DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! A kormány 2010 óta számtalan intézkedést hozott a devizahitelesek megsegítése érdekében. Csak ön említett tíz olyan törvényt, ön mondta, hogy több legalább tíz törvényt hozott az Országgyűlés a kormány javaslatára a devizahitelesek megsegítése érdekében.
Na de időben egy kicsit lépjünk már hátrébb, mert a devizahitelezés nem 2010-ben történt, nem akkor kezdődött! 2010-ben már olyan veszéllyé, olyan gigantikus méretű tartozássá vált a családok számára, hogy a kormánynak be kellett avatkoznia. 2006-2010 között pörgött fel annyira a devizahitelezés, hogy akkor haladták meg, mondhatnám azt, a józan ész kereteit azok a nagy hitelek, amelyek nyomták az embereket. Tehát 2010-től be kellett avatkozni.
Én az idő rövidsége miatt nem akarom felsorolni az összes törvénymódosítást, de hogy ezek látszatintézkedések lettek volna, azt cáfolja a kormány által javasolt intézkedésekben részt vevő százezrek száma. Tehát cáfolja az, amit ön mondott, hogy ezek nem lettek volna alkalmasak a probléma kezelésére. Ilyen például a kedvezményes árfolyamon való visszafizetése a hitelnek. Ebben közel 170 ezer adós vett részt, közel 170 ezer devizahiteles adóst sikerült azzal megmentenünk, hogy kedvezményes árfolyamon fizették vissza.
Azután ott volt az a döntés is, amelyben a peres eljárásokba avatkozott bele a jogalkotó. Ebben 1,8 millió peres eljárást előzött meg a jogalkotó azzal, hogy úgy döntött a törvényben, hogy az úgynevezett árfolyamrés és az egyoldalú szerződésmódosítás kérdését rendezte egy törvényben az Országgyűlés.
Szeretném arra is felhívni a figyelmet, hogy az úgynevezett elszámolási törvény, amely 2014-ben történt, hozzávetőlegesen 500 ezer családnak segítette a devizahitelezésben való rossz, szomorú helyzetét.
A legutolsó, legvégső eszköz, amelyet bevezetett az Országgyűlés, a magáncsőd intézménye, amelyben ugyan nem ilyen nagy számú, de néhány ezer ember, aki már végképp nem tudott élni az előző megoldásokkal, nem tudott élni az árfolyamgáttal, nem tudott élni a forintosítással vagy akár a peres eljárások elkerülésével, azok végül a magáncsőd intézményéhez tudtak bizalommal fordulni.
Úgy gondolom, hogy mindezekért az Országgyűlés olyan hatalmas döntéseket hozott, amelyek egyébként a magyar jogban eddig példa nélküliek voltak. Beleavatkozott tulajdonképpen polgári jogi szerződésekbe, hitelszerződésekbe, a fogyasztóvédelem maximális szempontjainak figyelembevételével. Ezek mind kiállták az alkotmányosság próbáját, kiállták a különböző nemzetközi európai bíróságok próbáját. Tehát olyan eszközöket alkalmazott az Országgyűlés, amelyekkel tényleg százezreknek tudta orvosolni a devizahitelesek problémáját.
Kétségtelenül igaz, képviselő úr, nem akarom itt eltagadni, hogy vannak, akik még ma sem tudtak megszabadulni ettől az adósságtól. Vannak ilyenek, ezt tudjuk jól. Minden segítséget megadunk nekik, de azt, amit ön az elsétálás jogának nevezett, ne felejtsük, hogy azzal egyetlenegy probléma van, hogy ott az eredeti állapot helyreállítása azt jelentené, hogy az adósnak nincsen háza, a bank meg visszakapja a pénzét, mert az eredeti állapot helyreállítása azt jelenti, hogy amit addig egymásnak adtak szolgáltatást, azt szépen visszaadják. Tehát az elsétálás joga, ahogy ön mondja, nem oldja meg ezt a problémát. Az elsétálás jogában az benne van, hogy valaki el is veszíti a házát.
Az elmúlt években, az elmúlt három évben is olyan döntéseket fogadott el az Országgyűlés, amelyek a végrehajtásokban az adósok helyzetét könnyítették. Ezeket mind igénybe tudják venni az adósok. Természetesen ön is azért fogalmaz úgy, hogy kártérítést kellene fizetni, mert valószínűleg már vannak olyan adósok, akik nem tudnak ebből az adósságcsapdából kiszabadulni. De annak a meghatározása, hogy ki volt ennek a devizahitelezésnek a haszonélvezője, ez talán nem egy jogalkotási kérdés, hanem ez valóban egy komoly gazdasági elemzés kérdése.
Úgy gondolom, hogy a pénzintézetek is részben vállaltak felelősséget ebből a devizahitelezésből, hiszen ők is elengedték a tartozás egy részét, és a közösség, az adófizetők is vállaltak bőven felelősséget abból, hogy a devizahitelezés végére érjünk. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokból.)