SZABÓ REBEKA, a Párbeszéd képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Ugye, amikor még hallgattam egyrészt az előterjesztőt erről a javaslatról, illetve a fideszes és a KDNP-s hozzászólókat, nekem is nagyon megütötte a fülem, amit egyébként Gy. Németh Erzsébet is megjegyzett, amit önök a békéről és az Egyesült Arab Emírségeknek a békében betöltött szerepéről meg a fantasztikus gazdasági fejlődéséről mondtak. Nos, én azért azt már megszoktam, hogy önök szerint Oroszország is körülbelül majdnem hogy a béke nagykövete  ha nem is szó szerint, de erre szoktak utalni , és most az Arab Emírségeket is beállítják egy követendő példának.

Szeretném önöknek elmondani, hogy a XXI. század egyik legnagyobb kihívása a klímaválság. A klímaválság úgy jött létre, biztosan tudják, hogy túl sok üvegházhatású gázt bocsátottunk ki mi, emberek, így globálisan az ipari, fejlődésipari forradalom óta a légkörbe, és azért azok az országok, amelyek gyakorlatilag a fosszilis szénhidrogének, a kőolaj földből való kivételével és eladásával szerezték meg a vagyonukat, mondanám, hogy azért elég komoly részesei ennek a klímaválságnak. Nyilván nemcsak ők, mert a fejlett országok meg elfogyasztották ezeket a szénhidrogéneket, de azért szeretném jelezni, hogy a XXI. század legnagyobb környezeti válságáért többek között az Egyesült Arab Emírségek is felelős, már csak azért is, mert a jelenlegi fejlődését  bár nyilván már ott is vannak fenntarthatósági lépések  jelentős mértékben az jelzi, hogy mivel nekik gyakorlatilag korlátlanul áll rendelkezésükre az energia, ezért elképesztően pazarlóan bánnak vele. Például itt van a hírhedt dubaji sícentrum. Biztos fontos, hogy egy olyan országban, ahol nappal, nem tudom, 28, 30, 35 fok van, létrehozzanak egy olyan hatalmas csarnokot, ahol nulla vagy mínusz egy fok van, és ott síelni lehessen. Én nem tudom, utazzanak el az arab sejkek síelni az Alpokba, ha akarnak, de hogy ez legyen a turisztikai látványosság, hogy gyakorlatilag egy ilyen forró országban építsenek egy belső sípályát, véleményem szerint ez minden, csak nem előremutató és nem fenntartható.

Aztán a másik, azt nem akarom említeni, hogy a jelenleg uralkodó sejknek tudtommal több feleségtől 25-30 gyermeke van. Ez nyilván egy kulturális kérdés, csak nem tudom, hogy az önök családmodelljével, azzal a keresztény-konzervatív világképpel, amit önök egyébként szeretnek hangoztatni, ez mennyire passzol. De nem is erről akartam beszélni, hanem arról, hogy több olyan arab emírségekbeli hercegnőről tudunk, akiket gyakorlatilag fogva tartanak, benyugtatóznak, nem engednek egyetemre járni, azért, mert ők fiatal nők, tanulni szeretnének, és egészen egyszerűen egyfajta családon belüli erőszak, bántalmazás formájában gyakorlatilag bezárják őket, és nem engedik, mondjuk, Európába tanulni. Hát, én nem tudom! Szóval számomra, XXI. századi zöldpolitikusként és női politikusként, ez, mondjuk, nem egy követendő példa. De nyilván nem erről szól konkrétan az előterjesztés, nem is hoztam volna ezt föl egyébként, hogyha nem kell önöktől végighallgatnom, hogy óh, micsoda mintaország ez az Arab Emírségek. Számomra semennyire sem mintaország, szeretném ezt jelezni, még ha nyilván ott is vannak pozitív törekvések. Ez nyilván nem fekete-fehér, de ez rendkívül bizarr.

Aztán rátérve magára erre a szerződésre: mi a Párbeszéd-Zöldek részéről ezt az egész megállapodást mélységesen ellenezzük. Az egyik oka ennek az, hogy teljesen érthetetlen számomra, hogy az ország bármelyik részét önök át akarják játszani  én ezt akár egy sikkasztásnak is nevezhetném  egy másik ország számára úgy, hogy tulajdonképpen annak az ellenértékét egy ilyen beruházásban kapjuk meg, úgy, hogy ebbe a helyi emberek semmilyen szinten nem tudnak beleszólni. Ez szerintem már önmagában nonszensz.

