NOVÁK ELŐD, a Mi Hazánk képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Egy bölcs mondás jutott eszembe a honvédek jogállásáról, illetve azzal összefüggő törvények, számos törvény, illetve salátatörvény 39 oldalas előterjesztését olvasva: „Az erős hadseregek fegyverkeznek, a gyengék öltözködnek, jogszabályokat és szabályzatokat gyártanak.
Bár, ami azt illeti, az öltözködéssel kapcsolatban sem egészen beszélhetünk sikerről a Magyar Honvédség esetében, hiszen rég eljárt az idő az „1990” és „2000” mintájú gyakorlók felett, ennek ellenére rendszeresen ebben láthatjuk a honvédeket, akár a honvedelem.hu-n is, pedig az ott megjelent képek, tudósítások többszörös szűrőn mennek át, mielőtt megjelenhetnek. Ennek ellenére nemcsak ezeket a régi gyakorlókat látjuk, de például számos civil ruházati kiegészítőt is, és nemcsak arról van szó, hogy nem rendszeresítettek ezek, hanem arról, hogy civil felszerelés nem alkalmas, tehát például nem lövész-, hanem utcai napszemüveg látható rajtuk, és sorolhatnánk.
Na de ami az előttünk fekvő törvényjavaslatban a legfájóbb és a leggyalázatosabb, hogy megszüntetik a honvédek jogállásáról szóló törvényt.
(11.50)
Egészen precízen szólva átírják a törvényt kormányrendeletre, valamint a szolgálati jogviszonyt szolgálati viszonyra. Jogállam helyett is sajnos inkább már csak állam van, ilyen értelemben következetesek; na de jó, hogy nem mindjárt a hadba lépést rendeleti vagy miniszteri utasítás szintjére züllesztik le. Méltatlan, hogy nem törvényi szinten rendezik a honvédek jogállását. A honvédség előszeretettel alkalmazza a méltatlansági eljárást katonákkal szemben, sokszor megfeledkezve arról, hogy a méltatlanság egy kétélű fegyver, amely visszafelé is elsülhet. A katonák megbecsüléséhez hozzátartozik az is, hogy a jogállásukat a legmagasabb törvényi szinten rendezzék. Most kik lesznek a következők? A rendőrök, pedagógusok vagy épp az alkotmánybírák jogállását fogják levinni kormányrendeleti szintre? Ahogy nézzük, a köztársasági elnökök is úgy jönnek-mennek, hogy akár az ő jogállásukat is elég lenne rendeleti szinten szabályozni ennyi erővel. Így most még nagyobb szabadságot kap a kormány és a múlt tavaszi tisztogatásokkal megszűrt katonai felső vezetés.
A szabadságok megvonása a honvédek jogállásáról szóló kormányrendeletben szerepel, sok más egyéb érdekes dologgal együtt ez vár a magyar honvédekre. Például, hogy az elöljáró, az állományilletékes parancsnok szabja meg az adott feladat elvégzéséért járó juttatásokat, nem pedig egy törvény. Konkrétan nem lesz túlóra. És ők döntik el, hogy például a hétvégi munkavégzés után járe majd valamilyen kompenzáció, de ők döntenek majd a fizetések mértékéről egy bizonyos határ között persze. Mondjuk, egy tíz éve szolgáló altiszt esetében már több mint százezer forint lehet a különbség nettóban. Nyilvánvaló, hogy ha nem lesz valaki szimpatikus a parancsnokának, akkor az merre fog kerekíteni.
Kár, hogy a honvédek jogállásával összefüggő törvények módosítását most olyan gyalázatos körülmények között tárgyaljuk egy ilyen lehetetlen időpontban, amikor nincs itt a honvédelmi miniszter sem. Nem tartja fontosnak, hogy amikor megszüntetik a honvédek jogállásáról szóló törvényt, akkor ehhez a nevét, az arcát adja? Úgy tűnik, hogy ez nem érdekli őt, csak a honvédségi beszerzések, a korrupció, hiszen a kaszinókoncessziókon meggazdagodott oligarchából lett miniszternek a szakértelme helyett sokkal inkább a különböző anyagi érdekeit, érdekeltségeit, érdeklődését látjuk.
