KANÁSZ-NAGY MÁTÉ, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő törvény, törvényjavaslat, megállapodástervezet a maxi-Dubajra vonatkozik. Ha maxi-Dubajról beszélünk, akkor az előttünk fekvő papírlapok kapcsán pedig minimegállapodásról, mini-törvényjavaslatról, minikoncepcióról kell beszélnünk. Tehát amilyen hatalmas, amilyen óriási ez a beruházás, ennek a mértéke, a kormány általi támogatása, ha adófizetői forintokat ideveszünk, amilyen óriási beavatkozással jár ez Budapest kellős közepén, pont a fordítottja: annyira minimális, amit erről tudni lehet, annyira minimális annak a törvényjavaslatnak a terjedelme, amivel itt a mai ülésünkön foglalkozunk.

Ez tényleg egy nyúlfarknyi szöveg, és sokkal inkább úgy látjuk, hogy ez egy hatalmas ingatlanspekuláció, egy magánérdeket szolgáló gigantikus ingatlanspekuláció, amit itt most törvényi keretek között akarnak elfogadni. Ezzel a javaslattal, ezzel a beruházással tényleg egy luxuszárvány jön létre Budapest kellős közepén, luxus-felhőkarcolókkal, luxusingatlanokkal, luxusplázákkal. De hogy pontosan mit is terveznek és hogyan is akarnak megvalósítani a beruházóval kölcsönösen, az ugye, nem egészen derül ki ezekből a koncepciókból, pláne nem ebből a megállapodástervezetből.

Abból, hogy ilyen csekély a terjedelme ennek a szövegnek, azért több minden következik. Pontosan elárulja azt, hogy a kormánypártok hogyan gondolkoznak a magyar Országgyűlés szerepéről; tehát ami fontos kérdés, ami részletkérdés  ugye, nagyon fontos részletkérdések vannak, hogy egyáltalán pontosan ki, pontosan mit, pontosan hogyan, pontosan miért akar megvalósítani ezen a területen , az nem derül ki. Tehát ezzel a magyar Országgyűlés nem foglalkozhat, ezzel a magyar képviselők nem foglalkozhatnak, nem is tudjuk, hogy hogyan akarják mindezt megvalósítani. Ha már tulajdonképpen kiárusítják ezt a területet, kiárusítják Magyarországnak, illetve Budapestnek ezt a területét, és szó szerint tálcán kínálják fel a beruházó számára, akkor azért illett volna valami indoklással élni, és ezeket a részleteket elárulni, nemhogy számunkra, a magyar Országgyűlés számára, hanem a magyar nyilvánosság számára, meg azoknak a lakosoknak a számára, akik közvetlenül érintettek lesznek a beruházással; Zugló, Angyalföld, az újpalotai térség lakói számára, illetve egész Budapest számára illett volna magyarázatot fűzni ezekhez a változtatásokhoz.

Az, hogy pontosan mit vállal a magyar kormány, és mit vállal a befektető  ezeket minimális keretek között szabályozzák , nagyon-nagyon beszédes. És mi az, ami kiderül ebből a törvényjavaslatból? Ugye, úgy fogalmaznak, hogy a magyar kormány vállalása a következő: „A projekthez kapcsolódó szerződések, programok és megállapodások … Magyarországon nem képezik közbeszerzési, pályázati, versenyeztetési eljárás … tárgyát.”

(14.10)

A következő pontban: a beruházás területét a magyar kormány közbeszerzés és pályáztatás nélkül adja oda  tehát adja oda  az arab berektetőnek, és hát, jön a szokásos formula, a szokásos jogi kiskapu: a projektet a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásnak minősíti.

Ugye, a kiemelt beruházások segítségével, ezen jogi formula segítségével próbálnak átnyomni minden  de tényleg minden  beruházást. De nemcsak a Rákos-Dubajról van szó, hanem az akkumulátorgyarmatosítási törekvéseknek is ez a kiskapu enged zöld utat. Nemhiába támadta meg az LMP ezt a törvényt, és bár most a Kúria előtt van a kérdés, illetve az országos választások miatt nem lehet ezzel foglalkozni, de ugye, népszavazást szeretnénk tartani arról, hogy lehessene kiemelt beruházással ilyen beruházásokat lenyomni az emberek torkán az ott lakók megkerülése, megkérdezése nélkül.

