DR. FÓNAGY JÁNOS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Mint ahogy ön is mondta, 2024 februárjában letörtük az inflációt. Az infláció folyamatos mérséklődésének és a bérek dinamikus növekedésének köszönhetően tavaly szeptember óta folyamatosan növekednek a reálbérek.
A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai alapján februárban a reálkeresetek 9,9 százalékkal növekedtek az egy évvel korábbihoz képest. A reálbér növekedésének következtében megkezdődött a fogyasztói bizalom helyreállása, az óvatossági motívum fokozott oldódása. Ennek köszönhetően a fogyasztás, azaz a kiskereskedelmi forgalom is egyre inkább növekszik, mindezt segíti a termelés és a GDP növekedése. Míg 2023 az infláció letörésének éve volt, ’24 a gazdasági növekedés újraindításának az éve. A bruttó hazai termék ’24-ben várhatóan 2,5 százalékkal, ’25-ben pedig 4,1 százalékkal fog növekedni.
A kormány célja, hogy Magyarország újra Európa egyik leggyorsabban fejlődő gazdasága legyen, és hazánk fejlettsége 2030-ra megközelítse, illetve elérje az Európai Unió fejlettségi szintjének 90 százalékát. Ehhez szükséges, hogy a foglalkoztatási ráta elérje a 85 százalékot, a GDP-arányos beruházási ráta pedig a 30 százalékot, melyből a vállalati beruházások adnak 20 százalékpontot.
A hosszú távon is fenntartható gazdasági növekedés elérése érdekében jött létre Magyarország versenyképességi stratégiája, amely közel 1300 piaci szereplő véleményén alapul.
(15.30)
A versenyképességi stratégia hat kiemelt ágazatra fókuszál. Ezek: a járműipar, az élelmiszeripar, a kreatívipar, az egészségipar, az infokommunikációs szektor, valamint az alapanyagipar, ideértve a vegyipar, a fémipar és a műanyagipar együttesét. A stratégia célja a hazai beszállítók fejlesztése, a kutatás-fejlesztés és innovációs tevékenység erősítése, mindezek eredményeképpen az úgynevezett nemzeti bajnokok kinevelése.
A gazdaság újraindításához és a dinamikus gazdasági növekedés fenntartásához szükség van a magyar gazdaság dualitásának oldására. A külföldi irányítású vállalatok még ma is két és félszer hatékonyabbak, mint a hazai vállalatok. Ezt a különbséget csökkentenünk kell, aminek érdekében négy lépést kell megvalósítani: a hazai vállalatokat erőteljesebben be kell kapcsolni a termelési láncokba, a hazai Tier 1 és Tier 2 beszállítók arányát 50 százalékra kell emelni. Új nemzeti bajnokokat kell kinevelni. Jelenleg ezek száma mintegy húsz. Ezek olyan cégek, melyek egy-egy piac vezetői, képesek kifektetésre, és nemzetközileg is versenyképesek. A nemzeti bajnokok szerepe, hogy konszolidálják a piacot, erősítsék a gazdaságot. Az exportképes kisvállalkozások számát a jelenlegi 15 ezerről 20 ezerre szükséges növelni. Végül pedig ösztönözni kell a kifektetéseket és csökkenteni a negatív profitegyenleget.
Mindezen lépések hatására Magyarország GDP-arányos exportja elérheti a 100 százalékot, miközben folytatódik Magyarország gazdasági felzárkózása. Köszönöm kérdését, képviselőtársaimnak a figyelmet. Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)