DR. VEJKEY IMRE, az Igazságügyi Bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés Igazságügyi Bizottsága házelnök úr felkérése alapján a mai napon megvizsgálta az S/8507. számú kezdeményezést, és határozati javaslatát benyújtotta az Országgyűlésnek. A bizottság határozati javaslatában arra tesz javaslatot, hogy az Országgyűlés a köztársasági elnöki tisztségtől való megfosztásra irányuló eljárást ne indítsa meg. Az országgyűlési képviselők egyötöde által benyújtott kezdeményezés két ügykörben fogalmaz meg álságos véleményt, illetve valószínűsítésen alapuló téves következtetést.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az Alaptörvény 13. cikk (2) bekezdése értelmében a megfosztási eljárást az Alaptörvényt vagy tisztsége gyakorlásával összefüggésben valamely törvényt szándékosan megsértő, illetve szándékos bűncselekményt elkövető köztársasági elnökkel szemben lehet csak kezdeményezni. Az Igazságügyi Bizottság eljárása során megállapította, hogy a kezdeményezésben szereplő cselekmények nem állnak összefüggésben dr. Sulyok Tamás köztársasági elnöki tevékenységével, ezért a szándékos törvénysértésekre hivatkozás tekintetében a kezdeményezés szabályszerűsége és megalapozottsága eleve kizárt.
Az Igazságügyi Bizottság megalapozatlannak találta a kezdeményezést továbbá arra figyelemmel is, mivel az első ügykörben a kezdeményezésben előadottak alapján sem törvénysértésre, sem bűncselekmény elkövetésére következtetni nem lehet. Ezeket maga a kezdeményezés sem támasztotta alá, sőt vélelmezetten elkövetett bűncselekményt sem nevezett meg.
A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény a magyar termőföld tulajdonjogának megszerzését tiltja, miközben a kezdeményezés szerint dr. Sulyok Tamás kölcsön- és jelzálogszerződés megkötésében működött közre. A kezdeményezés sem állítja, hogy termőföld tulajdonjogát külföldi magánszemély vagy jogi személy szerezte volna meg, miként az a következtetés sem vonható le, hogy a hivatkozott jogügyletek célja a jogszabályi rendelkezések szándékos kijátszása lett volna.
Ugyanígy nem lehet következtetni arra, hogy dr. Sulyok Tamás ügyvédi tevékenysége jogszabályba ütközött volna, sem pedig arra, hogy törvénybe ütköző szerződés megkötésében működött volna közre. (Kálmán Olga: Tényleg?) A szóban forgó földterületek ugyanis mindvégig magyar tulajdonban álltak, jelenleg pedig a magyar állam tulajdonában vannak.
A második ügykörben a kezdeményezésben előadottak alapján ugyancsak nem lehet sem törvénysértésre, sem bűncselekmény elkövetésére következtetni. Sulyok Tamás az ügyészség által is megállapítottan alkotmánybírósági megbízatásától kezdődően szüneteltette ügyvédi tevékenységét. Ebből következően kézbesítési megbízotti tevékenységet sem látott el, valamennyi korábbi megbízásából származó feladatot igazoltan helyettesítő ügyvédnek adta át. Mivel tehát dr. Sulyok Tamás alkotmánybíróként nem látott el ügyvédi tevékenységet, esetében összeférhetetlenség fel sem merül, alkotmánybírói szolgálatának ideje alatt jogszerűen vette fel alkotmánybírósági juttatásait.
Dobrev Klárának a fentiekkel kapcsolatban tett feljelentését a Szegedi Regionális Nyomozó Ügyészség 2024. június 6. napján kelt határozatával elutasította. (Arató Gergely: Szégyen, gyalázat!)
Mindezekre tekintettel az Igazságügyi Bizottság megállapította, hogy az ellenzéki országgyűlési képviselők kezdeményezése nyilvánvalóan alaptalan, visszaélésszerű, egyszersmind az Alaptörvényben szereplő megfosztási eljárás jogintézményéhez méltatlan, az kizárólag kampánycélokat szolgált, a mesterségesen felkorbácsolt politikai hangulatkeltés részét képezte. Erre figyelemmel az Igazságügyi Bizottság az alaptalan és rendeltetésellenes célra irányuló kezdeményezés szerinti eljárás elindításának megtagadását javasolja. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiból.)