DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A magam részéről a törvényjavaslatok büntetőjogi részét és fogyasztóvédelmi rendelkezéseit szeretném kiemelni.
A gyermekek fokozott védelme érdekében az elmúlt években több módosítás is érintette a büntető törvénykönyvet. Az előttünk fekvő javaslat ezen irányt követve szigorítaná tovább az elévülés és a feltételes szabadságra bocsátás szabályait. A javaslat Btk.-módosításai közül emellett kiemelést érdemel, hogy új bűncselekményként büntetendővé nyilvánítja a gyermekvédelmi jelzéssel kapcsolatos kötelezettség megszegését. Eszerint, aki a háttérjogszabályban, így a gyermekvédelmi törvényben meghatározott, a gyermekek veszélyeztetettségével kapcsolatos kiemelt veszélyeztető okra utaló körülmény jelzésére vonatkozó kötelezettségét megszegi, vétség miatt akár két évig terjedő szabadságvesztéssel is büntetendő.
A javaslat a tényállással párhuzamosan a gyermekvédelmi törvényben pontosan meghatározza, hogy mely jelzőrendszeri tagok esetén, legkésőbb mennyi időn belül kell eleget tenni a jelzési kötelezettségnek. A kiemelt veszélyeztető okra utaló körülmények körét pedig a rendelet fel fogja sorolni.
A gyermekvédelmi jelzőrendszeri tagoknak a hatályos gyermekvédelmi szabályok alapján is van jelzési kötelezettsége. Ennek elmulasztása azonban eddig csupán legfeljebb fegyelmi felelősségre vonással járt. A javaslat támogatható célja, hogy a gyermekek védelme érdekében szükséges információk eljussanak a megfelelő hatóságokhoz. A módosításnak nem az a célja, hogy üldözötté váljanak a jelzőrendszeri tagok, hanem az, hogy a gyermekek védelme érdekében a legsúlyosabb veszélyeztetettségre utaló körülmények ne maradjanak rejtve.
A büntető törvénykönyv módosításának másik kiemelendő eleme a mentesítés kizárása. A módosítás arra irányul, hogy nem mentesülhet a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól az a 18 éven felüli, aki a felsorolt szexuális bűncselekményeket 18 éven aluli személy sérelmére követte el, függetlenül a kiszabott büntetés súlyától. A kormány érti a szándékot és a célját a szigorításnak, azonban ezt a részletszabályozást érdemes tovább vizsgálni arányossági, illetve büntetőjogi szempontból. A jelenlegi megfogalmazás ugyanis igen tág kört fed le mind az elkövetett cselekmények súlyát, mind az ilyen esetben kiszabható büntetések mértékét illetően, így felvethet a büntetőjogon belüli arányossági problémákat.
Fel kell hívni a figyelmet arra is, hogy e körben a jogalkotónak figyelemmel kell lennie az Alkotmánybíróság által az emberi méltósághoz való jogból levezetett rehabilitációhoz való jogra is, amelynek egyértelmű társadalmi következményeit is meg kell fontolni a szabályozás kialakításakor.
A büntetőeljárásról szóló törvény egyik legfontosabb célkitűzése, hogy a bűncselekmények áldozatává vált gyermekek mindenekfelett álló érdekét szem előtt tartva számukra különleges bánásmódot biztosít. A büntetőeljárási törvény legutóbbi módosításának egyik súlyponti újítása, hogy erősíti az igazságszolgáltatás és a gyermekvédelem együttműködését az eljárási cselekmények során.
2021 óta a büntetőeljárási törvény részét képezi az úgynevezett izlandi Barnahus-módszer, amelynek egyik fontos eleme, hogy a gyermeket egy gyermeklélektanban, gyermekvédelemben jártas szakember közreműködésével hallgassák meg. A javaslat célja, hogy a nemi erkölcs elleni bűncselekmények 18 éven aluli sértettjeit a bíróság is ilyen speciális képzettségű szaktanácsadó közreműködésével hallgassa meg, ha a gyermek részvételével tartott eljárási cselekményre a nyomozás során már ebben a formában került sor. A javaslat szerinti eljárási rendben a gyermek számára a bírósági eljárásban is ugyanaz a nem hivatalos személy jelenhetne meg, ami jelentősen hozzájárulna a gyermek védelméhez és a vele való kíméletes bánásmód gyakorlatának fejlesztéséhez.