A kormány vállalja az alábbi infrastrukturális fejlesztéseket legalább 800 millió euró  ez mai árfolyamon körülbelül 310 milliárd forint  értékben: ez a gyalogos-felüljáró, a vasút feletti közúti felüljáró, a vasúti pálya fejlesztése, a vasúti pálya befedése, az M1 metró meghosszabbítása, illetve kerékpárút és gyalogút jön elő. De hogy pontosan milyen utak, milyen fejlesztések hogyan, hova vezetnek ezek, erről sok minden nem derül ki.

Van egy következő pont, itt elárulják  tehát ez kiderült , hogy közvetlen vasúti kapcsolat jön létre a reptérrel. Tehát amiről hétfőn itt miniszterelnök úr beszélt  és egyébként pont az én azonnali kérdésemre adott válaszában jött elő , hogy hamarosan kiderül valami a reptérrel kapcsolatban, hogy napokon belül ezt vissza fogja vásárolni a magyar állam, vagy többségi tulajdonba kerül.

Egyébként, ugye, néhány órával később a nemzetgazdasági miniszter cáfolta a miniszterelnök úr szavait, hogy ez azért nem napokon belül valósul meg, erre azért még várni kell. De a lényeg, hogy ebből a javaslatból egyébként kiderül, hogy hogyan is akarják megoldani az összeköttetést a reptérrel. Hát, nem úgy, ahogy az eredeti koncepciók szóltak volna, hogy akár a KÖKI-hez vezetik be ezt a vasúti szárnyat, illetve ugye, azon keresztül a Nyugati pályaudvarhoz, hanem közvetlenül a maxi-Dubajhoz, tehát a befektetőhöz, a befektetéshez fogják elvinni a repteret. Hát, nyilván úgy képzelik el, hogy aki leszáll a repülőtéren, felszáll erre a vasútra, az elmegy ide, a maxi-Dubajba, ott bemegy ezekbe a maxiplázákba, részesül ezekben a luxusszolgáltatásokban, majd ott megint fölszáll a vonatra, és bemegy a Nyugati pályaudvarra. Tehát egy ilyen kis luxuskitérővel lehet eljutni a repülőtérről Budapest belsejébe, a Nyugati pályaudvarra. Kiderül ebből a koncepcióból, hogy ezt így akarják megvalósítani.

És hát igen, ott vannak azok a súlyos-súlyos költségvetési tételek is, amiről rendelkeznek, hiszen hogyha nem ütközik EU-s szabályba, akkor az épített fejlesztések, ingatlanok 5 százalékos kedvezményes áfával lesznek értékesíthetőek, tehát míg például az alapvető élelmiszerek esetében nem akarják bevezetni általános érvényűen az 5 százalékos áfakulcsot, ezeket a befektetéseket 5 százalékos áfakulccsal jutalmazzák, tehát ez is beleillik a koncepcióba: maxi-Dubaj, mini adózás; maxi befektetés, minimális hozzájárulás a befektető részéről.

Ehhez képest  és akkor amit mondtam, hogy hasonlítsuk össze, hogy a törvényjavaslat szerint mi az, amit az arab fél vállal: az pusztán annyi, hogy 2000 milliárd forintnyi beruházást valósít meg, egyedül a rákosrendezői vasútállomás megépítését vállalja emellé, de ugye, az sem derül ki, hogy ezt pontosan hogyan, milyen formában valósítják meg.

Tehát ami a beruházásokra vonatkozik, itt látunk egy kettősséget. Tulajdonképpen minden, ami jó dolog történhetne ezen a területen, és minden, ami jó dolgot elő lehetne írni a befektető számára, hogy igenis, ezt valósítsa meg, akár a zöldterületek fejlesztése, megóvása, rendezése kapcsán, akár nem a luxustartományba tartozó, de mégis a budapestiek érdekét és a széles közönség érdekét szolgáló fejlesztések, szolgáltatások kapcsán  tehát ami jó dolog, azt nem írják elő.

