TESSELY ZOLTÁN (Fidesz), az Európai Ügyek Bizottságának elnöke, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az Európai Ügyek Bizottsága 2024. május 6-ai ülésén nyújtotta be a napirenden lévő vizsgálati jelentést és a kapcsolódó határozati javaslatot, amely a baloldal magyar érdekkel szembeni brüsszeli politikai akcióit tárta fel.
Engedjék meg, hogy emlékeztessem képviselőtársaimat, hogy bizottságunk 2024. március 27-én döntött az Országgyűlésről szóló törvény 27/A. §-a szerint lefolytatandó vizsgálatról, amelyet Deutsch Tamás, a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselőcsoportjának vezetője kezdeményezett, és akit bizottságunk a nevezett bizottsági ülésen a döntést megelőzően hallgatott meg. A vizsgálat célja annak feltárása volt, hogy a baloldal európai parlamenti képviselőinek tevékenysége miként befolyásolta, illetve befolyásolja a Magyarországnak járó európai uniós forrásokhoz való hozzájutást, valamint hogy e tevékenységek mennyiben sérthetik vagy veszélyeztethetik Magyarország szuverenitását.
A vizsgálat kiváltó oka, miként az önök számára is ismeretes, több baloldali politikus médiában tett kijelentései voltak. A jelentés is emlékeztet például Hajnal Miklós, a Momentum országgyűlési képviselőjének az ATV televíziós csatornán elhangzott nyilatkozatára, amelyben azt állította, hogy pártja európai parlamenti képviselőinek, Donáth Annának és Cseh Katalinnak komoly szerepe volt abban, hogy Brüsszel jogállamisági eljárást és kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben (Nacsa Lőrinc: Szégyen!), melyek következtében hazánk évekig nem juthatott hozzá az országot megillető európai uniós forrásokhoz.
Kétségtelen, nem ez volt a legelső ilyen jellegű nyilatkozat. A baloldal részéről már korábban is hallhattunk hasonlókat, ezek gyűjteménye szintén része a bizottság jelentésének, de a kendőzetlen beismerés, mint egy utolsó csepp a pohárban, felvetette igazán a vizsgálat lefolytatásának szükségességét. Fontos, hogy tisztán lássunk, egyértelműen kiderüljön, hogy ez a fajta Magyarország-ellenesség mennyiben jelenik meg valóban az Európai Parlamentben is a magyar baloldali képviselők részéről.
Az Európai Ügyek Bizottsága az Országgyűlésről szóló törvény alapján a vizsgálati tevékenységével összefüggő adattal vagy egyéb információval rendelkező személyt, szervet vagy szervezetet a vizsgálati tevékenységében való közreműködésre kötelezhet, amely jelenthet adatszolgáltatási kötelezettséget, megjelenési kötelezettséget vagy nyilatkozattételi kötelezettséget is. Az Európai Ügyek Bizottsága adatszolgáltatásra kérte fel az Európai Uniós Ügyek Minisztériumát a Magyarországgal szemben folyamatban lévő kötelezettségszegési eljárásról, az Európai Parlament által elfogadott magyarságellenes, Magyarország-ellenes határozatokról, a baloldali európai parlamenti képviselők szavazási magatartásáról, továbbá a Magyarországgal szemben megfogalmazott javaslataikról, kezdeményezéseikről. (Nacsa Lőrinc: Szégyen!)
Az Európai Ügyek Bizottsága a 2024. április 16-ai ülésén meghallgatta Bóka János európai uniós ügyekért felelős minisztert, 2024. május 3-ai ülésén pedig Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert. Kezdeményezte továbbá Magyar Gábornak, az Európai Bizottság tisztviselőjének meghallgatását, a Magyarországra vonatkozó jogállamisági jelentés összeállításában játszott szerepére figyelemmel. Magyar Gábornak a bizottság ülésén való részvételét az Európai Bizottság főtitkára azonban nem engedélyezte, sőt megtiltotta. Magyar Gábor így nem tett eleget a magyar jogszabályrend szerinti kötelezettségének, inkább a brüsszeli munkáltatója elvárását követte.
