DR. ZSIGMOND BARNA PÁL, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Valóban, Magyarország 25 éve a NATO tagja, és május 1-jén lesz 20 éve, hogy csatlakoztunk az Európai Unióhoz. Amellett, hogy örömmel emlékezünk, mi, magyarok jól tudjuk, hogy Magyarország valójában mindig is Európa szívében volt. Szent István már ezer évvel ezelőtt Európa részévé tette hazánkat, onnan csak az idegen és kommunista hatalmak tudtak minket erőszakkal távol tartani.

A csatlakozást 2003. április 12-én népszavazás előzte meg, ahol a magyarok nagy többsége, több mint 83 százaléka nyilvánította ki, hogy támogatja az európai uniós tagságunkat. Ez is azt jelzi, hogy magyarságunk és európaiságunk nem ajándékba kapott, hanem megharcolt önazonosság.

(10.00)

Éppen ezért húsz évvel csatlakozásunk után sem az a kérdés, hogy mi Európa része akarunke maradni, hanem az, hogy Európa önmaga akare maradni, és mi milyen Európát akarunk.

Mi, magyarok nem vágyunk sem egy háború sújtotta, sem egy bevándorlókontinensre. Mi egy békés Európát szeretnénk, ahol békében élnek a nemzetek és békében élnek családjaink. Olyan Európát akarunk, amely nem megy felelőtlenül háborúba, nem enged be tízmilliószám bevándorlókat, amely hisz a nemzetállamok erejében, és kiáll a keresztény-zsidó kultúra védelmében.

Tisztelt Ház! A szovjet megszállás után, a kommunizmus bukását követően hazánkban nemzeti célként fogalmazódott meg, hogy csatlakozzunk az Európai Unióhoz. Ebben teljes egyetértés volt a demokratikus pártok között. Uniós tagságunkat mindenki hasonlóan látta: lépésnek Európa újraegyesítése felé, de egyúttal történelmi igazságszolgáltatásnak is. A csatlakozáskor uniós tagságunkkal nem a frissen kivívott nemzeti önrendelkezésünket és függetlenségünket kívántuk feladni. Éppen ellenkezőleg: úgy láttuk, hogy nemzeti létünk és állami szuverenitásunk megőrzése a XXI. században csak szoros európai együttműködés keretei között lehetséges. Egyes hatáskörök közös gyakorlása révén együtt erősebbek lehetünk, mint külön-külön, és együtt lehetséges lesz, hogy mindannyian megmaradhassunk annak, akik vagyunk. Nem a nemzetállamok meghaladása, hanem azok megerősítése volt a célkitűzésünk: erős és szuverén nemzetállamok erős Európája.

Tisztelt Képviselőtársaim! Brüsszel úgy látott neki az eddigi Európa felszámolásának, hogy arra soha nem kapott az emberektől felhatalmazást. Az Európai Uniót az elmúlt 15 esztendőben folyamatosan válságok gyötrik, gondoljunk csak a 2008-as gazdasági válságra, a 2015 óta jelen lévő hatalmas illegális migrációs nyomásra, a 2020-ban kitört koronavírus-járványra vagy a több mint két éve húzódó háborúra, és ezekre a kihívásokra Brüsszel mindig rossz válaszokat adott.

A brüsszeli vezetés sorozatos rossz döntései megrendítették Európa biztonságát, gazdaságát és versenyképességét. Európa válságban van, és lemaradt a többi versenytársához képest. A brüsszeli elit hibát hibára halmoz, megoldások helyett csak tovább generálja azt a válsággyárat, amelyből a brüsszeli intézmények megerősödve, a tagállamok pedig meggyengülve kerülnek ki. Ezek is mind azt mutatják, hogy Európában komoly változásra van szükség, de ez a változás nem fog magától bekövetkezni, ezt a változást nekünk kell elhozni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Meg kell őriznünk nemzeti szuverenitásunkat. Nem engedhetjük, hogy a brüsszeli balliberális vezetők a magyar és európai emberekre olyan döntéseket kényszerítsenek rá, amelyeket az emberek nem akarnak, amelyek értékeikkel és érdekeikkel ellentétesek. A magyar kormány álláspontja világos és egységes: az Európai Uniónak mindenekelőtt Európa békéjét és biztonságát kell szavatolnia. Ez volt az alapító atyák eredeti szándéka, és ezt várják ma is az európai polgárok.

Brüsszelben azt vallják, hogy a külső határokon mindenkit be kell engedni, mi pedig azt, hogy meg kell védeni azokat. Brüsszelben azt vallják most, hogy az ukrajnai háború a mi háborúnk, mi pedig azt, hogy nekünk ebből ki kell maradnunk, mi, magyarok nem akarunk fegyvereket és katonákat küldeni a frontra. Meg kell erősítenünk az európai biztonság- és védelempolitikát, de mindenképpen el kell kerülnünk, hogy Európa belesodródjon egy háborúba.

A magyar kormány elkötelezett kiállása mellett szükség van a magyar és európai választók kiállására is. Június 9-én le kell váltani a háborúpárti és korrupt brüsszeli bürokratákat, és le kell váltani a hazájukat folyamatosan hátba támadó háborúpárti dollárbaloldalt is. Háború vagy béke  ez a közelgő választások tétje. Brüsszelben változás kell, és mi a békére szavazunk. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti sorokban.)