A büntetés-végrehajtási törvény módosítása szigorít annak a bűncselekményi körnek a meghatározásán, amikor a szándékos bűncselekményt elkövető elítélt reintegrációs őrizetbe helyezése kizárt. A hatályos szabályok szerint is kizárt e kedvezményből a személy elleni erőszakos bűncselekmények körébe tartozó szexuális kényszerítés és a szexuális erőszak elkövetője.
A gyermekek szexuális kizsákmányolásával szembeni határozottabb fellépés követelménye általános elvárásként jelenik meg a magyar társadalomban. A szigorítás jegyében a jövőben a 18 éven aluli sértettek sérelmére elkövetett egyéb szexuális bűncselekmény elkövetője sem részesülhet ilyen kedvezményben. Ezzel kerül összhangba a reintegrációs őrizet feltételrendszere a büntető törvénykönyv feltételes szabadságra bocsátás kizárására vonatkozó módosító javaslattal.
A büntetés-végrehajtási kódex másik érdemi módosítása a sértett védelmét kívánja megerősíteni azzal, hogy amennyiben a sértett veszélyeztetve érzi magát, és kéri kiskorú sértett esetén a törvényes képviselő a hatóságoktól arról való értesítését, ha az elítélt vagy a letartóztatott ideiglenesen vagy véglegesen szabadul a fogva tartásból, vagy megszökik, akkor a feltételes szabadságról való büntetés-végrehajtási bírói eljárásba is bekapcsolódhasson. A módosítás révén lehetőség nyílik arra, hogy a sértett nyilatkozatot tehessen írásban vagy a büntetés-végrehajtási bíró előtt személyesen, és nyilatkozatát a büntetés-végrehajtási bíró a büntetési célok megvalósulása szempontjából figyelembe vegye az elítélt feltételes szabadságra bocsátásáról való döntéskor. A sértett elmondhatja például, hogy milyen következményei vannak még az életében a cselekménynek, illetve hogy az elítélt tette bármilyen jóvátételi cselekményt.
A sértett arra is jogosult lesz, hogy a feltételes szabadságra bocsátás esetére kezdeményezhesse a pártfogó felügyelet külön magatartási szabályaként annak elrendelését, hogy az elítélt a személyétől, vagy reá tekintettel a hozzátartozójától vagy más személytől tartsa távol magát. A módosítás a sértett védelmének biztosítása érdekében ugyan nem kötelező jelleggel írja elő a külön magatartási szabály alkalmazását, teret enged a bírói mérlegelésnek, de az előírás mellőzését csak különös méltánylást érdemlő esetben teszi lehetővé, és azt a büntetés-végrehajtási bíró indokolni köteles.
A bűnügyi nyilvántartási törvény módosítása a köznyelvben pedofil-nyilvántartásként nevezett szabályok kiterjesztésére irányul. A pedofilbűn-elkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, valamint a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2021. évi LXXIX. törvény lehetővé tette, hogy az arra jogosultak a gyermekeket sértő nemi élet szabadsága vagy nemi erkölcs elleni bűncselekményt elkövető személyekre vonatkozó egyes bűnügyi személyes adatokat megismerhessék.
(12.30)
Annak érdekében, hogy az adattovábbítás minél szélesebb körben valósulhasson meg, és a magyar bíróságok által elítélt személyek mellett azon magyar állampolgárok adatai is megismerhetővé váljanak a pedofil-nyilvántartásban, akiket az Európai Unió más tagállamában vagy az Egyesült Királyságban ítéltek el, a javaslat módosítja a megfeleltetési eljárás kezdeményezésére vonatkozó szabályokat.
Tisztelt Ház! A javaslat fogyasztóvédelmi részéről szeretnék még szót ejteni. A fogyasztóvédelem kiemelt feladata a magyar családok jogainak védelme, az Alaptörvénnyel összhangban a gyermekek számára a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez való jog biztosítása. A szünidő alatt sok szülő küldi táborba gyermekét. Hatalmas a választék a napközis táboroktól az ottalvós táborokig. A programok és az árak is széles skálán mozognak. Ugyanakkor a korábbi években emelkedett a gyermektáborokra érkező panaszok száma. A gyermekek és a családok védelmében ezért a fogyasztóvédelem eszközeivel is fel kell lépni annak érdekében, hogy a gyermekeknek hirdetett táborok sítáborok, tavaszi és nyári gyermektáborok megfeleljenek a jogszabályi előírásoknak.