A vizsgálat során számos magyar baloldali országgyűlési és európai parlamenti képviselő neve is felmerült, akiknek lehetőségük lett volna személyesen megjelenni az ülésen és előadni álláspontjukat. Ezzel a lehetőséggel azonban egyikük sem élt.
(18.20)
Tisztelt Országgyűlés! A vizsgálat során tehát az Európai Uniós Ügyek Minisztériuma és a Külgazdasági és Külügyminisztérium aktívan működött együtt az Európai Ügyek Bizottságával. Az Európai Uniós Ügyek Minisztériuma által rendelkezésre bocsátott adatok alapján az Európai Parlament magyarságellenes határozatai 2018-tól kezdődően számos, Magyarországgal szemben folyamatban lévő kötelezettségszegési eljárás megindításához vagy továbbviteléhez járultak hozzá. Ami igazán szomorú, hogy ezekben a magyar ellenzéki pártok által delegált képviselők aktívan közreműködtek.
A vizsgálat lefolytatása során az Európai Ügyek Bizottsága értékelte továbbá több baloldali európai parlamenti képviselő nyilvános megnyilvánulását. Itt szükséges kiemelnünk Donáth Annának, a Momentum elnökének és európai parlamenti képviselőjének 2024. április 25-én a közösségi média oldalán közzétett nyilatkozatát, amelyben így fogalmazott az Európai Parlament által április 24-én elfogadott Magyarország-ellenes állásfoglalás után: „Büszkén vállalom, hogy az Orbán-kormánnyal szembeni jogállamisági eljárások egyik kezdeményezője a Momentum. Mi vagyunk azok, akik tegnap 399:118-ra győztük le Orbán Viktort az Európai Parlamentben.”
Az Európai Ügyek Bizottsága 2024. május 3-ai ülésén megállapításra került, hogy Magyarország külpolitikájának célja a magyar nemzeti érdekérvényesítés, a magyar nemzeti érdekek képviselete. Az európai uniós források pedig nem könyöradományok, hanem az Európai Unióhoz való csatlakozáskor kötött megállapodás alapján Magyarországnak járnak. A megállapodás alapján Magyarország megnyitotta piacait, és annak kompenzálásaként fejlesztési célú forrásokhoz jutott. Ma a megnyitott piacokon az európai országokból érkező vállalatok profitot termelhetnek, ugyanakkor a megállapodás másik lába kibicsaklott, hiszen a nekünk járó uniós forrásokat felfüggesztették.
Megállapítást nyert az is, hogy egyértelműen ellentétes Magyarország érdekeivel a migrációs paktum elfogadása az Európai Parlamentben, amelyet a baloldali magyar európai parlamenti képviselők támogattak.
Kedves Képviselőtársaim! Végezetül engedjék meg, hogy ismertessem az Európai Ügyek Bizottsága vizsgálati tevékenysége keretében elfogadott jelentés főbb megállapításait és a mögöttük húzódó érveket!
Első megállapítás. Az Európai Unió szabályrendszere nem alkalmas arra, hogy kormányokat szankcionáljon, csak arra, hogy tagállamokat szankcionáljon. Emiatt a baloldal politikusai tevékenységükkel hiába állítják ennek az ellenkezőjét, nem a magyar kormány számára, hanem Magyarországnak és a magyar embereknek okoznak súlyos károkat azzal, ha az európai uniós források nem jutnak el Magyarországra.
A vizsgálat során baloldali képviselőtársaim részéről többször merült fel az a vád, hogy Orbán Viktor volt az első, aki hazája ellen szólalt fel 2006-ban a Néppárt képviselői előtt, és úgy fogalmazott, hogy az EU ne adjon pénzt hazug és csaló kormányoknak. Szeretném felhívni a figyelmet, hogy ez így nem igaz, ugyanis a miniszterelnök úr a kommunizmus erkölcsi örökségét máig fel nem adó kormányzatokról beszélt, nem nevesítette sem Magyarországot, sem az akkori Gyurcsány Ferenc vezette kormányt, sem az uniós forrásokat. Ezzel szemben a mostani baloldali képviselők kifejezetten a Magyarországnak járó uniós források visszatartásában működnek közre az Orbán-kormány megbuktatásának szándékával, nem kímélve a magyar választókat és az ország megítélését sem. A nevezett gondolat egyébként Orbán Viktortól pontosan így hangzott el: „Az Európai Uniónak világossá kell tennie, hogy nem nyújt segédkezet semmilyen megfontolásból sem a hazug és csaló, a kommunizmus erkölcsi örökségét máig fel nem adó kormányzatoknak.”
