DR. HANKÓ BALÁZS ZOLTÁN kulturális és innovációs minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszterelnök-helyettes Úr! Tisztelt Képviselők! A zárszóban egyszerre kellene reagálnom erre a hisztériakeltésre, magának a törvénynek az érdemi tartalmára, valamint mindarra, amit a Törvényalkotási Bizottságban és a Kulturális Bizottságban a versenyképesség erősítése érdekében a bizottságok elfogadásra méltónak ítéltek.
Engedjék meg, hogy elsőképpen még egyszer tisztázzuk, hogy mi is történik Józsefvárosban! Mint ahogy elmondtam önöknek is, mint ahogy elmondtam a Kulturális Bizottságban Antal Balázsnak, aki a lakók képviseletében volt ott, és mint ahogy például a Kulturális Bizottságban az is elhangzott jegyzőkönyvezve, hogy az adott ingatlanok hogyan szolgálják Józsefváros fejlesztését, és mely, a tanár-, tanítóképzésben történő további fejlesztések lesznek az adott Diószegi utcai ingatlanokon, szóval még egyszer vegyük végig, hogy mi az az 1+3-as garancia, amelyet a törvényjavaslat biztosít, és mi az a Törvényalkotási Bizottság által elfogadott módosító javaslat, amely pont azért kerül elfogadásra, hogy ha egyszer Józsefváros lakosaiért felelősen gondolkozó önkormányzat lesz újra, akkor megfelelő határidővel tudja biztosítani a lakóknak az előrelépést a lakhatási körülmények vonatkozásában.
1+3-as garancia. 1. A vonatkozó jogszabályok szerint az önkormányzat teljes, azonnali és feltétlen kártérítést kap.
Nézzük, a lakosok vonatkozásában mi a hármas biztosíték! Egyrészt az önkormányzatnak cserelakást kell biztosítania; ha erre az önkormányzat nem képes bár önök az önkormányzati választások ezt megelőző kampányában ezres nagyságrendű önkormányzati lakásról beszéltek , akkor a főváros területén kell a magyar államnak cserelakást biztosítania. Ha ez nem megfelelő az ott élők számára hangsúlyozom: a cserelakásnak műszaki tartalomban, komfortfokozatban megfelelőnek kell lennie , akkor harmadrészt pedig az a biztosíték, hogy ha az illető nem fogadja el a felajánlott cserelakást, akkor a bérlő anyagi kártalanítást kell hogy kapjon.
A benyújtott módosítás pedig arra ad megoldást mert látható, ahogy előbb említettem, hogy a józsefvárosi önkormányzat cselekvőképtelen , hogy azon ingatlanok vonatkozásában, amelyekben jelen pillanatban laknak, a törvény hatálybalépése két hónappal tolódik, és az önkormányzati cserelakás felajánlásának időtartama három hónappal, 2025. január 31-éig kitolódik.
De ha már arról beszélünk, hogy ki mit gondol ezekről az ingatlanokról, az önök által mondott DIÓ2030-as projekt vonatkozásában citálnám, hogy az önkormányzat mit tervezett ott. Diószegi 20.: 2024 első félévi kiköltözés azaz most költöznének ki onnan a lakók. Diószegi 18. és Diószegi 24-28.: az önök által fémjelzett DIÓ2030-as projektben 2024 második félév. Akkor pontosan miről beszélünk? Egyrészt mégis ki tud költöztetni az önkormányzat, ha akar; vagy ha nincs semmilyen lehetősége, akkor meg az önkormányzat akarja utcára tenni a családokat? Ugye, ne feledjük, hogy ezen DIÓ2030-as projekt mögött nincs meg az az állami felelősségvállalás, amely az előbb említett hármas garanciarendszerben van! (Jámbor András Imre közbeszól.)
Szóval, ennyit erről az egészről: hármas garanciarendszer; a lakók előre léphetnek, megfelelő cserelakást vagy kártalanítást kapnak; mindeközben pedig Józsefváros tovább fejlődik.
