DR. LATORCAI CSABA közigazgatási és területfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Már volt egy azonos tartalmú kérdése, amit most próbált színezni, de a témájában ugyanaz. Erre válaszoltam. De akkor elevenítsük föl!

2010 előtt az önök politikai szövetségesei, a szociálliberális Gyurcsány-Bajnai-kormányok idején az önkormányzatok irgalmatlan mennyiségű adósságot halmoztak fel, csupán azért, hogy csak a béreket ki tudják fizetni. Mi ezeket az adósságokat átvállaltuk. Önök 1400 milliárd forintnyi adósságot halmoztattak föl az önkormányzatokkal, s mi gyakorlatilag ennyi adósságot, pontosan 1368 milliárd forintot vettünk át tőlük azért, hogy a települések és a megyék végre valódi fejlesztésekre tudjanak fókuszálni, hogy végre valódi fejlesztést jelentő programok valósulhassanak meg.

Bármennyire is próbálja képviselő úr azt állítani, hogy probléma volna a kormány és az önkormányzatok együttműködésében, ezt határozottan cáfolom. Nézzük meg csak a költségvetést! Önmagában a 2024-es költségvetésnek csak az önkormányzati fejezete 2023-hoz képest 8,4 százalékkal, 81,1 milliárd forinttal több, mint volt 2023-ban. És hol vagyunk még a 2010-es pénzektől? 2010-hez képest hatványozottan több pénzt fordít a kormány, ad a kormány az önkormányzatoknak, ad a kormány az önkormányzatok működésére, ad a kormány az önkormányzatok fejlesztésére, különböző önkormányzati programok fejlesztésére.

Mi arra törekszünk, hogy a háborús körülmények között is válságállóvá tegyük a magyar gazdaságot és a magyar településeket. 2023-ban 95 milliárd forinttal több támogatást kaptak az önkormányzatok, a teljes önkormányzati támogatási keretösszeg pedig 969 milliárd forint volt. Idén, ahogy említettem, ez emelkedett 1050 milliárd forintra, a 3200 önkormányzat számára tehát több mint 4000 milliárd forint áll rendelkezésre ebben a háborús időszakban is. Azt mondhatjuk nyugodt szívvel tehát, hogy az önkormányzatok is részesülnek a magyar gazdaság növekedéséből, és ezt képviselő úr sem kérdőjelezheti meg.

A szolidaritási hozzájárulás csupán az önkormányzati finanszírozási rendszer egy kiegyenlítő mechanizmusának a része. A fizetendő összeg növekedése abból származik, hogy az önkormányzatoknak is nő az iparűzési bevétele, méghozzá sokkal nagyobb mértékben növekszik az iparűzési bevétel, mint a szolidaritási hozzájárulási arány. Igazából nem értem, hogy képviselő úr miért akarja megszüntetni azt, hogy a nehéz sorsú önkormányzatok számára létfontosságú források odajussanak. Miért akarja szétszakítani az országot azzal, hogy a településeket egymás ellen hergeli? Képviselő úr, úgy tűnik, hogy önök építeni nem tudnak, csak rombolni.

Ha megnézzük mindezt a főváros vonatkozásában, azt látjuk, hogy a fővárosnak 2019-től fogva 160 milliárd forint szolidaritási hozzájárulást kellett volna fizetnie. Kellett volna, mert Karácsony Gergely ezt a pénzt nem adta oda a nehéz sorsú önkormányzatoknak. S vajon miért nem akarta ezt odaadni? Azért, hölgyeim és uraim, tisztelt országgyűlési képviselők, mert ezt a pénzt a Főpolgármesteri Hivatalban Gyurcsány Ferenc és bandája ellopta, lenyúlta. Na, ezért van szükség változásra Budapesten június 9-én. (Taps a kormánypártok soraiban.)