DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az önök előtt fekvő T/7959. számú törvényjavaslat az első olyan törvényjavaslat, amely az online csalásokkal szemben megindult intenzív kormányzati munka eredményeként született. A törvényjavaslat általános vitája során valamennyi felszólaló egyetértett abban, hogy a jogalkotónak is kezelnie kell ezt a jelenséget, a törvényeket módosítani kell ahhoz, hogy a bűnözés ezen a téren is visszaszorulhasson. Az önök előtt fekvő törvényjavaslat tartalmazza azokat az elsődleges lépéseket, amelyek e komplex jelenség egyes, önállóan is kezelhető részeinek orvoslására törekszik. Bár a törvényjavaslat kezdeti lépésnek tekinthető, mégis érdemben javíthatja a jogalkalmazók lehetőségeit, hogy fellépjenek a bűnözésnek ezzel a formájával szemben is.

Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy összefoglaljam, miért várunk érdemi előrelépést már ettől a törvényjavaslattól is. Először is, miután egy áldozat számára kiderül, hogy a kibertér nyújtotta eszközökkel a bankszámlájáról a megtévesztésével vagy a tudta nélkül pénzt vontak el, jellemzően a bankjához vagy a rendőrséghez fordul. Abban a pillanatban, hogy a bank akár az ügyféltől, akár a rendőrségtől tudomást szerez a csalárd tranzakcióról, az új szabályozás alapján a bankszektoron belül működésbe léphet egy információcsere-mechanizmus. Ennek működése során az információ áramlása követi az elcsalt összeget, és amint utoléri, az aktuális bank be is tud avatkozni a csalásból származó összeg befagyasztása érdekében.

Az információcserében nemcsak a bankok és más pénzforgalmi szolgáltatók, hanem a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni fellépésre felkészített szervezeti egysége is részt vesz.

(19.40)

Összességében tehát a bűncselekményt követően nemcsak a rendőrség eredhet az összeg nyomába, hanem a pénzforgalmi szolgáltatók a lehető legkisebb adminisztrációs teher mellett, informatikai lehetőségeiket felhasználva nagyobb eséllyel lesznek képesek megakadályozni, hogy a bűnözők elvonják az összeget, például felvegyék azt készpénzben vagy külföldre utalják. Ha a pénz befagyasztása időben megtörténik, már nem jelenthet problémát, hogy a rendőrség a büntetőeljárásban adott eszközeivel lefoglalja azt, ezzel pedig a sértett visszakaphassa a tőle elcsalt összeget.

A pénzügyi szektorra vonatkozó módosítások mellett fontos kitérni a büntetőeljárást érintő módosításokra is, amelyek fokozzák a büntetőeljárások eredményességét. Az első fontos változás, hogy az online csalásokkal összefüggő informatikai bűncselekmények miatt javuljon az ügyteher elosztása. A törvényjavaslat ezért lehetővé teszi, hogy ezekben az esetekben az általános illetékesség szerint járhassanak el a bíróságok. Ezek a bűncselekmények már nem igényelnek olyan speciális szakértelmet, amelyek miatt csak egyes bíróságok lennének felkészültek az eljárásra. Az ügyek arányosabb elosztása várhatóan javítani fogja az ügyek elintézésének az idejét, a bűnüldöző szervek indokolatlan területi túlterhelését, ezzel pedig a bűncselekménnyel okozott sérelem is hamarabb helyreállhat majd.

A törvényjavaslat módosít az adatkérések ügyészi jóváhagyására vonatkozó szabályozáson is, amely szabályozást az általános vita során kritika érte. Tévedés lenne azonban azt állítani, hogy az új szabályozás ténylegesen csökkentené a garanciális szintet, és ezáltal a nyomozó hatóság szabadon szerezhetne be banki tranzakciókra vagy éppen híváslistákra vonatkozó adatokat. Ügyészi engedély nélkül továbbra sem kérhetők le olyan adatok, amelyek alapján valakinek a költései, hívásai megismerhetők lennének. Az új, csökkentett adminisztrációs teherrel érintett esetkör csak arra vonatkozik, amikor egy személyt kell azonosítani a rendelkezésre álló adatok alapján, például, hogy egy adott bankszámla vagy telefonszám kihez tartozik. Emlékeztetem önöket arra, hogy ezeket az adatokat az Unió Bírósága is kevésbé szenzitív adatoknak tekinti.

