AZBEJ TRISTAN külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Érdeklődéssel követtem a vitát, akkor is, ha a vita egy tudatosan félreértett irányba lett terelve az ellenzéki képviselők által. Gy. Németh Erzsébet képviselő asszony szinte már hízelgően utalt a fiatal életkoromra. Ahhoz viszont elég idős vagyok, hogy ne vigyenek be a bozótosba a tárgytól eltérő vitatémákkal (Gy. Németh Erzsébet: Nincs ilyen szándékom!), valamint egy politikai ütközetre, főpolgármesteri, önkormányzati választási kampányszólamoknak, programbeszédeknek a hangoztatására felhasznált vitára, aminek egyébként a célja egy törvényjavaslat megvitatása.

Ez a törvényjavaslat pedig nem a rákosrendezői beruházás megvalósítására, a beruházás részleteire, annak a kivitelezésére vonatkozik, hanem csakis és kizárólag az ezt megalapozó nemzetközi szerződéssel kapcsolatos eljárás szerinti felhatalmazás megkérésére. Tehát ez egy kihirdető törvényjavaslat. Ennek ellenére én a vitában felvetetteket becsülettel végighallgattam (Gy. Németh Erzsébet: Ez a dolga, államtitkár úr!), és gondosan kiválogattam azokat, amelyek az együttműködési megállapodás kihirdetésére vonatkozó törvényjavaslatra vonatkoznak. Azért nem szólaltam fel a vita közben, mert igen kicsiny volt a megemlített pontok száma, ami erre vonatkozott, és azok pedig általában véve igen-nem kérdések voltak, amikre én ennek megfelelően igyekszem igen-nem, tömör és tiszta választ adni.

Ami a Ház előtt fekvő törvényjavaslat társadalmi egyeztetésére vonatkozik: a jogszabályok szerint ez megtörtént, és lezárult január folyamán. Bár, még egyszer, egy kihirdető törvényjavaslatról van szó, a társadalmi egyeztetés során a beruházással kapcsolatos szakmai észrevételek is érkeztek, például a zöldfelületekkel kapcsolatban, környezeti, fenntarthatósági témákkal kapcsolatban, és bár nem volt szorosan a javaslat témája, az előterjesztők és a kormány ezeket megfontolta, és az észszerűség határain belül beépítette.

Még egyszer: ritka, de konkrét kérdések elhangoztak az együttműködési megállapodás tárgyával, a konkrét tárgyával kapcsolatban. A reptérrel, a Rákosrendezőt összekötő vasútpályával kapcsolatban a válaszom az, hogy a megállapodás a rákosrendezői vasútállomásig való összeköttetést foglalja magában. Egy másik, hasonló témájú kérdés arra vonatkozott, hogy részét képezie a megállapodásnak a kármentesítés. Erre a válaszom pedig egy egyértelmű igen. A törvényjavaslattal kapcsolatban konkrét kérdések ezek merültek fel.

Z. Kárpát és Novák képviselő uraktól általában olyan kérdések, pontosabban, kritikai észrevételek kerültek megfogalmazásra, amelyek általában véve Magyarország külgazdaság-politikáját és a külfölditőke-beruházásokra vonatkozó politikáját érintik. Egyrészt: ne vegye Z. Kárpát képviselő úr tiszteletlenségnek részemről, hogy megmosolyogtam a gyarmatosításra vonatkozó, szinte értelmezhetetlen észrevételeit, nem volt szándékos tiszteletlenség, egy őszinte emberi reakció volt a részemről. Azt pedig nem tudom értelmezni, amikor zöldpárti oldalról megpróbálják megmagyarázni, hogy mire gondolt a költő, azaz, hogy mi egyfajta ajándékként tekintenénk egy ilyen külfölditőke-beruházásra, a befektetésre.

A gyarmatosításnak a címkéje alatt, ami történik, egy magyarországi tőkeberuházás soron, az egy olyan érték teremtése, amelyik egyrészt nemzetgazdasági jelentőségű. Általában véve is az ilyen úgynevezett FDI-beruházások, de jelen esetben is a rákosrendezői beruházás egyrészt nemzetgazdasági értékű, ami nemcsak a költségvetést, az államháztartást gyarapítja, nemcsak közvetetten szolgál a magyar emberek javára és gyarapodására, hanem közvetlenül is, hiszen munkahelyeket teremt. Jelen esetben a rákosrendezői beruházás kapcsán alsó hangon 30 ezer megteremtett, Magyarországon megteremtett, magyar embereknek megteremtett új munkahellyel számolhatunk, és ezek csak a közvetlen munkahelyek.