Mivel a múltkor is hosszú ideig tartott a vita, ezért más kérdésekben nem tudtunk úgy elmélyülni, mint szükségszerű lett volna. Még két témát hoznék ide: Erasmus, Horizon, CEU és a felsőoktatási csomag Brüsszel által. Ugye, nem elég az, hogy az önök segítségével és támogatásával Brüsszel politikai döntéshozatal miatt kizárja a magyar diákokat és kutatókat az Erasmus+ programból és a Horizon-programból hiszen szakmai megegyezés lenne az összeférhetetlenségről és a kuratóriumi tagsági időkről, azonban politikai döntést hoz Brüsszel, amikor kizárja őket ebből , hanem úgy akarja ezt az egész ügyet továbbkenni, hogy újranyitja a CEU kötelezettségszegési eljárását.
Lássunk csak egy kicsit oda, mit szeretne Brüsszel ennek kapcsán? Brüsszel álláspontja az, hogy nem szükséges, hogy a CEU képzései egyenértékűek legyenek a magyar egyetemekre vonatkozó szabályokkal; mi több, a felvételi se legyen egyenértékű; mi több, még az Oktatási Hivatalnál se kelljen bejelenteni a CEU-t. Miért nyitotta meg most a Bizottság újra a CEU-ügyet? Nemcsak azért, hogy ezzel összemossa az Erasmus-Horizon-kérdést, hanem azért is, mert jól tudjuk, akik ismerik a felsőoktatás ügyét, hogy Brüsszel a következő félévben kívánja tárgyalni az úgynevezett felsőoktatási csomagot, amely felsőoktatási csomag pont abba az irányba menne, hogy az európai diplomát adó egyetemeknek ne kelljen megfelelniük semmilyen nemzeti elvárásnak; Brüsszel mondja meg, hogy mi az európai diploma, úgy sértve az egyetemek autonómiáját, hogy ebben a képzések tartalmát is megszabja.
(20.20 )
Mi több, olyan intézményi akkreditációs rendszert akar bevezetni, amely a brüsszeli testület igényei alapján önjáró módon működne. No, ez az, amit önök támogatnak: autonómia brüsszeli módra.
Egy év telt el, és végre befogadták a hat egyetem perét. Mi több, a magyar kormány a fiatalok érdekében, a fiatal kutatók és diákok érdekében indítja a Pannónia-programot, hogy 8 ezer diák a világ vezető egyetemére jusson el.
Sajnálom, hogy más képviselők nincsenek itt, hiszen az autonómia kérdését már vitattuk Tordai Bence képviselő úrral. Álljanak itt az adatok; 23 óra 30 volt éppen az idő akkor, amikor erről beszéltünk. Az Európai Egyetemi Szövetségek politikai megrendelésre ítélte el a magyar egyetemeket, de a valós autonómiadimenzió a szervezeti autonómia kérdésében 64 százalék, a finanszírozási autonómiában 85 százalék, a munkavállalói autonómiában 98 százalék, az akadémiai autonómiában 76 százalék, azaz a megújított magyar felsőoktatási rendszer nemcsak versenyképes, hanem a legerősebb autonómia-rendszerek közé tartozik.
Nos, ha már versenyképességről, a megújított felsőoktatásról, szakképzésről beszélünk, akkor örömteli volt mindazoknak, akik a Szakma Sztár rendezvényen a múlt héten ott lehettek, hogy látják, hogy hogyan újult meg a szakképzés, és hogyan újult meg, hogyan teremt esélyt, hiszen 5 ezren vesznek részt az úgynevezett Apáczai-ösztöndíjban, 1900-an a Dobbantó és Műhelyiskolában, amelynek a számát az elkövetkezendő időszakban megduplázzuk.