Fontos tisztázni azt is, hogy a büntetőeljárásban a nyomozó hatóság nem arról szerez be adatokat, akiről akar. Megvannak a törvényi és szakmai szabályai annak, hogy a büntetőeljárásban kizárólag a bizonyítás szempontjából jelentős kérdésekkel vagy konkrét jogszabály alkalmazásával összefüggő kérdésekkel kapcsolatos adatok szerezhetők be.

Fontos előrelépést jelent a büntetőeljárást lefolytató szervek jelzési kötelezettségének a kiegészítése. Az új szabályok szerint a büntetőeljárásban észlelt jogsértésekkel összefüggő adatokat is közölni lehet az intézkedésre jogosultakkal. Ezzel például egy online csalásra felhasznált felhasználói fiók törlésére is lehet majd bejelentést tenni, például a csalásra használt Marketplace-fiókkal szemben a nyomozó hatóság kezdeményezheti a szolgáltatónál a fiók felfüggesztését. Ezekben az esetekben a fiók megszüntetéséről nem a büntetőeljárást lefolytató szerv dönt, az csupán adatokat közöl, és a szolgáltató a saját üzletszabályzata alapján tud intézkedni. A lehetőség nevesítése elsősorban abban jelenthet áttörést, hogy a külföldi szolgáltatóknál egyszerűen, gyorsan és időszerűen lehessen intézkedést kezdeményezni. Természetesen ezen új lehetőség mellett a büntetőeljárásban alkalmazható kényszerintézkedések is megmaradnak.

Szintén elsősorban a külföldön található szolgáltatókkal való együttműködés eszköze az olyan új típusú adatkérés lehetővé tétele, ahol a hatóság nem közhatalmi jogkörében jár el. Az új lehetőség alapja, hogy számos olyan külföldi szolgáltató ismert, amelyik önkéntesen és közvetlenül működik együtt a magyar hatóságokkal, mert ezt az üzletszabályzata lehetővé teszi. Az ilyen kapcsolattartási forma nyilvánvalóan kiegészítő jellegű, nem társulhat hozzá szankció, és nem minden ügyre, problémára jelent megoldást. Amikor azonban használható, akkor azonnali előrelépést jelent a tényállás tisztázása felé.

Tisztelt Ház! Látható, hogy a törvényjavaslatban megjelenő megoldások újszerű, a hatósági eljárásokat tekintve innovatív, az alkalmazható eszközüket kiegészítő, kisegítő lehetőségeket kívánnak bevezetni. A kibertér jelentette kihívások nem oldhatók meg a klasszikus intézményrendszer keretei között. A kibertér naponta alakítja ki az újabb kihívásokat, újabb elkövetési módszereket. E folyamatosan változó környezetben a hatóságok lehetőségeit bővítő, rugalmas szabályozási megoldásokra van szükség. Ez a kezdeményezés érhető tetten a jelenlegi törvényjavaslatban is.

A törvényjavaslat vitája során megjelent egyes álláspontok szerint az online csalásokkal szembeni fellépés érdekében nem elég csupán ezekre az eszközökre támaszkodni. Ezzel bizonyos fokig egyet is lehet érteni. Fontosnak tartom ezért jelezni, hogy a további megoldások kidolgozása nem állt meg a törvényjavaslat benyújtásával, és nem áll meg a törvényjavaslat elfogadásával sem. A komplex problémák elemzése és a megoldások előkészítése jelenleg is folyamatban van, az ezzel kapcsolatos kormányzati munka, a jogalkalmazó szervekkel folytatott szoros szakmai párbeszéd folytatódik. E folyamat részeként a törvényjavaslat arra törekszik, hogy az eddigi munka során azonosított és működőképessé tehető eszközök alkalmazhatóságát biztosítsa.

Kérem ezért a tisztelt Házat, hogy támogassák a javaslatot. Köszönöm. (Szórványos taps a kormánypárti sorokban.)