TUZSON BENCE igazságügyi miniszter, a napirendi pont előadója: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm szépen a szót. Idén februárban kialakult egy komoly politikai vita az elnöki kegyelem körül, az elnöki kegyelem jogköréről. Ez annak az esetnek a kapcsán merült fel, amikor egy olyan elnöki döntésre derült fény, amely súlyos hiba volt. Nyilvánvaló, hogy ez a súlyos hiba nem ismétlődhet meg, ezért Orbán Viktor miniszterelnök úr kezdeményezte az Alaptörvény módosítását, és egy javaslatot terjesztett a tisztelt Ház elé. Ez a javaslat lehetetlenné fogja tenni, hogy a jövőben kiskorú gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmények esetén az elkövető kegyelmet kapjon. A gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmények esetében egyébként is a lehető legnagyobb szigorral kell eljárni. Az Alaptörvény módosításának a célja tehát teljesen egyértelmű: világossá kell tenni, hogy Magyarországon a pedofiloknak nincs kegyelem.

Tisztelt Országgyűlés! A tegnapi napon a Fidesz-KDNP-frakció részéről módosító javaslat került benyújtásra, amivel teljes egészében egyetértek, és a magam részéről támogatom is ezt a javaslatot. A javaslat egyik része a miniszteri ellenjegyzésre vonatkozik, mégpedig arra, hogy kegyelmi ügyekben, egyedi kegyelmi ügyekben a köztársasági elnök döntéséhez ne kelljen az igazságügyi miniszter ellenjegyzése. Ennek a kérdésnek a megítélése kapcsán engedjék meg, hogy egy kis történeti visszatekintést tegyek innen a pulpitusról, illetve az elnöki kegyelemhez kapcsolódó ellenjegyzési jogkört is egy kicsit elemezzem, hogy mi értelme van az ellenjegyzésnek.

Maga a miniszteri ellenjegyzés intézménye 1848-ban került a magyar joggyakorlatba az 1848. évi III. törvénnyel, amikor is az akkori államfőnek, a királynak a döntései többségéhez miniszteri ellenjegyzésre volt szükség. Ezt a gyakorlatot vette át az 1946. évi I. törvény, ugyanúgy a döntések többségéhez  nem az összes döntéshez, de a döntések többségéhez  igazságügyi miniszteri ellenjegyzésre volt szükség, illetve miniszteri ellenjegyzésre más típusú döntések esetében. 1989-ben az 1989. évi XXXIII. törvény ugyanezt a gyakorlatot követte, és a későbbiek során az Alaptörvényünk is ezt a gyakorlatot vette át.

De hogy mi értelme van a miniszteri ellenjegyzésnek, arra az Alkotmánybíróság is több döntésével rávilágított, mégpedig arra, hogy a köztársasági elnök a jogállásánál fogva önálló döntéseket általában nem hoz, ezt csak kivételesen teszi meg. De mikor teszi meg a köztársasági elnök azt, hogy önálló döntéseket hoz? Akkor, amikor a feladatköréből adódóan az ellensúlyozó szerepére van szükség, azaz amikor a társadalmi igazságosság helyreállítására van szükség. Ezekben az esetekben a köztársasági elnök általában önálló döntéseket szokott hozni.

Ebből látszik, hogy tipikus esete ennek az elnöki kegyelem intézménye, hiszen az elnöki kegyelem nem a bírósági ítélet felülírása, hanem ez egy másfajta jogintézmény; általában akkor alkalmazzák az elnökök, ha utóbb valamilyen olyan körülmény következik be, amelyet a bíróság nem tudott mérlegelni, hiszen a köztársasági elnök egyik feladata az is, hogy őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. Amikor tehát az államszervezet működésének egyensúlya megbomlik, akkor szükség van a társadalmi igazságosság kifejezésére, és ennek intézménye az elnöki kegyelem. Ezért ebből a szempontból értelmetlen az igazságügyi miniszter ellenjegyzésének fenntartása, hiszen ez nem egy kettős döntés, nem az igazságügyi miniszter dönt együtt a köztársasági elnökkel, hanem ezt a mérlegelési jogkört a köztársasági elnöknél kell tartani, tehát helyes ebben az esetben a kivételi kört bővíteni, azaz az elnöki kegyelem esetében megszüntetni a miniszteri ellenjegyzést.

