólagos, kétszeres illeték megfizetésére válik kötelezetté, ha a gazdaságátadás keretén belül olyan termőföldet ruház át a gazdaságátvevő részére, ahol esetleg az öt év még nem telt le.
Az új szabályozás a gazdaságátadót hátrányosan érintő szabályozás megváltoztatására irányul, a pótlólagos fizetési kötelezettség vonatkozásában.
A vadászati törvény módosításának célja a rendelkezéseinek egyértelműsítését, pontosítását, kiegészítését szolgálja, valamint elősegíti az egységes hatósági jogalkalmazást és feladatellátást a törvény legutóbbi módosítását követő időszakban felmerült társadalmi és szakmai igényekre figyelemmel.
Rendelkezéseket állapít meg a vadászterületen létesítendő tartós telepítésű kerítések engedélyezésére, valamint az egyes vadászható vadfajok állományának hatékony kezelésére. A vadászati törvény legutóbbi módosítása egyértelműsítette a vadászható állat és a gépjármű összeütközésére mint veszélyes üzemek találkozására vonatkozó ágazati szabályozást.
A jelenlegi változtatás célja az ezzel összefüggő rendelkezések további pontosítása. A javaslat lehetőséget kínál a jövőben, hogy a vadászatra jogosult a vadászati napló- és teríték-nyilvántartási vezetési kötelezettségének elektronikus úton is eleget tehessen. Az elektronikus vadászati napló és teríték-nyilvántartás használata lehetőségének megteremtésével kapcsolatban indokolt a vadgazdálkodási bírságra, illetve a vadászati hatóság által vezetett nyilvántartásokra vonatkozó rendelkezések kiegészítése is. Az elektronikus vadászati napló és teríték-nyilvántartás 2025. március 1-jétől használható.
A vadkár tekintetében a természetes önfenntartási érték megfizetésénél a gímszarvas mellett a dámszarvas megjelenítése is szükséges a vadfaj elszaporodására tekintettel. A dám egyre nagyobb területeket hódít meg, így indokolt, hogy ha a vadászatra jogosult az éves vadgazdálkodási tervet a dámszarvasra vonatkozóan nem teljesíti, úgy a következő vadászati évben egy esetleges kár bekövetkezése esetén annak 100 százalékát viselje. Ezenkívül szükséges a vaddisznó törlése a több éve tartó afrikai sertéspestis megjelenésére és annak kezelésére irányadó külön szabályozásra figyelemmel.
A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló törvény módosítása a vetőmag-előállításra vonatkozó rendelkezéseket is érinti. A mezőgazdasági, agrár-, vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló törvény módosításának indoka az eljárások gyorsítása, így a korábbi programozási időszakok még folyamatban lévő eljárásainak, ügyeinek gyorsabb lezárása, valamint a törvény egyes rendelkezései vonatkozásában az egységes értelmezést, illetve az összhangot teremti meg az adózás rendjéről szóló törvénnyel.
A termőföld védelméről szóló törvény módosításának célja az időleges más célú hasznosítás tárgyában kiadott engedélyekben foglalt kötelezettségek ellenőrzésének biztosítása, szükség esetén az ezzel kapcsolatos mulasztások szankcionálási lehetőségének megteremtése. E tekintetben, ha az időlegesen más célra hasznosítási engedéllyel rendelkező igénybe vevő az ingatlanügyi hatóságok felhívására határidőben nem nyilatkozik, a jövőben bírsággal lesz sújtható.
Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletről szóló törvény módosítása technikai, pontosító jellegű rendelkezéseket tartalmaz, melyek keretén belül kiegészül az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv nyilvántartásba vétele a vállalkozások és létesítmények mellett azok tevékenységével. Továbbá az átruházott feladatok ellátására jogosult élelmiszerlánc-felügyelő tevékenységének végzéséhez követelményként kerül rögzítésre a FELIR azonosítóval való rendelkezés.
A mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről a termelői és szakmaközi szervezetekről szóló törvény módosításának célja a már szabályozott uniós agrártámogatási eszközökkel kifejezetten ösztönzött horizontális, azaz a termelők egymás közötti együttműködése mellett a termelők és feldolgozók közötti piaci kapcsolatok tartósságának adminisztratív úton történő elősegítése, ezzel a vertikális integráció erősítése is előtérbe kerülhet.
A javaslat a késedelmes fizetés szankciója, a tevékenységtől való eltiltás, a kockázatmegosztás, a mezőgazdasági szerződések kötelező elemei, az adatszolgáltatás, valamint a termelői együttműködés eseteit érinti.
Itt kitérnék egy fontos módosításra. A javaslat eltiltja azoknak a nagykereskedelmi tevékenységet vagy feldolgozást végző vállalkozásoknak a tulajdonosait, illetve vezető tisztségviselőit a további ilyen jellegű tevékenységtől, amelyek a mezőgazdasági termelőktől megkapott áru ellenértékét nemcsak nem fizették meg, hanem ennek fedezetét is elvonták a felszámolás vagy végelszámolás megkezdése előtt.
A mezőgazdasági felvásárló szektor jelen intézkedésnek köszönhetően további fehérítésével a mezőgazdasági termelők biztonsága még magasabb szintet érhet el.
Az állattenyésztés szabályozásához szükséges törvényi szintű rendelkezésekről szóló törvény módosítását a fajtarekonstrukcióval érintett fajták körének meghatározása indokolja. 2016 júniusában megjelent a fajtatiszta tenyészállatok, hibrid tenyészsertések és szaporítóanyagaik Unión belüli tenyésztésének, kereskedelmének és az Unióban történő beléptetésének tenyésztéstechnikai és származtatási feltételeiről a 2016/1012 európai parlamenti és tanácsi rendelet, amely 2018. november 1-jétől közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban, így hazánkban is.
Az EU-rendelet az állattenyésztést érintő általános szabályok mellett a fajtarekonstrukciónak bizonyos vonatkozásában eltérést enged, amelynek lehetőségét az állattenyésztésre vonatkozó új hazai jogszabályok is tartalmazzák. Tekintettel a fajták körének bővülésére, szükséges a fajtarekonstrukcióval érintett fajták körének meghatározása is.
Az öntözéses gazdálkodásról szóló törvény módosítása a fenntartható vízgazdálkodási közösség által öntözni kívánt területekkel, illetve az öntözési körzetek meghatározásával kapcsolatos pontosításokat tartalmaz. A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendelkezéseiről szóló törvény módosítása a részarány-földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetésére irányuló eljárások szabályainak módosítására irányul, valamint érinti az osztatlan közös tulajdon megszüntetésének öröklés esetére vonatkozó rendelkezéseit is. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)
A szőlészetről és borászatról szóló törvény dűlőfogalmának pontosítására a gyakorlatban felmerült esetek miatt van szükség, tekintettel arra, hogy a dűlők egy része nem összefüggő terület. A közös agrárpolitikáról és a nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások eljárási rendjéről szóló törvénymódosítás az európai uniós, illetve hazai jogszabályokkal való összhang megteremtését szolgáló rendelkezéseket tartalmaz, illetve lehetőséget teremt a kedvezményezettek számára, hogy az agrártámogatási jogviszonyból eredő jogosultságukról lemondhassanak.