FÖLDI JUDIT, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Képviselőtársaim! 2023. november 14. napján került benyújtásra az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló T/6075. számú törvényjavaslat, amely 24 törvény módosítását foglalta magában. Az előterjesztő szerint akkor az egységes jogalkalmazás elősegítése, a közfeladatok hatékonyabb ellátása volt a cél. Már akkor is feltettem a kérdést, hogy valóban alkalmase a benyújtott törvényjavaslat a megfogalmazott cél elérésére.

Eltelt négy hónap, és ismét előttünk van egy törvényjavaslat. Az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló T/8000-es törvényjavaslat célja a jogalkalmazók részéről felmerült, illetve az elmúlt időszak tapasztalatai alapján szükségessé vált szakmai módosítások elvégzése, a más törvényekkel való szabályozási összhang megteremtése, továbbá technikai jellegű pontosítások végrehajtása, további cél az egységes jogalkalmazás elősegítése, a közfeladatok hatékonyabb ellátása.

A kormany.hu dokumentumtár oldalára a társadalmi egyeztetés céljából feltöltött hatásvizsgálati lap alapján azt láthatjuk, hogy a most előttünk lévő törvényjavaslat az ország versenyképességének javításához érdemben nem járul hozzá. Hiányzik a javaslatcsomagból annak kidolgozása, hogy a közigazgatási, a lakossági és az egyéb nem piaci szereplők esetén a módosítás milyen hatással is bírhat.

A törvényjavaslat a társadalmi egyeztetésre bocsátott 20 törvény módosítása helyett 23 törvény módosítását tartalmazza. Ismét felteszem a kérdést, hogy valóban alkalmase a benyújtott törvényjavaslat a megfogalmazott cél elérésére. De azt a kérdést is felteszem, hogy vajon miért van szükség négyhavonta húszat meghaladó számú törvény módosítására egy salátatörvény keretében. Vajon a mostani törvénymódosítási javaslatok miért nem kerültek sorra a T/6075. számú törvényjavaslat keretei között?

A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény módosításához kapcsolódóan merül fel az a kérdés, hogy mikor kezdődik meg annak a 2900 milliárd forintnyi forrásnak a felhasználása a magyar vidék, az agrárium és az élelmiszer-előállítás javára, amelyről már egy éve hallunk.

A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosítási javaslata új földvédelmi bírság lehetőségét határozza meg arra az esetre, ha az időleges, más célú hasznosítás bejelentését az igénybe vevő a felszólítás ellenére nem tette meg. Véleményünk szerint a bírság kiszabását megelőzően bizony szükséges lenne egy írásbeli figyelmeztetés megküldése.

A 2015. évi XVIII. törvény módosítása bevezeti a gyümölcs- és zöldségfélék, valamint a sertés- és baromfihús-ágazatokban a kockázatmegosztási rendelkezésekkel kapcsolatos szabályokat, amelyek minden esetben kötelező elemei lesznek azon szerződéseknek, amelyeket a termény betakarítása vagy a haszonállat levágása előtt kötöttek.

A kötelezettségek nemteljesítése esetére 2020. január 1-jétől szankciót is előír a vevő vagy a szolgáltatást igénybe vevő számára. Lesze az ellenőrzési feladatok elvégzésére elegendő humán erőforrás? Szükség vane egyáltalán erre a szabályozásra? A mintaszerződéseket az agrárpolitikáért felelős miniszter, az adott ágazatban működő, elismert szakmai szervezet vagy annak hiányában a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kezdeményezésére hagyja jóvá.

A rendelkezés létrehozza továbbá a mezőgazdasági és a vidékfejlesztési támogatási szerv által vezetett termeltetői nyilvántartást, és meghatározza a nyilvántartás és az adatszolgáltatás alapvető szabályait. Vajon mi fogja garantálni, hogy rendelkezésre fognake állni 2025. január 1-jén a szakmai szervezet által elfogadott mintaszerződések, illetve a NAK által elfogadott mintaszerződések? Milyen adminisztrációsteher-növekedéssel jár a termeltetői nyilvántartás a termeltetőre nézve?

Az intézkedés céljával teljesen egyetértve a javaslatot ki kellene egészíteni az eltiltás időtartamával. Javaslom, hogy a gazdaság többi szektorára nézve is kerüljön sor ilyen jellegű törvénymódosításra. Az agrárgazdaságok átadásáról szóló 2021. évi CXLIII. törvény módosítási javaslata a mezőgazdasági igazgatási szerv által a gazdaság átadójára vonatkozóan a földművesekről, a mezőgazdasági termelőszervezetekről, valamint a mezőgazdasági üzemközpontokról vezetett nyilvántartásból való törlésére és ennek kapcsán a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal értesítésére vonatkozó szabályokat tartalmazza.

A javaslatból azonban nem derül ki, hogy ez egy új nyilvántartás lesze, és mennyiben járul hozzá az agrárium generációs megújulásának ösztönzéséhez. Ez mennyiben járul hozzá, hogy megállítsa a gazdatársadalom elöregedését? A magyar agrárpolitika erejét megmutatta a ’22-es és a ’23-as év. Tudja, azokban az években volt, hogy 40 százalék fölé ugrott az élelmiszerek inflációja. Ez nem a háború hatása, nem az ellenségként kezelt multik áremelései miatt történt, igenis ez az önök kormányzásának a hibája, az önök hibája volt, és erről kellene beszélnünk, de ezt nem teszik.

Az agráriumban az ukrán gabona és a zöldtörekvés az új Soros. Az ellenségkép megvan, ezért már megoldási javaslatokra sincs szükség. A kormány ugyanazokat a termelési jelentéseket és győzelmi beszédeket adja elő, csak közben az ágazatok nevét cseréli ki. Az önök vezetése választásoktól választásokig gondolkodik, a kommunikációjukban a -hat, -het, tehát a feltételes mód igen-igen megszokott. Mentalitásuk legfontosabb eleme az ellenségkeresés, az állandó harci készültség, amely a vidék-főváros, vidék-város ellentét szításában csúcsosodott ki. Köszönöm szépen.