SZABADI ISTVÁN (Mi Hazánk): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! A bicskei gyermekotthonban történtek még inkább rávilágítottak a szociális és gyermekvédelmi terület rendszerhibáira, amelyek a kóros alulfinanszírozásra, az anyagi és szakmai feltételek hiányosságaira, az alacsony bérekre, a munkaerőhiányra és az ebből adódó óriási leterheltségre vezethetők vissza. A kormány GDP-arányosan 4-5 százalékkal kevesebbet fordít szociális kiadásokra, mint a régiós országok, ami erős szegénységi bizonyítványt mutat a kormány esetében.
Az Állami Számvevőszék idén közzétett jelentése alapján az állami fenntartású bentlakásos szociális intézményekben a személyi és tárgyi feltételek hiánya miatt nem tudtak több gondozottat felvenni, ami sajnos megnövelte az idősotthonokba való bejutás várakozási idejét. Összességében tehát a magas fluktuáció és a munkaerőhiány kockázatot jelentett a hatékony és eredményes feladatellátásra.
Tisztelt Országgyűlés! Az ÁSZ-jelentés is elég világosan alátámasztja, hogy a szociális ellátást a szakember- és a forráshiány egyaránt akadályozza. A jelenlegi létszámot csak a nyugdíjasok visszafoglalkoztatásával érik el, az ágazat egyáltalán nem vonzó a fiatalok számára, mert megalázóan alacsony fizetésért nap mint nap emberpróbáló munkát kell végezni.
A miniszterelnök úr a 2022-es országgyűlési választások előtt 20 százalékos béremelést ígért a szociális dolgozóknak, ami valójában a minimálbér és a szociális ágazati pótlék emeléséből állt össze. A dolgozók átverve érezték magukat már akkor is, mert a plusz 20 százalékot a minimálbér emelésén felül várták, ehelyett 2023-ban és 2024-ben a szociális ágazatban a fizetésemelést csak a minimálbér és a garantált bérminimum növekedése jelentette.
A hazai szakmák fizetési sorrendjében a szociális dolgozók az utolsók, idén márciusban a nemzetgazdasági átlagbér 53 százalékát keresték. Egyszerre két-három állást is vállalnak, hogy meg tudjanak élni, miközben a saját családjukra is alig jut idejük. A közalkalmazotti bértábla szinte teljes egészében a minimálbérnek és a garantált bérminimumnak felel meg. Nem tesz különbséget a közép- illetve felsőfokú végzettségű dolgozók között, ami a diplomás munkakörökben fokozott munkaerőhiányhoz vezet.
Kérem a tisztelt államtitkár úr válaszát azzal kapcsolatban, hogy a családbarát politikájával büszkélkedő kormány miért nem becsüli meg a nélkülözhetetlen munkát végző szociális dolgozókat, a szakszervezetek követelésére miért nem vezetik be a diplomás minimálbért? A rendszer összeomlásának elkerülése érdekében tervezike, illetve mikor a szociális ágazat bérrendezését, hogy az átlagkeresetek belátható időn belül elérjék a nemzetgazdasági átlagot? Kérem szíves válaszát. Köszönöm szépen. (Taps a Mi Hazánk soraiban.)