TORDAI BENCE (Párbeszéd): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Asszony! Néhány napja a Kínai Kommunista Párt főtitkárát fogadta elvtársias módon Orbán Viktor és a magyar pártállam többi vezetője. (Rétvári Bence: És Emmanuel Macron!) A véreskezű diktatúrát irányító elnök-főtitkár az emberi jogok egyik legnagyobb ellensége, de most nem Tibetről, Tajvanról, Hongkongról, az ujgurokról vagy a kínai keresztényekről lesz szó, hanem arról a technológiáról, amivel a saját többségi társadalmát figyeli meg és tartja állandó félelemben a kínai diktatúra vezetése. (Rétvári Bence: Hát még Macron!)

A megfigyelő állam a kínai hétköznapok nyomasztó valóságát jelenti, azt, hogy az internetet leuralva, illetve a végtelen számú köztéri kamerákat rendszerbe kapcsolva, arcfelismerő szoftverekkel és mesterséges intelligenciával kombinálva kontrollálják és szankcionálják a kínai emberek szinte minden, a hatalomnak kellemetlen megnyilvánulását, döntését, cselekvését. A nyilvánosság leuralására már elég sikeres projekteket vitt véghez a hazai spindiktatúra is, de az állampolgárok totális kontrolljáig még nem jutottak el; tudjuk persze, hogy dolgoznak rajta. A propagandaminiszter Rogán Antal alá rendelt titkosszolgálatok, a Pegasus- és más lehallgatási botrányok mellett a legnagyobb dobás talán a Szitakötő-projekt: több tíz milliárd forint közpénzből, több tízezer kamerával indult el az a rendszer, amely a magyar megfigyelő állam magját jelenti. Szerencsére az EU idén márciusban minden tagállamra nézve kötelező mesterségesintelligencia-rendeletet fogadott el, amely szigorúan tiltja a kínaihoz hasonló megfigyelőrendszerek és az ehhez kapcsolódó társadalmi szankciórendszerek alkalmazását.

Államtitkár Asszony! A magyar kormány melyik utat választja? A kínai megfigyelő állam modelljét importálják, vagy áttérnek a polgáraik méltóságát és szabadságát tiszteletben tartó európai államok közösségébe? Kíváncsian várom válaszát.