HORNUNG ÁGNES kulturális és innovációs minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársak! Nagy érdeklődéssel hallgattam ezt a vitát, és köszönöm szépen én is a lehetőséget, hogy reagálhatok az itt felmerült tényekre. Szeretném először elmondani, hogy mi az, amit a polgári kormány 2010 óta a családokért tett, szeretném tisztába tenni, hogy mik voltak azok az intézkedések, amiket a családokért hoztunk az elmúlt 14 évben, illetve ezután szeretnék pár, itt felmerült pontra reagálni, és azt gondolom, hogy a vitát majd ezt követően is fogjuk tudni folytatni.

A családbarát kormányzásunk két fő rendező elv mentén épül fel: az egyik az eszme, a családbarátság eszméje, amit 2010-ben a családbarát fordulat hozott, a másik pedig az ezt kiszolgáló eszközrendszer. Ez a két pillér egymást erősíti, és nem áll meg egymás nélkül, és én is őszintén hiszem azt, hogy mind a kettő kell ahhoz, hogy a gyermekvállalás, a családok jólléte Magyarországon jobb lehessen.

Családpolitikánk eszközrendszerét, azt a több mint harminc intézkedést, amely 2024-ig megszületett, három fő pillér mentén soroltuk be: az első az anyagi biztonság, a második az otthonteremtés és a harmadik pedig a munka és a magánélet egyensúlya. Mindegyik pillér egyenként is nagyon fontos, de összességében adja ki azt a komplex és átfogó rendszert, amellyel a családokat 2010 óta segítjük. Ezt a három pillért egészítjük ki a testi, lelki és szellemi egészséggel. Itt ma is felmerült, hogy a családok és a gyermekek testi, lelki és szellemi egészsége is fontos, erre is nagy hangsúlyt fogunk helyezni a jövőben egyaránt, ugyanúgy, ahogy az elmúlt években.

(17.20)

Emellett családpolitikánk a teljes életútra kiterjed, ez mind Európában, mind a világon egyedülálló, hiszen Európa, illetve a világ számos más országában is van családpolitika, azonban úgy, ahogy Magyarországon létezik, máshol nem létezik, hiszen mind a gyermekeket, mind a családalapítás előtt állókat, mind a családosokat, mind az időseket támogatjuk különböző intézkedésekkel.

Szeretném ezen átfogó kép után külön-külön is megemlíteni azokat az intézkedéseket, amelyeket 2010 óta hozott a kormány. Visszaállítottuk a gyermekek hároméves koráig járó gyest. 2010-ben bevezettük a családi adókedvezményt, amit azóta több lépcsőben továbbfejlesztettünk, így a kezdetben csak a személyi jövedelemadóra vonatkozó családi adókedvezmény ma már a járulékokra is igénybe vehető. Sőt, a kétgyermekeseknek járó kedvezményösszeget négy lépésben meg is dupláztuk, a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermekek után pedig 2023-tól havi 10 ezer forinttal magasabb családi adókedvezmény jár.

2013-ban indítottuk útjára a munkahelyvédelmi akciótervet, aminek részeként a kisgyermekes szülők foglalkoztatását segítettük. A gyermekgondozási ellátások, a gyes, a gyed, valamint a gyet folyósítása alatt, vagy ezeknek a lejártát követően munkába álló szülő után a munkáltatók szociális hozzájárulási adójukból kedvezményre lehettek jogosultak. Ez alapján az első két évben a munkabér, de legfeljebb a minimálbér összege után egyáltalán nem kell megfizetniük a szochót; a harmadik évben pedig csak annak a felét kell befizetni. A három vagy több gyermeket nevelő édesanyák esetén két év helyett három év az adómentes, és további két év az 50 százalékos adókedvezménnyel érintett időtartam.

