SZABÓ REBEKA, a Párbeszéd képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Nem túl könnyű erről az egészről úgy beszélni, hogy látom a fideszes képviselőkön valóban, hogy vagy azt kiabálják, hogy hazudunk, vagy a telefonjukat nyomkodják, vagy egészen egyszerűen látszik, hogy fogalmuk sincs, hogy mi van a magyarországi gyermekvédelemben. (Közbeszólások a kormánypárti sorokból.)

Az a helyzet, hogy nem szabad elfelejteni, hogy erre az egész ügyre azért terelődött rá a figyelem, hiszen volt ez a rendkívül gyalázatos esemény, hogy az önök volt köztársasági elnöke, aki már kénytelen volt lemondani és elvinni a balhét, kegyelmet adott egy pedofilbűnben bűnsegéd embernek. És azt se felejtsük el, hogy az önök korábbi minisztere, Balog Zoltán pontosan tudta, hogy a bicskei gyermekotthon vezetője valószínűleg bűnös, hiszen nyomozás indult ellene, és nem intézkedett, nem intézkedett arról, hogy helyezzék el a nyomozás idejére a gyermekotthonból, sőt még kitüntetésre is felterjesztette. Tehát gyakorlatilag önök, a Fidesz-kormány bűnrészes ebben a pedofil-bűncselekményben.

De nem csak a pedofília a probléma. Szabó Timea már elmondta, hogy a nevelőszülői hálózat milyen iszonyatos hiányokkal küzd, de az a helyzet, hogy Magyarországon, hiába írják elő a jogszabályok, az állami gondozásban élő gyermekek nem csak nevelőszülőknél nevelkednek. Körülbelül 7 ezer gyermek van még mindig intézményi ellátásban. Az az igazság, hogy az intézményi ellátásban is óriási probléma a kapacitáshiány, a pénzhiány, a szakemberhiány. Nemcsak arra nincs megfelelő szakember az országban, hogy a prevencióra, a megelőzésre hangsúlyt helyezzen, tehát hogy ezeket a gyerekeket lehetőség szerint ne kelljen kiemelni a családjukból, hiszen nemcsak adott esetben egy családon belüli bántalmazás, hanem ahogyan már elhangzott, a nyomor, a szegénység is okot ad sajnos arra, hogy ma Magyarországon még mindig gyerekeket elszakítanak a szüleiktől. Ezt meg lehetne előzni egy megfelelő gyermekvédelmi rendszerrel, egy megfelelő szociális rendszerrel, de ennek a létrehozására önök 14 éve nem voltak képesek.

Ráadásul azok a szakemberek is hiányoznak a gyermekvédelmi ellátórendszerből, akik a megelőzésben, tehát a gyermekvédelmi szakellátásban megfelelően segíteni tudnák ezeket a családokat. Itt akár a családok átmeneti otthonaira is gondolhatok, ahol akár ideiglenesen menedéket találnak ezek a családok, de ebből is férőhelyhiány van.

Nagyon sok jogsértés történik a gyermekvédelmi intézményrendszer kapacitáshiánya miatt, sokszor testvérek nem együtt kerülnek intézménybe, vagy olyan távol kerülnek a gyerekek az eredeti családjuktól, hogy a szülők, még ha akarják, sem tudják velük tartani a kapcsolatot, hiszen mondjuk, nem tudják kifizetni a közlekedés árát, ha túl messzire kerülnek tőlük a gyerekeik, pedig alapvető joga a gyerekeknek, hogy a saját családjuk látogatni tudja őket.

Gyakorlatilag ebben a gyermekvédelmi rendszerben, ahogy elolvashatjuk azoknak a beszámolóit, akik ezekben az intézményekben dolgoznak, vagy sajnos a fásultság jellemzi őket, vagy a totális kiégés és a pályaelhagyás. Arról számolnak be olyan emberek, akik néhány évig ezekben az intézményekben dolgoztak, hogy mindennap zokogva mentek haza, mert egészen egyszerűen eszköztelenek abban, hogy megoldást találjanak. Óriási létszámú gyerek van rájuk bízva, hiszen olyan mértékű a szakemberhiány. Nincs számukra pszichológusi vagy szakemberi segítség, nincs szupervízió.

Tehát gyakorlatilag nemcsak a nevelőszülői hálózatban, hanem az intézményrendszerben élő gyerekek is súlyos bántalmazásnak vannak kitéve, és itt nemcsak a pedofíliára kell gondolni, hanem a kortársbántalmazásra, hiszen azt sem tudják megakadályozni (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.), vagy akár arra, hogy a nevelőszülők bántalmazzák a gyerekeket.

Úgyhogy, azt hiszem, bőven ideje lenne, hogy ezt a rendszert önök valamilyen módon javítsák, de szemmel láthatóan erre nem sok esély van. (Szórványos taps az ellenzéki sorokból.)