A családok részéről jogos elvárás, hogy a táborozás részleteiről előzetesen a valóságnak megfelelő tájékoztatást kapjanak, továbbá, hogy a befizetett részvételi díjért megfelelő színvonalú, a kapott tájékoztatással összhangban álló körülményeket tapasztaljon a gyermek a táborban, ahol biztonságban is érezheti magát, miközben a szülő is biztonságban tudhatja gyermekét. Az elmúlt időszakban a közvéleményt felkavaró ügyek azonban arra is rávilágítottak, hogy az aktív hatósági ellenőrzési tevékenység önmagában nem elégséges a gyermekekkel szembeni visszaélések megelőzéséhez.
Jelenleg nincs előírás a 18. év alatti személyek csoportos, többnapos táboroztatásának, üdültetésének, illetve egyéb szabadidős foglalkoztatásának szervezőire és a táboroztatásban részt vevő személyekre vonatkozóan, így arra sem, hogy e személyi körnek milyen feltételeknek kell megfelelnie. Ugyancsak nincs szabályozás arra nézve, hogy a táboroztatás megkezdését megelőzően mely lényeges információkról kell tájékoztatást nyújtani a szolgáltatást igénybe vevő szülők számára. A szabályozás hiányosságai miatt e területen a fogyasztóvédelmi hatóság fellépési lehetőségei is csak korlátozottak, ezért olyan jogszabályi garanciák megteremtésére tesz javaslatot a törvénymódosítási kezdeményezés, amelyek védelmet nyújtanak a gyermekeknek a táboroztatás során, biztosítva emellett a szigorú hatósági fellépés lehetőségét azokban az esetekben, amikor a táboroztatás e szabályok megszegésével történik.
A benyújtott törvényjavaslat az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény gyermektáboroztatásra vonatkozó szabályait egészíti ki a szervezőre és lebonyolítóra, illetve a szervezésben és lebonyolításban részt vevőkre vonatkozó követelményekkel, valamint a tájékoztatási kötelezettség körének szélesítésével. A táboroztatás szervezésében és lebonyolításában részt vevők szigorúbb szűrése, a szervezők és lebonyolító szervezetek fokozott felelőssége, a táboroztatási tevékenység fokozott ellenőrzése és a szülők még kiterjedtebb tájékoztatása a tárgyalt törvényjavaslati szabályozás sarokpontjai.
A törvény gyermektáboroztatásra vonatkozó szabályai kiegészülnek a táboroztatás szervezőjére, valamint a táboroztatásban közreműködőre vonatkozó foglalkoztatási feltételekkel. E szabályok alapján a táboroztatott gyermekek felügyeletét csak olyan személyek láthatják majd el, akik hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal igazolják, hogy kiskorú sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt nem szerepelnek a bűntettesek nyilvántartásában, nem állnak büntetőeljárás, foglalkozástól eltiltás vagy kényszergyógykezelés hatálya alatt.
Az igazolási kötelezettség teljesítésének tényét a táboroztatás szervezője a táboroztatás szervezésében, illetve lebonyolításában közreműködni kívánó személy természetes személyazonosító adatait tartalmazó nyilatkozatban rögzíti. A nyilatkozatot a táboroztatás szervezője a táboroztatás befejezését követő három évig megőrzi, valamint azt a fogyasztóvédelmi hatóság felhívására a fogyasztóvédelmi hatóság rendelkezésére bocsátja. A fogyasztóvédelmi hatóság az ellenőrzés alapján a bűnügyi személyes adatokat adatigényléssel megismerheti, adott esetben pedig a táboroztatást vagy a táboroztatásban való részvételt megtilthatja.
Tisztelt Elnök Úr! Ezekre a rendelkezésekre kívántam felhívni a tisztelt Ház figyelmét. Köszönöm a szót. (Taps a kormánypártok soraiból.)