Még ugyanebben az évben, 2013-ban bevezettük az úgynevezett babakötvényt. Az újszülött részére a Kincstárnál megnyitott értékpapírszámlán felhalmozott összegeket, az állam által nyújtott életkezdési támogatást és a szülők vagy a hozzátartozók általi befizetéseket 19 éves futamidejű állampapírba fektetik, amely a mindenkori infláció fölött 3 százalékkal kamatozik.

A 2014. január 1-jétől bevezetett gyed extra intézkedéscsomag több élethelyzetben is segítséget jelent a kisgyermekes családok számára, akkor is, ha újabb gyermek születik a családba, illetve akkor is, ha az anya úgy dönt, hogy a gyermeknevelés mellett munkát végezne. Ezen intézkedéscsomagnak köszönhetően több különböző korú gyermek után egy időben is járhatnak a gyermekgondozási ellátások, valamint megszűntek a gyermekgondozási ellátások melletti munkavégzési korlátozások: kezdetben a gyermek egyéves korától, majd 2016-tól már a gyermek féléves kora után korlátlan időtartamban dolgozhatnak a szülők a gyed és a gyes folyósítása mellett is.

2015-től bevezettük az első házasok adókedvezményét. 2018-tól a gyermek születése esetén az édesanyák diákhitelterhei és csökkennek. Szintén 2018-tól a Köldökzsinór-program révén a külföldön élő magyar családok is jogosulttá váltak gyermekeik után az anyasági támogatásra és a fiatalok életkezdési támogatására, valamint a hozzá kapcsolódó babakötvényre. Ugyanekkor vezettük be a három- vagy többgyermekes családok jelzáloghitel-tartozásait csökkentő támogatást, gyermekenként 1-1 millió forint összegben.

2019. július 1-jétől elindult a családvédelmi akcióterv, amelynek keretében a gyermeket vállaló házaspárok részére bevezettük a babaváró kölcsönt, a nagycsaládosok újautó-vásárlási programját; elindult a falusi CSOK, és kibővítettük a jelzáloghitel-csökkentési támogatást. A súlyosan beteg vagy tartósan fogyatékos, állandó gondozásra, ellátásra szoruló gyermekekről gondoskodó szülők helyzetét könnyíti, hogy 2019-től ápolási díj helyett az újonnan bevezetett gyermekek otthongondozási díjában részesülhetnek. 2020. január 1-jétől minden anya, aki jelenleg legalább négy gyermeket nevel, vagy élete során négy vagy több gyermeket szült és felnevelt, élete végéig mentesül a teljes személyi jövedelemadó megfizetése alól.

2021. július 1-jétől a csed mértéke a figyelembe vehető bruttó kereset 70 százalékáról a 100 százalékára emelkedett. 2025 (sic!) óta a 25 év alatti fiatalokat is szja-mentesség illeti meg. Ez érinti természetesen a fiatal gyermekes szülőket is. 2023. január 1-jétől pedig a 25 év fölötti, gyermeket vállaló fiatal anyák is személyi jövedelemadó-mentesek 30 éves korukig. Azt sem szabad elfelejteni, hogy ma már egyre több gyermeknek jár az ingyenes étkezés, és egyre több tanuló részesül térítésmentes tankönyvellátásban.

A gyed havonta folyósítható maximális összege 2024-re 2010-hez képest pedig mintegy 3,5-szeresére emelkedett. Mindezek a tények a számok nyelvén azt is jelentik, hogy a családok támogatására fordított összeg 2024-ben több mint 3300 milliárd forint, ami összesen 2347 milliárd forinttal több, mint 2010-ben, azaz idén mintegy 3,5-szer többet költünk a családokra, mint a 2010 előtti kormányzás végén.