És akkor az, hogy ráadásul mindezt Budapest szívében, Zuglóban szeretnék megtenni, abban a kerületben, ahol születtem és ahol élek, úgy, hogy a zuglói embereket és a zuglói önkormányzatot vagy a budapesti önkormányzatot önök erről teljesen elfelejtik megkérdezni, sőt tisztában vannak vele, hogy egyébként egy teljesen másfajta zöld-, fenntartható, progresszív koncepció már a rendelkezésre áll  „parkváros” néven fut ez a koncepció , önök ezzel egyáltalán nem foglalkoznak, szóval, ez a másik ok, ami miatt teljes mértékben ellenezzük ezt az egész szerződéskötést, és tulajdonképpen magát ezt az ennek a részeként szereplő beruházást.

Szeretnék egy példát felhozni önöknek: Párizsban a 2015-ös globális klímacsúcs előtt volt egy olyan találkozó, ahova urbanisztikai szakembereket és újságírókat hívtak meg, hogy megmutassák nekik, hogy hogyan zajlik ott a városfejlesztés. Egy olyan majdani, későbbi lakóparki területet mutattak nekik 2015-ben, ami talán még ma sincs beépítve, de már akkor zajlott róla a társadalmi egyeztetés. Párizs illetékesei olyan kérdéseket vitattak meg ott a lakossággal, hogy például milyen közösségi közlekedési eszközökkel lehetne a legoptimálisabban megközelíteni ezt a majdani kialakítandó lakóövezetet, mekkora legyen az épületek és a zöldterületek aránya, hova kerüljön óvoda, szolgáltatóközpont, vagy hogyan oldják meg akár a kerékpártárolást, és hogy a lakások legfeljebb hány százalékához épülhet garázs, ha nem akarják, hogy egyébként az autóforgalom miatt ez a terület élhetetlenné váljon. És mellesleg az első zöldterület kialakítása már ekkor, a tervezés fázisában kialakításra került, tehát már akkor elkezdték gyakorlatilag a parkfejlesztést, mert tudták, hogy mire lezajlik az építkezés és az emberek oda beköltöznek, akkor ne egy ilyen szürke betondzsungelbe költözzenek, hanem mivel a növényzet, a fák növéséhez idő kell, ezért a parkot már előtte kijelölték, hogy itt biztosan nagy park lesz, és a zöldet elkezdték időben létrehozni. És ez is egy sok milliárd eurós ingatlanberuházás volt, ahol volt egyeztetés, és a zöldfelületet már az elején kialakították.

Ehhez képest Budapesten az történik, hogy a kormány titokban, ahogy elmondtam, a Fővárosi Önkormányzat és a budapestiek háta mögött, megállapodik egy ilyen óriási kereskedelmi és lakónegyed felépítéséről ezen a Budapest gyakorlatilag egyik legértékesebb fejlesztési területén. És amikor kiszivárog, először letagadják, aztán pedig megkötik ezt a kétoldalú kormányközi szerződést, amelyet most jóvá akarnak hagyatni velünk, ami gyakorlatilag szabad kezet ad az arab befektetőnek, és ráadásul minden közcélú beruházás finanszírozását a magyar adófizetőkre, vagyis miránk terheli. Harmadrészt kizárja a budapesti polgárokat és az érintett önkormányzatokat a projektre vonatkozó összes döntésből. És önök magukat nemzetinek nevezik, meg beszélnek itt szuverenitásról, amikor gyakorlatilag kiszolgáltatnak minket az arab befektetőknek. Itt aztán nemhogy nemzeti, de semmiféle együttműködés nincsen ebben a projektben.

A bevezetőmben említett francia példát azért hoztam fel, mert ott is, ebben a projektben is arab pénzből történt a fejlesztés. Tehát azért úgy is meg lehet állapodni más országokkal vagy más országokbeli befektetőkkel, hogy ott figyelembe veszik a helyben lakók érdekeit, és nem tálcán kínálnak fel nekik egy területet gyakorlatilag azzal, hogy tegyenek ott bármit. Ez jól mutatja, hogy mi a különbség egy demokrácia és egy ilyen féldiktatúra között, mint amiben mi itt egyre inkább élünk.