Bizottságunk második megállapítása. Az európai uniós jognak megvannak a maga keretei. Aki azért kampányol, hogy minden uniós forrás közvetlenül érkezzen a vállalkozásokhoz, önkormányzatokhoz, az egyrészt nem bízik a jelenlegi uniós intézményrendszer ellenőrzési mechanizmusában, másrészt nem ismeri a hatályos szabályozást, hiszen ez kizárólag az alapító szerződések módosításával lenne lehetséges. Jelenleg ugyanis a közvetlen európai uniós forrás a megszerezhető összes forrásnak mindössze 2 százalékát teszi ki. Azt már nem is merem feltételezni sem, hogy esetleg Magyarország 98 százalékos forrásvesztéséért tettek volna ilyen jelentős erőfeszítéseket a baloldali képviselők.
Harmadik megállapítás. Magyarország a neki jogosan járó uniós forrásokhoz egy többszörös válsághelyzetben migráció, Covid, háború nem jut hozzá. Megállapítható, hogy a magyar baloldali európai parlamenti képviselők nyíltan vállalva tettek meg mindent a rendelkezésükre álló eszközökkel, hogy ez bekövetkezzen.
A jelentés tartalmazza mindazokat a javaslatokat, amelyek Magyarország ellen fogalmaznak meg állításokat, és amelyekből előterjesztőként vagy támogató szavazatukkal a magyar baloldal képviselői is jócskán kivették a részüket. Ezek objektív, könnyen igazolható és bárki számára hozzáférhető adatok, amelyeket tartalmaz a jelentés. Szinte nem volt olyan Magyarország-ellenes javaslat, ami ellenében szavaztak volna a magyar baloldal európai parlamenti képviselői. 168 esetből mindössze két alkalommal történt ilyen, ami leginkább a tévedés lehetőségét veti fel. Ezzel szemben az esetek jelentős részében annyira sem volt fontos számukra a magyar érdek, hogy szavazni méltóztassanak, illetve az sem volt ritka, hogy egyáltalán be sem mentek az ilyen szavazások során a munkahelyükre.
Annál is inkább furcsa, sőt kivételes, talán az sem túlzás, ha úgy fogalmazunk, hogy egyedülálló ez a hozzáállás, hiszen nincs még egy olyan európai uniós tagállam, ahol a kormányzó pártok politikai ellenzéke ezt a politikai stratégiát választotta volna, ezt követné. Európa minden tagállamában az számít normálisnak, hogy összefognak a nemzeti érdekek mentén az EP-képviselők az országukért, annak polgáraiért. Egy furcsa, negatív baloldali hungarikummal állunk tehát szemben, ami joggal vetheti fel a kérdést: lehete mindezért jogalkotási kényszer alatt a magyar Országgyűlés. Objektíven igazolható, hogy az uniós források előállításában a magyar emberek is részt vesznek, tehát ezek nem ingyenpénzek, hanem Magyarországnak járó pénzösszegek. Jelenleg ezeket a nekünk járó forrásokat tartják vissza a baloldal közreműködésével, ráadásul nyíltan politikai megfontolásból. Ezt nyilván nem tehetnék meg semmilyen körülmények között, semmilyen boltból nem lehet ugyanis fizetés nélkül távozni, arra hivatkozva, hogy nem tetszett a pénztáros politikai meggyőződése.
Negyedik megállapítás. A magyar baloldali képviselők az Európai Unió általuk is sokszor idézett jelmondatával Egyesülve a sokféleségben is képesek szembe menni.