Szemléltetésképpen szeretném még elmondani, hogy a polgári kormány által 2023-ban az adórendszeren keresztül nyújtott támogatás formájában több pénz marad a családoknál, mint amennyit 2010-ben a családokra fordítottak. Itt szeretném felhozni, hogy nem értem azokat a kritikákat, amik a családi pótlék növelésére irányulnak, hiszen nem szabad egy családtámogatási elemet kivenni ebből a komplex rendszerből. És hogyha ezeket a számokat halljuk, hogy 3-3,5-szer annyit költünk ma a családokra, mint amennyit korábban költöttünk, az nem jelenti azt, hogy ha egyetlen elemet megemelünk, azzal jobban járnának a családok, hiszen az adórendszeren keresztül… (Varga Zoltán: Próbáljuk meg, hátha!)

Elhangzott még az a 90 százalék is, hogy a családok 90 százaléka nem tud sneakert vásárolni  most idéztem egy korábbi felszólalást. A 90 százalékot nem a sneakervásárláshoz kell kötni, hanem ahhoz kell kötni, hogy a családok 90 százaléka jár jól most, a jelenlegi rendszerben, és jár jobban, mint ahogy korábban járt (Szabó Timea: Nem!), hiszen a komplex családtámogatási rendszer többet tud nyújtani ma a családoknak, mint az, hogyha megemelnénk a családtámogatási rendszert  egy. (Szabó Timea: A felső középosztály…)

Kettő: a gyermeknevelést ma alapvetően a munkajövedelem, és nem a segélyszerű ellátások növelése tudja biztosítani, hiszen azok a gyermekek tudnak biztosabb jövőt átélni, akiknek a szülei dolgoznak, hiszen hosszú távon így tudják biztosítani azt, hogy a gyermekük jól járjon.

Ezenkívül a családtámogatási rendszerbe bele kell venni nemcsak az anyagi ellátásokat, hanem azokat a szintén, egyébként szociális alapon nyújtandó támogatásokat, mint az iskolakezdési támogatás, mint a gyermekétkeztetés, mint az utazási támogatás, amelyek szintén a családtámogatási rendszert képezik. (Szabó Timea közbeszól.) Tehát ha ezeket nézzük, akkor nem mondhatjuk azt, hogy azokat az ellátásokat, amelyek csak szociális alapon nyújtanak támogatást, nem emeltük az elmúlt években.

Szeretnék a második pillérről is szót ejteni, hiszen ezek még csak az anyagi biztonságra fordított intézkedések voltak, amik az elmúlt években történtek. Emellett a második pillér, a munka és a magánélet egyensúlya szintén nagyon fontos, hiszen egy családban minden édesanyának fontos, hogy el tudja dönteni, szeretnee otthon maradni a gyermekével, vagy szeretne visszatérni a munkaerőpiacra. Ahhoz pedig, hogy vissza tudjon térni a munkaerőpiacra, megfelelő infrastruktúra, megfelelő ellátás kell, hogy tudja, a gyermeke biztonságban van.

2010 óta 2024 áprilisára duplájára, 32 ezerről 65 ezerre növeltük a bölcsődei ellátást biztosító férőhelyek számát. Emellett 3,5-szer annyi településen érhető el ma bölcsődei ellátás, mint 2010-ben. Minden járásban működik bölcsődei ellátás, és minden harmadik településen elérhető valamely formája. Intézményből, szolgáltatásból több mint négyszer annyi van, mint 2010-ben; akkor 668 bölcsőde működött, jelenleg 2879 intézmény és szolgáltatás biztosít ellátást.

Magyarországon a bölcsődéskorú gyermekek számára ilyen magas arányban még soha nem volt elérhető a bölcsődei ellátás, mint ahogy az jelenleg is biztosított. A három év alatti gyermekek több mint 23 százaléka számára elérhető a bölcsődei ellátás valamelyik formája.

E mellett a harmadik pillér mellett nagyon fontos, hogy a közös otthont is tudjuk garantálni a családok számára. Ahogy említettem, ez a családpolitikánk harmadik pillére.

Ami a családpolitikával kapcsolatos, 2010 óta meghozott intézkedéseket illeti, ezek a kifejezések ma már a köznyelv részét képezik, hiszen mindenki ismeri a babavárót, a CSOK-ot vagy a falusi CSOK-ot.