Itt jelenik meg, hogy ezek után Szalay-Bobrovniczky Kristóf miniszter úr címzetes rendfokozatot adományozhat például annak, aki honvédelmi célra vagyoni hozzájárulást teljesít. Rögtön a letelepedési kötvények juthatnak az eszünkbe, egy másik miniszternek, Rogán Antalnak a biznisze, hiszen ha állampolgárságot lehet pénzért venni, ha magyarságot lehet pénzért venni, akkor miért ne lehessen most már egyenesen katonai tiszti, főtiszti rendfokozatot is. De árulják már el, hogy konkrétan mennyibe fog kerülni, mondjuk, egy ezredesi rendfokozat, mert ezt nem látjuk az előterjesztésben.
A címzetes alezredesi és ezredesi rendfokozatok bevezetése morálisan tovább rontja az állomány hangulatát, hiszen mások évtizedekig dolgoznak ezekért. A pocakos, tokás alezredesek, ezredesek látványa egyébként is visszataszító, mint ahogy a miniszterelnök úr is utalt rá korábban. Ráadásul a civilek nem fogják tudni megkülönböztetni őket az igazi katonáktól, ha bármilyen egyenruhát húznak, de talán még a katonák sem. Ez pedig mind a civil életben, mind a laktanyákban problémákat okozhat. Továbbá az alezredesek és ezredesek számának növekedése tovább növeli a honvédségi vízfejet, hiszen akinek ilyen rendfokozata van, előbb-utóbb parancsokat is akar majd osztani.
Tisztelt Országgyűlés! A jelen javaslat megszünteti a honvéd altisztjelöltek és tisztjelöltek jogállását, megnevezését, és e kifejezések helyett a hallgatót vezeti be, ami, azt gondolom, nem segíti elő a honvédelmi nevelést, a katonai szellem kialakulását, sokkal inkább a pályaelhagyást készíti elő, hogy már hallgatóként készüljenek nem feltétlenül honvéd tiszti pályára. Pedig a honvéd altisztjelöltek és tisztjelöltek kifejezés széles körben bevett, elterjedt, elfogadott volt, semmi sem indokolja annak a megváltoztatását.
Viszont, hogy valami jót is említsek, kiegészítik az önkormányzatokról szóló törvényt, a 3 ezer fő feletti település főállású polgármestere ezután betölthetne önkéntes tartalékos szolgálati viszonyt is, ha ténylegesen engedik, bár látjuk, hogy mondjuk, a nemzeti elkötelezettségű személyeket rendre kiebrudalják. Hiába jeleztem ezt több honvédelmi miniszternek az elmúlt években, hiába jeleztem a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnak, hogy konkrét eseteket tudok, hogy valakit például a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalommal kapcsolatos szimpátiája miatt rekesztettek ki vagy más hasonló okok miatt a honvédségtől, és hogy vizsgálják ezt ki, nem érdekelte egyik szervet, egyik minisztert sem, ezeknek a kivizsgálása nem történt meg, még egy látszatvizsgálatra sem vették a fáradságot. Tudjuk, hogy tömegesen kirekesztik a honvédségből nemcsak az oltatlanokat korábban, de a hazafiakat is, miközben súlyos létszámhiánnyal küszködnek.
Ezek után örömteli, ha legalább a polgármestereket engedik tartalékos szolgálati jogviszonyt ellátni. Annál is inkább, mert 2019 elejétől megszüntették azt a korábbi gyakorlatot, hogy például egy országgyűlési képviselő vagy önkormányzati képviselő is lehessen tartalékos honvéd. Én magam egyedüli országgyűlési képviselőként végeztem el a honvédségi alapkiképzést 2016-ban, azonban 2019-től megszüntették azt a lehetőséget, hogy valaki akár csak önkormányzati képviselőként elláthasson tartalékos szolgálati jogviszonyt. Bár számos tisztségviselőnél, államtitkárnál, honvédségi vezetőnél, katonatisztnél próbáltam lobbizni annak érdekében, hogy ezt az eszement és egyébként az akkori salátatörvényben az indoklás alapján, úgy tűnik, hogy tévesen bevezetett szabályozást, korlátozást vessék el, a mai napig nem történt meg és most sem fog teljeskörűen, sőt a legtöbb esetben, ha mondjuk az önkormányzati képviselők számát nézzük, azért az a legáltalánosabb eset, ők a jövőben sem lehetnek tartalékos honvédek, pedig klasszikusan úgymond inkább félállásnak tekinthető mind az önkormányzati képviselőség, mind bizonyos értelemben békeidőben mindenképpen a tartalékos szolgálati jogviszony. Amióta területvédelmi alapú az önkéntes tartalékos rendszer elsődlegesen, azóta pedig különösen indokolt volna azokat bevonni, akik jellemzően lokálpatrióták és rá is érnek arra, hogy mondjuk, hétvégente, nyaranta egy alapkiképzést vagy pótlólagos kiképzést elvégezzenek.