Az is nagyon fontos Párizsban, nemcsak az, hogy beleszólhatnak a helyben élők, de az egész beruházást a közcélú fejlesztésekkel kezdik, és már azt is a beruházó fizeti. Ezzel szemben Magyarországon önök szerint annak kell épülnie, amire a külföldi tőkének van a legnagyobb szüksége ahhoz, hogy minél több bevétele legyen, és amiből majd nyilván a szokásos fideszes, Fidesz-közeli építési vállalkozók is majd a megfelelő hasznot zsebre tehetik.

(14.00)

Itt nálunk a közcélú fejlesztéseket velünk, a lakossággal fogják megfizettetni, de beleszólásunk, ugye, abba sincs, merthogy a Fidesz-kormánynak sokkal fontosabb az arab befektetők pénzügyi érdeke, no meg a saját pénzügyi érdeke, mint az, hogy Budapesten a lakossággal mi van, mint a lakosság jólléte. Én azt gondolom, ez is egy olyan projekt lesz, ami a fővárosi főpolgármesteri választásnál nem a Fidesz „A” vagy „B” jelöltjének a malmára fogja hajtani a vizet.

Ráadásul ebben a szerződésben már azt is fontos leszögeznünk, hogy már maga ez az egész kormányközi megállapodás is egy ilyen aljas jogi trükk a budapestiekkel szemben, mivel egyrészt kizárja a népszavazás lehetőségét. Annak idején ugyanezt játszották el egyébként a gyászos emlékű Áder János elnöksége alatt a kormány másik sikerprojektjével, a soha fel nem épülő paksi bővítéssel is; ott is, ugye, ki volt zárva a népszavazás lehetősége. Másrészt pedig így kerülhetik meg az európai közbeszerzési szabályokat is, a versenyt. Tehát gyakorlatilag önök a verseny és a közbeszerzési szabályok kikerülésével odaadnak a főváros közepéből egy óriási darabot egy arab milliárdosnak, hogy építsen oda bármit, amit akar, és ami egyébként előre garantálja, hogy minden, ami majd közpénzből épül, nyilván túlárazott lesz, és majd, gondolom, Mészáros Lőrinc vagy Orbán Győző, vagy Tiborcz István fogja degeszre keresni magát rajta, ahogyan egyébként itt Magyarországon az építési beruházásoknál ez szokás.

Ez a terület, a Rákosrendező egy 130 hektáros terület, és ráadásul nemzetgazdaságilag kiemeltté minősítik ezt a projektet. Ezzel még jobban lecsökkentik szokás szerint nemcsak az önkormányzat és ezáltal a helyi lakosság, hanem a hatóságok beleszólási lehetőségét is. Itt 800 millió euró, vagyis 320 milliárd forint értékben a mi terhünkre, tehát az adófizetők terhére vállalja a kormány az utak, a felüljárók, a kerékpárutak, valamint a meghosszabbított 1-es metró építését. Ezzel nemcsak olyan közcélú beruházásokat vesz le az arab beruházó válláról, amihez a nemzetközi gyakorlatban egyébként a magánbefektető közreműködését is kikötik, de egyúttal alaposan fel is értékeli tulajdonképpen a telket, már az eladás után, nehogy egyébként a magyar adófizetők járjanak jól.

Az egész szerződésben kötelezettségekről nincs szó, csak arról, hogy mire ösztönzi a megállapodás az Emirátusok által kijelölt céget. Ugye, jól hallják: nem kötelezi, csak ösztönzi, gyakorlatilag arra, hogy költsön el az érintett területen 5 milliárd eurót bármire, ha úgy tetszik, toronyházakra, drágán eladható luxuslakásokra, vagy arra, amire jónak látja.