Általában véve pedig a külfölditőke-beruházások, ha már akkumulátorgyárak is szóba kerültek, az a terület, ahol a magyar kormány a világon egyedülállót alkotott (Moraj az ellenzék soraiban.): minden történelmi rekordot megdöntve vonzotta Magyarországra a külfölditőke-beruházásokat, amelyeknek a nemzetgazdasági hatása évek óta jelentkezik, és amelyek lehetővé teszik azt, hogy Magyarország bizonyos ipari területeken, így például a jövőt is jelentő elektromos autózás területén az élvonalba fog tartozni. A számok nyelvén ez például azt jelenti, hogy 2023-ban a magyar kormány támogató politikájának az eredményeként, 209 pozitív befektetői döntés eredményeként közel 20 ezer új munkahely keletkezett; még egyszer: Magyarországon, magyar emberek számára. Több mint 13 milliárd euró tőkebefektetés valósult meg a Nemzeti Befektetési Ügynökség közreműködésével. Ez több évre visszatekintve pedig magyar munkahelyek százezreit jelenti. Ha Z. Kárpát képviselő úr egy magyar járműgyárban vagy abba beszállító alkatrészgyárban, vagy egy akkumulátorgyárban dolgozó magyar munkavállalóhoz odamegy, és elmondja neki azt, hogy gyarmatosítókat szolgál ki azzal, hogy értéket teremt és megélhetést magának és a környezetének, hogy valamilyen módon, nem tudom én, a saríát hozza be Magyarországra, akkor, képviselő úr, az illető nem megmosolyogni fogja, hanem elkergetni a szívlapáttal. Ezt Novák képviselő úr felé is mondom. Tehát ez egy általános hozzáállásbeli kérdés.

Igen, a magyar állam 800 millió euró finanszírozásról tett vállalást az emirátusokbeli beruházó 5 milliárd eurós beruházásához képest; egy az öthöz vagy egy a hathoz körülbelül.

Azok a magyar szavazók, választópolgárok, honfitársaink pedig, akik követik ezt a vitát, eldönthetik, hogy megérie egy forintot betenni minden öt külföldi forint mellé, amiből egy új, modern városrész alakul, amiből új kötöttpályás közlekedési opciók alakulnak, ami fejleszti a turizmust, ami 30 ezer munkahelyet teremt.

Tehát a konkrét felvetéseikkel kapcsolatban választ adtam. Most nem használom ki azt az alkalmat, hogy a zárszót mondom, és nem tud válaszolni erre a kérdésre, ez egy politikai elvi kérdés, döntsenek azok, akik követik ezt a vitát: megérie egy forintot betenni minden öt forintra, aminek az az eredménye, hogy gyakorlatilag egy tájseb, egy illegális szemlétlerakó, ami Budapest közepén éktelenkedik, az megújuljon, megtisztuljon, és egy modern városrész alakuljon ki.

Még egyszer: nagyon sok politikai elemet tartalmazott a vita. Nem csoda, hiszen közeleg az önkormányzati választás. (Novák Előd: A parlamentben szokás.) És ezzel kapcsolatban, ha már politikáról, elvekről beszélünk: nagyjából oda vezetem vissza, hogy mit gondolunk mi a beruházásokról. Ahogyan ismerjük az önök, főleg a baloldal, a Gyurcsány Ferenc alatt (Gy. Németh Erzsébet: Nana!  Szabó Rebeka közbeszól.) egyesített és széttagolt baloldal beruházáspolitikáját, az önök világképe Sukorónak a világképe (Gy. Németh Erzsébet: Na, ezzel ne hozzuk párhuzamba, mert ebből nagyon rosszul fog kijönni!), a mi világképünk pedig például a városligeti beruházás világképe.

(15.00)

Miközben mi Budapest Zugló kerületében arra kötünk partnerséget külföldi beruházókkal, hogy egy lakhatást kínáló (Z. Kárpát Dániel: Kinek a lakhatását?), lakhatást kínáló, munkahelyet teremtő, értéket teremtő beruházást hajtsunk végre (Szabó Rebeka közbeszól.), önök azt képviselik, illetve azt fogják ránk ragasztani, hogy itt valami luxusingatlan luxusszolgáltatásokkal indul. Ez nem igaz. Ez esetleg az önök bukott, melankolikus nosztalgiája (Szabó Rebeka és Gy. Németh Erzsébet nevet.) a meghiúsult sukorói beruházáshoz képest. A baloldalnak volt ez az álma, hogy a Velencei-tó partján az állam által alulértékesített, áron alul értékesített természetvédelmi terület közvetlen közelében építsenek egy monstrumot, egy luxusmonstrumot kaszinókkal, kifejezetten külföldieknek. És ha már szóba került Dubaj, egyébként még egy kiváló, fedett sípálya is részét képezte volna ennek a beruházásnak.