2015. július 1-jén indult el a családi otthonteremtési kedvezmény révén a családoknak az a vissza nem térítendő támogatás, valamint az a kedvezményes hitel és az adó-visszatérítési támogatás, amellyel az otthonteremtést segítjük.

(17.30)

Az elmúlt években, a 2015-2023. év között 243 ezer család jutott a kormány segítségével önálló otthonhoz, összesen 781 milliárd forint támogatásban részesítettük ezeket a családokat. Emellett segítséget nyújtottunk a devizahiteleseknek is.

A kormány kilakoltatási moratóriumot hirdetett; leállította a tömeges devizahitelezést, bevezette az árfolyamgátat, lehetővé tette a végtörlesztést, és létrehozta a Nemzeti Eszközkezelőt, amely 36 ezer család, azaz mintegy 154 ezer ember számára biztosította a lehetőséget, hogy elkerüljék a kilakoltatást.

Azt gondolom, hogy mindezek az eredmények magukért beszélnek. 2024. január 1-jétől azonban a családi otthonteremtési kedvezmény is megújult, hiszen arra is folyamatosan figyelünk, hogy családpolitikánkat folyamatosan finomhangoljuk, és a jelenkor gazdasági helyzetéhez és az igényekhez igazítsuk.

A 2024. január 1-jétől indult CSOK Pluszban azt tűztük ki magunk elé, hogy azok a családok, akik gyermeket vállalnak, egy piaci viszonylatban is jelentős anyagi segítséget tudjanak igénybe venni, ezért született meg az a maximum 3 százalékos, államilag támogatott hitel, amelyet a családok gyermekszámtól függően fel tudnak venni, és az ingatlanpiaci szakértők, illetve a bankos hitelezési szakértők visszajelzései szerint is érdemi segítséget tudnak nyújtani 2024-ben is a családoknak.

Szeretnék, ahogy a beszéd elején mondtam, pár itt felmerült tényre reagálni, többek között a teljes termékenységi arányszámra. Ugye, ez az az arányszám, amely a gyermekvállalási kedvet mutatja.

Itt a képviselő asszony egy picit belebonyolódott abba, hogy melyek a havi adatok, illetve melyek az éves adatok. Hogyha Magyarországot nézzük, akkor tényleg azt kell tudni, hogy az Európai Unióban a legmagasabb mértékben emelkedett az elmúlt 14 évben a gyermekvállalási kedv. A statisztikai adatok tényszerűek. Van egy plató, illetve egy minimális visszaesés volt Magyarországon, ez azonban a külső körülményeknek köszönhető, és nem szabad Magyarországot egyedül szemlélni, hiszen mind Európát, mind a világot kell nézni ezekben a trendekben. Hogyha azt látjuk, hogy Magyarországon visszaesés volt, 2022-ben az Európai Unióban ez a visszaesés jóval nagyobb volt, mint Magyarországon, és 19 tagállamban pedig ez a visszaesés jóval nagyobb mértékű volt, mint Magyarországon.

A gyermekvállalási kedv Magyarországon, tehát itt emelkedett a legnagyobb mértékben az Európai Unión belül, és azt gondolom, ha statisztikákat nézünk, mindig azon szoktam elfilozofálgatni, hogy mindig egy-egy adatot ragadunk ki. Hogyha a teljes képet nézzük és nem csak az adott hónapot  hiszen az itt elhangzott adatok havi adatok , azt is érdemes nézni, hogy az év elején, illetve az év végén hogyan alakulnak a statisztikák. Év végével, ha a teljes évi adatokat nézzük, akkor a magyar adatok biztatóak, és azok az intézkedések, amelyeket 2023-ban, illetve 2024-ben bevezettünk, biztatóak, és nagyon bízunk benne, hogy a jövőben majd ezek is segítik ezeket a statisztikákat. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)