(18.30)
Célkitűzésük, hogy felszámolják a nemzeti önállóságot és nemzeti szuverenitást, és így egy föderatív Európa létrehozásán munkálkodnak. Dobrev Klára hosszú évek óta aggitál a föderatív Európa gondolata mellett, konkrétan úgy fogalmazott: az én álmom az európai egyesült államok. Gyurcsány Ferenc felesége számos társat talált magának a magyar baloldalról, akik ezt a lázálmot erősítik. Felhívom azonban a figyelmet az Európai Unióról szóló szerződés 4. cikk (2) bekezdésére, amely szerint „az Unió tiszteletben tartja a tagállamoknak a Szerződések előtti egyenlőségét, valamint nemzeti identitását, amely elválaszthatatlan része azok alapvető politikai és alkotmányos berendezkedésének”. Felmerül a kérdés, hogy ha az Unió alapszerződése ennyire egyértelműen rögzíti a nemzeti szuverenitás jelentőségét, akkor egy uniós tagállam képviselőinek miért nem sikerül ezt a tiszteletet gyakorolniuk.
Ötödik megállapítás. Az Európai Ügyek Bizottsága megállapította, hogy a vizsgálat tárgyát képező megnyilatkozások és tevékenységek nem tekinthetők büntetőjogi szankció alá tartozónak, ugyanakkor túlmutatnak a véleménynyilvánítás szabadságán. Az ülések során az ellenzék részéről hangzott el, hogy a választott képviselő szuverén, lelkiismerete, meggyőződése, elvei szerint szavaz bizonyos kérdésekben, és akkor a jelentés milyen alapon kéri számon, hogy a szuverén választott képviselők miért úgy szavaznak, ahogy. Engedjék meg, hogy ideidézzem az Alaptörvény IX. cikk (5) bekezdését, amely egyértelművé teszi: a véleménynyilvánítás szabadsága nem irányulhat a magyar nemzet méltóságának megsértésére. A nép a hatalmát választott képviselői útján gyakorolja, de az a felhatalmazás nem irányulhat politikai indíttatásból Magyarország érdekeivel ellentétes képviseletre. A magyar baloldali európai parlamenti képviselők vizsgálat tárgyát képező megnyilatkozásai közhatalmat gyakorló személyhez méltatlanok, és sértik Magyarország és a magyar emberek érdekeit.
Hatodik megállapítás. Magyarország szuverenitását egyre gyakrabban éri jogellenes támadás. A fentiekre tekintettel indokolt annak vizsgálata, hogy a támadások más állam, külföldi szerv, szervezet vagy természetes személy érdekében végzett, az információk manipulálására irányuló dezinformációs tevékenységnek minősülneke, illetve az állami és társadalmi döntéshozatali folyamatok befolyásolására irányuló olyan tevékenységeke, amelyek sérthetik, veszélyeztethetik Magyarország szuverenitását. Ezért is tartja szükségesnek a jelentés a Szuverenitásvédelmi Hivatal felkérését, hogy folytasson le eseti vizsgálatot, és a vizsgálat eredményéről tájékoztassa a nyilvánosságot, továbbá szükség esetén fogalmazzon meg javaslatokat Magyarország szuverenitásának további megerősítése érdekében.
(Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
A jelentésben egy gyűjtemény található a baloldali EP-képviselők elmúlt két évben tett releváns megnyilvánulásairól. Az általuk alkalmazott retorika és politikai panelek Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter beszámolója alapján rendre megjelennek a Magyarországgal szembeni 7. cikkes meghallgatások során, de többek között az általam korábban idézett, április 24-én elfogadott Magyarország-ellenes állásfoglalásban is. Ahogyan arra a miniszter úr rámutatott, nemcsak a baloldal képviselőinek, hanem bizonyos politikában érdekelt civil szervezeteknek a kommunikációja is visszatükröződni látszik ezekben. Ezen szervezetek nagy része külföldi háttérrel rendelkezik, ezért különösen indokolt a Szuverenitásvédelmi Hivatal felkérése.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az Európai Ügyek Bizottsága Magyarország érdekében, az ország szuverenitását szem előtt tartva folytatta le a vizsgálatot, melynek eredményét a nyilvánosságnak is meg kell ismernie. Ezért kérem önöket, hogy támogassák a B/8307. számú jelentést és a H/8309. számú határozati javaslatot. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)