Viszont ami rossz dolog, ami káros lehet  ezek a luxusszolgáltatások, a luxus-felhőkarcolók, a luxusplázák, egyáltalán mindennek a betonba öntése, és ennek a területnek már látképet illető elrondítása , azt nem korlátozzák. Tehát a rossz dolgokra vonatkozó korlátozásokat nem emelik bele ebbe a javaslatba, illetve ebbe a koncepcióba.

Mi azt gondoljuk, hogy ami a közérdeket szolgálná, az tehát nem jelenik meg, márpedig a pályáztatás, a versenyeztetés, a közbeszerzés  még ebben a szóban is szerepel , ez, ugye, a köz érdekét szolgálná, hiszen a hatékonyságot javítja, az árakat csökkentheti, a beleszólás lehetőségét biztosítja. Ha több szereplő van, akkor lehetőséget kínál rá, hogy a jobb ajánlatot tevő, a jobb befektetéseket, beruházásokat megvalósító szereplőket kedvezményezze. Ugye, ezeket az eszközöket elvetik, nem élnek ezekkel az eszközökkel.

És valóban nagyon súlyos, szintén fölmerült már itt a vitában, hogy aznap, amikor egyébként a költségvetés rossz állapotára hivatkoznak  ugye, itt is mindenféle kifogás van, hogy miért került rossz állapotba a magyar költségvetés , ugye, a mai napon Varga Mihály beszélt erről, és Varga Mihály bejelentett egy 675 milliárd forintos megszorítást, akkor, ugye, emellett tényleg a mai napon tárgyaljuk azt a törvényt, aminek hogyha megnézzük, hogy a kormány mit ad a befektetőnek, milyen hozzájárulást ad a befektetőknek, ennek a befektetőnek, illetve milyen 5 százalékos adókulccsal illetik ezeket a beruházásokat, akkor hát, ebből az látszik, hogy mintegy 500 milliárd forintos bevételtől esik el a magyar költségvetés.

Tehát az egyik órában, a délelőtti órákban arról panaszkodnak, hogy 675 milliárd forintra szükség lenne a magyar költségvetésben, néhány órával később meg tárgyalunk egy törvényjavaslatot, ami lehetővé teszi, hogy 500 milliárd forintnyi adóbevételt ne szedjen be a magyar kormány. Tehát akkor hogy van ez most? Válságban van a költségvetés? Krízisben van a magyar államháztartás, vagy nincsen krízisben, és megengedhetjük magunknak, hogy az 5 százalékos mini áfakulcs miatt elessünk 500 milliárd forint adóbevételtől? Tehát akkor ezt is rendbe kéne tenni, hogy most mi az igazság. Most akkor Varga Mihály ebből a szempontból valós állapotot, valós képet festett le a magyar költségvetésről, vagy tényleg megengedhető az, hogy 500 milliárd forintot elengedjünk?

De menjünk tovább! Mi történik még? Hát, az történik, hogy Budapest hosszú távú fejlődését egy nagyon súlyosan befolyásoló, méregdrága projektet akarnak megvalósítani, mert ez a projekt, ennek a mérete, ennek a kiterjedése tényleg hosszú távon meghatározza Budapest életét, Budapest élhetőségét.

12 pontban összegeztük mi az LMP részéről, hogy egyébként milyen beruházást, milyen fejlesztést, milyen változtatást kellene megvalósítani ezen a területen, ami tényleg, már csak a kiterjedését tekintve óriási lehetőségeket tartogathatna Budapest számára. Ezek pozitív érdemi lehetőségek lennének.

Az első pontunk azt mondja, hogy a fejlesztés nem lehet nemzetgazdaságilag kiemelt projekt, a helyi és fővárosi szabályozásokat is be kell tartani, csakúgy, mint a környezetvédelmi és más vonatkozó törvényeket, illetve az érintettek beleszólását kiemelten biztosítani kellene.

A második pontunk azt mondja, hogy minden, a fejlesztéssel kapcsolatos dokumentum legyen nyilvános, legyen transzparencia, ne titkoljanak semmit a beruházással kapcsolatban. Miért titkolóznak, miért nem nyilvános minden adat, minden információ?