Mi a városligeti beruházásnak az elvét képviseljük, ezt fogjuk az emirátusi partnerekkel megvalósítani Rákosrendező esetében azzal a városligeti beruházással, illetve fejlesztéssel, amit önök támadtak, például környezetvédelmi alapon, például az építészeti koncepciót, és minden egyes kritikájuk és vágyuk meghiúsult, hiszen a városligeti park, a zöldterület nem sérült, hanem a park fejlődött. Kiváló és kiemelkedő színvonalú létesítmények, kulturális központok jöttek létre, ahova turistáknak a milliói látogatnak el, kulturális értéket teremt, és mindenfajta szakmai kiválósági díjat is elnyert.

És ha már átterelték egy önkormányzati propagandavitába ennek a törvényjavaslatnak a vitáját, akkor beszéljünk egy kicsit a várospolitikáról! Tehát Karácsony Gergely, Gyurcsány Ferenc főpolgármestere azt üzente (Gy. Németh Erzsébet: A budapestieké, államtitkár úr!) az általa szeretett Facebook-oldalon, hogy elfogadhatatlan ennek a beruházásnak a tervkoncepciója, miközben ilyen tervkoncepció nem létezik. Hogyan lehetne, hiszen most, ha önök is engednék, és ebben részt vennének, az egy nemzetközi együttműködési megállapodás, tehát a nemzetközi jogalapot kihirdető javaslatnak a vitája zajlik. Ő ennek ellenére ezt a koncepciót már elutasította, látszik, hogy nem nagyon jeleskedik városfejlesztési ügyekben, az ő áldatlan regnálása során egy valamirevaló beruházást nem sikerült megvalósítani rendesen. Nem magából kéne kiindulni, amikor a rákosrendezői beruházást kritizálja. P+R-t ígért, ehhez képest csak a PR-t adta nekünk.

Érdekes a zöldpolitikai vonatkozása is ennek a beruházásnak. Igen, egyébként valóban geológus vagyok, bár kétségtelenül pályaelhagyó, de ennek ellenére azzal még tisztában vagyok, és a beruházásnak a majdani előkészítői is tisztában vannak, hogy mit jelent a jelenlegi rákosrendezői területen az illegális hulladéklerakás következménye például a talajrétegre, valamint mit jelent a korábban az olajra épülő vasúti üzem, ami itt található. Ennek az az eredménye  laikusok számára is ez elképzelhető , hogy a kérdéses terület talaját több méter mélyen áztatta át mindenfajta szennyezés, közöttük káros szennyezők is. Ezenkívül pedig a területen 190 ezer köbméter, illegálisan lerakott hulladékot helyeztek el.

Már nem is tudom mindig nyomon követni, hogy Gyurcsány Ferencnek melyik zöldpártjáról van szó, kivel beszélek, de hogy lehet egy zöldpárt ellene annak, hogy egy veszélyesen elszennyezett területen, ahol 190 ezer köbméter illegális hulladékot raktak le, kármentesítsék a területet, és egy modern, kulturált és tiszta városnegyedet építsenek a helyére? Hogy lehet a klímavédelemért aggódó, okkal aggódó, a klímaváltozásért okkal aggódó zöldszakpolitikus ellene annak, hogy Budapesten Zuglóban kötöttpályás tömegközlekedést fejlesszenek? A reptéri összeköttetésre gondolok, valamint az M1 pályájának a hosszabbítására. Hogy lehet a zöldpárt ellene annak, hogy a kerékpárutakat fejlesszék, és ezt a közlekedést szem előtt tartsák a tervezés során? Visszaköszön az, amikor önök a klímaváltozás ellen úgy küzdenek, hogy az elektromos autózást Magyarországon meg akarják torpedózni, hogy az elektromos autózáshoz szükséges akkumulátorokat itt Magyarországon ne gyártsák.

De folytathatnám ezeket a következetlenségeket: a magyarországi lakhatási viszonyokat kritizálják, bár nem idézik fel a kormány erre vonatkozó támogatási programjait, de ugyanakkor azt is kritizálják, hogy 5 százalékos áfakulcsot irányoz elő a megállapodás keretében majd meghatározásra kerülő részszabályozás itt az ingatlanok értékesítése terén.

Mindezzel együtt nyilván az utóbbi politikai kérdésekben nem fogunk egyetérteni, viszont kérem, hogy fogadják el konkrétan a törvényjavaslatban a kérdéseikre adott válaszomat, és kérem, hogy a törvényjavaslatot szíveskedjenek elfogadni. Köszönöm szépen a szót.