Ezért azt gondolom, indokolt volna nemcsak a polgármesterek esetében, de az önkormányzati képviselők esetében, akik jellemzően egyébként valamelyest reflektorfényben vannak és személyes példájukkal, jó példával járva elöl, a honvédség létszámhiányát is mérsékelhetik, toborzó hatással, ha erről beszámol és hírt ad egy adott önkormányzati képviselő, aminek, azt gondolom, a társadalmi pozitív hatása nem lebecsülendő. Ezért további lépésekre is szükség volna.
Ami pedig a honvédelmi törvény módosítását illeti, elképesztő az a 86. §-beli módosítás, amely kiegészül egy (3) bekezdéssel, hogy a külföldi szolgálatot teljesítővel szemben a külföldi rendészeti feladatot ellátó személy is eljárhat. Azért érezzük, hogy nem ez a honvédség legnagyobb problémája, ugye? Pláne, ha a magyar katonákat nem vinnék tartós külszolgálatba, jellemzően idegen megszállásokba, mint amilyen volt a csúfos bukással végződött afganisztáni megszállás, amilyen jelenleg Irak megszállása is, az iraki kormány, sőt az iraki parlament döntése ellenére is. De említhetnénk az izraeli határon szolgáló honvédeket, amely a háború kirobbanása óta sajnos továbbra is tart a Mi Hazánk Mozgalom minden tiltakozása ellenére. Sajnos egyedül maradtunk abban, hogy ezekben a megszállásokban, főleg Afganisztánban, Irakban, de Csádban sem volna keresnivalónk természetesen.
Elfogadhatatlan az is, hogy alezredesinél magasabb rendfokozatot nem érhet el olyan honvéd, aki nem vállal ilyen külföldi megszállásokban való részvételt, hanem ő valóban honvéd szeretne lenni, a hazáját szeretné védeni. Bár ezt nem írják le nyilvánosan kifelé sehol, de oly sok kritikánk ellenére és félek, hogy ma sem fogják ezt cáfolni, mert bizony ez a gyakorlat honvédtisztektől, főtisztektől pontosan tudom.
A polgárháborús Csádban pedig jelenleg például, ha ezt az új törvényt kell majd alkalmazni, akkor mely fegyveres erők látnak el rendészeti feladatot, akik a most előterjesztett honvédelmi törvény módosítása szerint eljárhatnak majd a külföldi szolgálatot teljesítő magyar katonákkal szemben. Erre konkrét választ várnék, államtitkár úr. Tehát egy csádi közterület-felügyelő, aki rendészeti feladatokat lát el, az eljárhat majd a külszolgálaton lévő magyar katonával szemben? Magyarországon rendészeti feladatot ellátó mezőőr az illegális bevándorlóval szemben sem járhat el. Láthattuk ezt az Ásotthalmon meghurcolt kitűnő hazafiak, mezőőrök esetéből is. Ezért módosítani kellene, hogy a külföldi szolgálatot teljesítő magyar katonával szemben külföldi katonai rendész is eljárhat; tegyük hozzá legalább, hogy amennyiben bűncselekmény vagy fegyelemsértés alapos gyanúja fennáll.
(12.00)
Az egyik ilyen módosításom ez lesz. Aztán lesz egybetűs helyesírási módosításom, hátha kivételesen elfogadnak legalább egy olyat, bár láthattuk ezt a költségvetéshez, az év legfontosabb törvényéhez benyújtott módosító javaslatainknál, amelyekből az egész ciklusban egyetlenegyet sem fogadtak el. Hiába, 300-400-at nyújtunk be az Országgyűlésnek évente, kizárólag ellenzéki képviselők, és még azokat az objektív helyesírási módosító javaslatokat is leszavazzák, azt az egybetűs javaslatomat is leszavazták például, ami az észszerű szó új, egy betűvel eltérő helyesírása alapján indokolt volna.