Mi több, a felsőoktatási hozzáférhetőséget is növeltük. Három adat hadd álljon itt: a mostani időszakban, a mostani felvételiben 112 százalékkal többen jelentkeztek például a szécsényi kistérségből. Szentlőrincből 83 százalékkal többen jelentkeztek, Csengerből 76 százalékkal többen jelentkeztek, azaz a magyar felsőoktatás mindezen szabályozásmódosítások következtében versenyképes, és egyre jobban vonzza a fiatalokat a hátrányos helyzetű régiókból is.
És a tanárképzés megújításával is esélyt teremtünk, aminek a kulcsa a gyakorlati képzés: több gyakorló tanár, több tanári képzés, több gyakorlat, amely így teszi a tanárképzést úgynevezett duális képzéssé, amelynek új eleme lesz a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen elinduló képzés, amely nem elitképzés önök hívják elitképzésnek , hanem egy gyakorlati fókuszú tanárképzés, hiszen örömteli az is, hogy 17 833-an jelentkeztek pedagógusnak, dupláztuk a számot a két évvel ezelőttihez; 8650-en jelentkeztek tanárnak, tanítónak, itt is dupláztuk a számot. Tehát jó irányba megy a felsőoktatás, jó irányba megy a szakképzés.
És a módosítókról még néhány szót ejtenék. Szintén előrelépés az, hogy a Doctorate of Business Administration esetében, a gazdaságtudomány esetében a doktori képzéseket erősítjük tovább kooperatív képzés formájában. Mi több, Krausz Ferenc Nobel-díjas professzorunk esetében teremtődik meg annak a lehetősége, hogy a Semmelweis Egyetemmel együttműködésben olyan kutatásokat végezzen, amelyek a magyar élet, a magyar egészség védelmében történnek. Ezáltal világraszóló előrelépést fog tudni teremteni, és a javaslat többek között az ehhez tartozó ingatlanjuttatást és a módosítást tartalmazza.
Valamint a könyvátkötöttség kapcsán is további pontosító javaslatok kerültek elfogadásra, amelyek az élénk konzultációnak köszönhetők. Szóval, előrelép a felsőoktatás, előrelépnek a szakképző intézményeink. 12 egyetemünk van a világ legjobb 5 százalékában; az Európa-bajnokságon második helyezett a szakképzés, és az innovációs rangsorban is folyamatosan lépünk előre, szintet léptünk a tavalyi évben. A világ 33. leginnovatívabb országa vagyunk.
És ha nem akarjuk azt, hogy a könyvellátásunk az Amerikai Egyesült Államok sorsára jusson, arra a sorsra, amikor a szabad ár következtében a hatalmas üzletláncok teljesen kiszorították a kis könyvesboltokat, és öt esztendő alatt nemcsak hogy kiszorították a kis könyvesboltokat, hanem 62 százalékkal emelkedett a könyvek ára, hanem a német példát indítjuk el, mint ahogy a jelenlegi javaslat is megfogalmazza, ahol ötéves periódus alatt, kötöttebb fenntartás mellett a kapható könyvek száma megháromszorozódott, akkor látjuk, hogy ez a helyes irány, amelyet a kultúránk és a nemzetünk védelme érdekében szükséges követnünk.
A kultúránkban pedig olyan intézményrendszerre van szükség, amely az erőforrásokat egységesíti és a jelenleginél hatékonyabban működik. Éppen ezért hozzuk létre a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központot, amely ebben kulcsszerepet tölt be.
Tisztelt Országgyűlés! Meggyőződésünk tehát, hogy a törvényjavaslatban foglalt módosítások segítik, hogy az egyetemeink, a szakképzésünk tovább erősödjön, így szolgálja a magyar fiatalok sikerességét. 2030-ra legyen a világ száz legjobb egyeteme között egy magyar egyetem, Európa száz legjobb egyeteme között három egyetem. Ha már a szakképzésünk az Európa-bajnokságon így megy előre, legyen világbajnok; hazánk pedig legyen Európa tíz leginnovatívabb országa között. Ez az, amit a törvényjavaslat tartalmaz. Kérem a támogatásukat. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)