Arról nem is beszélve, hogy a jelenleg ott élőket milyen embertelen módon kezdték el kilakoltatni. Tudjuk, hogy a MÁV szolgálati lakásaiban élő embereknek gyakorlatilag egy-két hónapos kiköltözési határidőt szabtak. Szerencsére, amiatt, hogy mi, a Párbeszéd-Zöldek vagy akár például a Szikra Mozgalom is tüntetést szervezett, nagy volt a felzúdulás, ennek következtében most zajlanak tárgyalások az ottani bérlőkkel, de még mindig nincs megnyugtatóan rendezve az összes ott lakónak a sorsa; ráadásul nem értjük, miért kell ennyire rövid határidővel onnan mindenkit most úgymond kiseprűzni, amikor azért nyilvánvaló, hogy a felhőkarcolók építése nem fog holnap elkezdődni.

A Rákosrendező területéről azt kell tudni, hogy ez egy klasszikus, részben rozsdaövezet, részben zöldterület keveréke. Nagyon fontos azt tudni róla, hogy bár önök úgy emlegetik, mint egy ilyen elhanyagolt, leharcolt területet, ami részben így is van, tehát ez egy potenciális fejlesztési terület, de nagyon fontos azt tudni, hogy itt azért vannak megmaradt zöldterületek, vannak még gyepek, védett fajokat is tartalmaznak, madarak fészkelnek ezen a területen. Ez tulajdonképpen egy ökológiai folyosó, amely a Városliget és a zuglói zöldfelületek között képez egyfajta összeköttetést, illetve észak-déli irányban a Szuglói körvasút sor menti zöldfelületekkel is összeköttetést képez. Tehát mindenképpen nagyon fontos lenne, hogy csak úgy lehessen fejleszteni, hogy előre megnézik, mik azok a zöldterületek, amelyek még tartalmaznak értékes fajokat, növényeket, és azt adott esetben akár bolygatatlanul meghagyni. Tehát ez az a koncepció, amelyet egyébként a Karácsony Gergely vezette főváros a parkváros-koncepcióval tervez. Nem véletlenül beszél arról Karácsony Gergely, hogy itt egy 30-40 hektáros parknak kell lennie, és megfizethető lakásoknak, nem luxusingatlanoknak, nem a klímaválság idején lakhatatlan felhőkarcolóknak, hanem megfizethető, normális lakásoknak kellene itt létesülni, a megfelelő intézményi környezettel, a megfelelő infrastruktúrával.

És mivel önök semmiféle egyeztetést nem végeznek itt a területen, Karácsony Gergely egyrészt elment Belgrádba, ahol ugyanez a beruházó egy nagyon hasonló mintára épített fel felhőkarcolókat. Itt a gyakorlatban lehetett látni, hogy egy falanszterszerű, haszonmaximalizáló, borzalmas beépítés van; Karácsony Gergely Facebook-oldalán meg lehet nézni ezt a videót is. Nem tudom, önök láttáke, bár nyilván nem nézegetik a főpolgármester úr Facebook-oldalát, de azért ezt a videót érdemes lenne megnézni, és utána tegyék a szívükre a kezüket, és mondják el, hogy tényleg ezt képzelike el ide önök Budapest szívébe, tényleg ezt szeretnék ide a Rákosrendezőre. Én úgy gondolom, nemcsak nekem nem tetszik, de a budapesti lakosság többségének sem. Karácsony Gergely gyakorlatilag elvégzi önök helyett a házi feladatot, és lakógyűlésen kérdezi meg a budapestieket arról, hogy milyen funkciót szánnak a rákosrendezői területnek, tehát a polgárok végre elmondhatják a véleményüket. Itt csak egy megjegyzést szeretnék tenni, hogy azt nem annyira értem, hogy Vitézy Dávid  aki véleményem szerint a Fidesz, most nem tudom, hogy „A” vagy „B” jelöltje a főpolgármester-választáson  már megtámadta Karácsony Gergelyt a lakógyűlés miatt, amiatt, hogy megkérdezi az emberek véleményét. Hát, szerintem ez egy nagyon-nagyon furcsa dolog volt az ő részéről. Mindenesetre én azt gondolom, hogy ez a demokrácia minimumfeltétele, és alapvető fontosságú lenne Budapest és egyébként Zugló lakosságát bevonni abba, hogy milyen fejlesztés legyen itt.

Mi tehát parkvárost szeretnénk, zöldterülettel, megfizethető lakhatást, és nem kellenek ezek a felhőkarcolók a klímaválság idején Budapestre. Köszönöm a figyelmet.