Na, de hát, vannak itt érdemi módosító javaslataink, stratégiai nézőpontkülönbségek is természetesen, illetve nem csak velünk kapcsolatban, nézzék meg, a románokkal kapcsolatban hova süllyedt a Magyar Honvédség. Pont akkor módosítják a magyar honvédelmi törvényt, amikor a román honvédelmi törvényt is, de mekkora, óriási különbség van a két jogalkotói szándék között. Nézzék csak meg! Amíg a külföldi szolgálatra vezényelt magyar katonával szemben az önök mostani javaslata szerint bármilyen rendészeti tevékenységet végző gyalogkakukk és például egy helyi közterület-felügyelő, egy mezőőr eljárást folytathat le, ezalatt a román katona, bármilyen nemzetközi felhatalmazás nélkül, a bajba került román honfitársa segítségére siethet úgy, hogy nem kell foglalkoznia a helyi rendészeti tevékenységet ellátó szerv eljárásaival. Ez a különbség a román és a magyar kormányzati hozzáállás között.
Gyalázatos az is, hogy nem számoltak el ezeknek a külföldi megszállásoknak a költségeivel sem, nemhogy a nemzetbiztonsági kockázataival, azzal sem. Illetve a Mi Hazánk Mozgalom az egyetlen párt, amelyet a Nemzetbiztonsági Bizottságba sem engednek be, annak ellenére, hogy önálló listán bejutottunk. Úgy tűnik, megtehetik ezt, hogy egy önálló listán az Országgyűlésbe jutott pártot egyszerűen be sem engednek az Országgyűlés legfontosabb bizottságába.
De sem ott, sem máshol nem számoltak el nemhogy a nemzetbiztonsági kockázattal, de az adófizetőket terhelő kiadásokkal sem. Számtalan alkalommal hiába kérdeztem írásbeli kérdésben is, nyíltan megtagadta miniszter úr. Minősített adat az, hogy mennyibe került az adófizetőknek az afganisztáni megszállásban való részvételünk. Nyilvánvalóan több tízmilliárd forint, mint ahogy vélhetően nem lesz sokkal olcsóbb a csádi szerepvállalás sem, ha lesz abból valami egyáltalán, ha képesek egyáltalán egy ilyen karhatalmi feladat végrehajtására, mert nagyjából erre készülnek a polgárháborús Csádban, ahol az ellenzék vezérét épp most végezték ki polgárháború keretében, tüntetések keretében, tisztázatlan körülmények között, miközben folyamatosan halogatják a már sok éve megígért választást. Hát, ehhez kívánnak fegyveresen asszisztálni, a csádi diktátor fegyveres kiszolgáló egysége kívánnak lenni. Kíváncsi vagyok, hogy ez mennyibe kerül, és hogy ez mitől nemzeti, mitől magyar érdek, miközben tisztességes magyarországi hadgyakorlatokra nem jut pénz, arra nem szánnak pénzt.
A saját Alaptörvényük 47. cikke alapján egyébként az ukrán katonák magyarországi kiképzéséről is az Országgyűlésnek kellett volna döntenie kétharmaddal, mert a háborúra való felkészítés és kiképzés álláspontunk szerint katonák magyarországi állomásozásának minősül, nemcsak azért, mert fegyveres konfliktusban részt vevő ukrán katonák kiképzésének ez a magyarországi kiképzés egy állomása, hanem mert a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló törvény egyértelműen definiálja a 3. § 2. pontjában, hogy mit kell állomásozás alatt érteni. Tehát erről az Országgyűlésnek kellett volna dönteni, és nem pedig olyan sumák módon önöknek, hogy azt még ráadásul megtudni is csak a szlovák védelmi minisztertől tudtuk meg, hogy ukrán katonák, egészségügyi szakemberek kiképzésében is részt vett Magyarország. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.)
Tisztelt Országgyűlés! A Mi Hazánk tehát nem támogatja a honvédek jogállásáról szóló törvény hatályon kívül helyezését. Ennek a kormányrendeletnek a bevezetése a helyi feudális jogokkal rendelkező kiskirályok, fideszes pártkatonák megerősödését vonja maga után. A rendelet bevezetése a főtisztek, tábornokok alá beosztott állomány teljes kiszolgáltatottságát vonja maga után az elöljáró kénye-kedve szerint, ez pedig elfogadhatatlan. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Mi Hazánk padsoraiból.)