Tisztelt Országgyűlés! Magyarország szuverenitásának megvédése az egyik legfontosabb feladatunk és mostanában talán az egyik legfontosabb téma is. A nyomás Magyarországon óriási, Magyarországnak azonban elkötelezett célja, hogy kimaradjon a mellettünk zajló háborúból. Európa más részein sajnos másként gondolkodnak, háborús pszichózis van Európában, amelynek következménye, hogy Európa gazdaságilag is hanyatlik. Amikor gazdasági hanyatlás van, Magyarország abban a helyzetben van, hogy hiába marad ki a háborús cselekményekből, hiába nem szállít fegyvert és nem küld katonákat a fegyveres konfliktusba, mégis a valóság az, hogy a gazdasági hatások Magyarországon is jelen vannak és érzékelhetők.

Az Európai Uniónak, Brüsszelnek kialakult egy gyakorlata, hogy a gondok megoldására Európa közös hitelt vesz fel. Megfontolandó, hogy ezt a gyakorlatot Európa kövessee egyáltalán, főleg olyan esetekben, amikor közös hitelfelvételről van szó, de a hitelfelvételből származó és egyébként jogosan járó pénzt Magyarország számára nem adják oda, ennek következtében ebből a pénzből Magyarország nem gyarapszik, mégis Magyarországnak van visszafizetési kötelezettsége. Egyértelmű üzenetet kell tehát küldenünk, kőbe kell vésni: a közös hitelfelvétel többé nem járható út Magyarország számára. Ezért támogatjuk a Fidesz-KDNP javaslatát, mely szerint Magyarország az Európai Uniónak olyan hitelfelvételéhez és az ahhoz kapcsolódó garanciavállaláshoz, amely Magyarország számára fizetési kötelezettséget keletkeztet, csakis az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott egyedi határozattal adott felhatalmazáson keresztül, a kormány egyedi döntése alapján járulhat hozzá.

(17.20)

Mindez tehát garantálja azt, hogy hosszú távú, akár a gyerekeinket vagy az unokáinkat is érintő, Európai Unión keresztül vállalt kötelezettségeket csak az Országgyűlés alkotmányozó hatalmánál is erősebb felhatalmazással fogadhasson el Magyarország.

Tisztelt Ház! 2022-ben kitört az orosz-ukrán háború, Ukrajna romokban áll, százezrek haltak meg, százezrek sérültek meg, milliók menekültek el a hazájukból. Sajnálatos, hogy a béke melletti kiállásban Magyarország egyedül maradt  egyedül maradtunk Brüsszellel szemben. A történelem azonban számunkra bebizonyította, hogy mi, magyarok a háborúkból sohasem jártunk jól, mindig rosszul jöttünk ki, ezért töretlen az álláspontunk, és ez az álláspont változatlan: Magyarország nem fog fegyvereket szállítani és nem fog magyar katonának küldeni a háborúba, az első és a legfontosabb Magyarország békéje és Magyarország biztonságának szavatolása.

Ugyanakkor a háborús helyzethez alkalmazkodni kell, gyors reagálásra van szükség, ezért a Fidesz-KDNP módosító javaslatát ebben a tárgykörben is támogatjuk. A Magyar Honvédség katonai műveletekben való részvétele, állomásozása vagy más, határátlépéssel járó csapatmozgása engedélyezésének alapvető szabályait sarkalatos törvényben kell meghatározni, s ezzel egységesen a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló törvénybe kell beiktatni a műveleti szerepvállalásnak a szabályait is, szemben a jelenlegi kétszintű szabályozással, amely egyrészt az Alaptörvényből is adódik, másrészt az egyéb jogszabályokból. Az egységes, egyszintű szabályozásnak sok előnye van az Országgyűlés számára, egyrészt a fogalommeghatározások szempontjából, a jogkörök meghatározása szempontjából is és a jogkörök körülhatárolása szempontjából is az Országgyűlés számára ez azt a lehetőséget teremti meg, hogy egyértelmű és világos szabályok alakuljanak ki. Van egy további garanciális elem is, ez pedig Magyarország területét érinti, azaz hogyha Magyarország területén idegen csapatok katonai műveletet hajtanak végre, állomásoznak vagy csapatmozgásainak az engedélyezésére kerül sor, nos, ennek az alapvető szabályait is sarkalatos törvényben kell majd meghatározni.

Tisztelt Országgyűlés! A most benyújtott alaptörvény-módosításnak tehát összességében sok fontos pozitív hatása van: egyrészt lezár egy vitát, a gyerekek védelmével kapcsolatban kialakult politikai vitát, másrészt a módosító javaslatok biztosítják hazánk szuverenitását, békéjét, biztonságát, és garantálják a jövőt a magyar emberek számára. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a javaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)