DR. HILLER ISTVÁN (MSZP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Pesterzsébet országgyűlési képviselőjeként kívánok szólni. Azért e minőségemben, mert a választókerületem, Pesterzsébet száz éve nyerte el a városi jogot. Nekem nemcsak a választókerületem, hanem az otthonom is, este ott fekszem le és reggel ott kelek fel. Durván 62 ezer pesterzsébetivel együtt büszkén és örömmel számolhatok be arról, hogy a közösségünk, Pesterzsébet méltó módon emlékezik és ünnepli, hogy száz éve lett város. Ezt feleleveníteni jöttem ma az Országgyűlésbe, hogy napirend után erről néhány mondatot szóljak.
Pesterzsébet egy részének legkorábbi említése a XI. századból való: Gubacs, amely Huba vezér nevét őrzi. De ha azt gondolja valaki ebből, hogy egy kontinuus fejlődés a telep ezer éve, akkor téved. Valójában a XIX. század utolsó harmadában, a kiegyezés utáni időszak, a székesfőváros létrejötte, majd a vonzásában megjelenő hatások indukálták azt a fejlődést, amit igencsak érdemes közösen a magyar Országgyűlés tagjaiként végiggondolni.
Telepek egymás melletti sajátos közössége volt. Az egyik telep, hogy nevet nyerjen, Erzsébet királynéhoz fordult, hogy használhassa a nevét. Ebből lett Erzsébetfalva. Ennek szomszédságában egy másik telep pedig az akkor még élő Kossuth Lajoshoz fordult, hogy használhassa az ő nevét. Ez Kossuthfalva. Ez a kettő van egymás mellett, az uralkodó Habsburg felesége, Erzsébet, és a szabadságharcot lánglelkűen vezető Kossuth. Mi ezt az egykor volt két telepet mind a mai napig a nevükben őrizzük, Erzsébetfalva és Kossuthfalva egymás melletti része Pesterzsébetnek.
A fejlődés gyorsan történt. A XIX. század végén és a XX. század elején gyárak létesültek, folyt az iparosodás. Pesterzsébet munkásváros lett. Olyan kitűnő intézményekről számolhatok be, amelyek országos hírnevűek. Ritkán volt szokás emlegetni az elmúlt évtizedekben, márpedig kell, ellensúlyozva egy korábbi korszak túlzott hangsúlyát, hogy igenis, magyar munkáskultúra létezett. A Csili az Ózdi Olvasóval, a Csepeli Munkásotthonnal vagy Kispesti Munkásotthonnal a magyar munkáskultúra legendás fellegvára volt, és mind a mai napig a magyar közművelődés fontos intézménye. Több mint száz éves.
Az is fontos, hogy Pesterzsébet mind a mai napig őrzi alapítói egy részének szándékát. Török Flóris honvéd százados volt, aki az egyik jelentős telket megvásárolta. S hogy beszámoljak egy másik sajátosságról is: annak a teleknek a közelében Kende Kanut egykori országgyűlési képviselő választott telket, amellett pedig Hitel Márton nagyfuvaros. Hitel Márton eredeti neve német volt; nem nehéz kitalálni, hogy milyen okból változtatta meg nevét arra a magyar szóra, hogy „Hitel” a mondott időszakban.
De az egész országban működő Kossuth Társaság egyik legaktívabb része él és dolgozik Pesterzsébeten, ezért nálunk minden ősszel reformkori napok vannak, ahol a tudományos előadástól a felvonulásig minden erre emlékeztet. Ahogy a főutcánkat is igazából nem Kossuth Lajos utcának hívjuk, hanem Kossuthinak, mert a pesterzsébetiek becézik szeretett főutcájukat. Nem is lehet nem máshogy gondolni egy ilyen remek közösségre és kerületre, amelynek egyik főutcája a Topánka nevet viseli. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.