A harmadik pont: a létrejövő új városrésznek zöldmintaprojektnek kell lennie, ezen belül a következő alpontokat fogalmaztuk meg: a terület legyen zöldebb, azaz a biológiai aktivitási értéke nem csökkenhet. Még egyszer hangsúlyozzuk, hogy ez Budapest zöldaranytartaléka. Természetesen, rendbe kell tenni, természetesen fejleszteni kell.

A következő pontunk: rendes, földkapcsolatos park kell legalább az értékesített terület felén, legalább 35 hektáron, mert a jelenlegi elképzelésekből azért mégiscsak egy kamupark koncepciója rajzolódik ki. Részben a vasúti pályák befedésére szolgáló betonágyra tennének parkot. Tehát egy olyan parkról van szó, ami egy óriási betonágyon feküdne. Hát, ez minden, csak nem természetes, ez minden, csak nem magas biológiai értékkel bíró megoldás és beruházás.

Azt is mondjuk, hogy legyen zöldfolyosó a Nyugati pályaudvarig. Ez egy olyan végigsétálható és -kerékpározható park lenne, ami összeköttetést biztosít az ott tervezett Podmaniczky parkkal. A zöldfolyosó és a nagy park az, ami az egész fővárosnak hasznos lehetne tulajdonképpen az egész projektből, hiszen csökkenti a hőszigethatást, felüdülést és rekreációs lehetőséget biztosít. És valóban, a vitában klímaszempontok is előjöttek. Na, ezek azok a beruházások, amelyek ezeket a klímaszempontokat szolgálnák, amelyek a klímavédelmet biztosítanák a fővárosban.

(14.20)

S ismét aktuális erről beszélni: április első felében vagyunk, és 30 fokot jeleznek a hétvégére. Ez egy nem normális állapot, és ezt figyelembe kéne venni azoknál a beruházásoknál, amiket terveznek a fővárosban.

Terveznénk a Rákos-patakot követő rekreációs folyosót is, és az egész beruházást úgy kéne megvalósítani, hogy a 15 perces városrész feltételeit, előírásait teljesítse ez a beruházás. Azt is mondjuk, hogy az új városrész legyen szivacsváros, tehát itt a vízmegtartásra vagy -visszatartásra kellene hangsúlyt fektetni. Az itt épülő épületeknek a legkorszerűbb energetikai követelményeknek kellene megfelelni. Jó lenne megismerni, hogy ezt hogyan tervezik, hogyan akarják biztosítani.

De menjünk tovább a pontokkal! Mi azt mondjuk, hogy a fejlesztési koncepció elkészülte után legyen pályáztatás  most mintha megcserélnék ezt a sorrendet , azt mondjuk, hogy a beruházók a területet piaci áron vásárolják meg, ne adjunk ehhez kedvezményt, ne adjunk ehhez támogatást, ne szolgáljuk a beruházó profitérdekeit. Mert most az történik közvetett módon, hogy a beruházó adófizetői forintból sok száz- és ezermilliárdos profitját akarjuk szolgálni. Ne tegyük ezt! És luxuslakások helyett az átlagos magyar igényekre szabott, megfizethető lakások megépülését kéne szolgálni. Nem épülhetnek 45 méternél magasabb épületek, nem akarunk felhőkarcolókat, azt sem akarjuk, hogy 8 ezernél több lakás épüljön ezen a területen, ne építsünk be mindent, legyen minél nagyobb kiterjedésű zöldterület, amit megtartunk. A terület kiszolgálása pedig nem alapulhat autózásra. Itt a közösségi közlekedés fejlesztésére kell helyezni a hangsúlyt. Ezzel kapcsolatban is nagyon sok pontot fogalmaztunk meg. A 12. pontunk pedig azt mondja, hogy a beruházó járuljon hozzá a közcélú kapcsolódó fejlesztésekhez legalább 25 százalékos arányban.

Azt gondoljuk, ezek azok a pontok, amik egy élhető, együtt élhető beruházást szolgálnának. Ezek azok a keretek, amik azt jelölnék ki, hogy itt valóban olyan beruházás történik, amely nem az arab befektető érdekét szolgálja, amit magyar adófizetői forintból támogatunk, hanem tényleg a budapestiek, az angyalföldiek, a zuglóiak, az újpalotaiak és minden fővárosi érdekét szolgálja. Köszönöm szépen. (Taps a DK soraiban.)