FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Az ön felvetésére, amelyben az öntözéses gazdálkodásra, az öntözés körülményeire, a Duna-Tisza közi homokhátság problémájára utaló gondolatokat mondta el, szeretnék egypár olyan mondatot és gondolatot elmondani, ami, úgy gondolom, hogy részben megnyugtathatja önt is és az ott élő embereket is.
Az elmúlt évtizedekben az a bekövetkezett klimatikusviszony-változás egyre kevesebb csapadék, kiszámíthatatlan mértékű csapadék , ami itt az elmúlt években is, most már főleg két évvel ezelőtt rendkívüli aszályt okozott Magyarországon, továbbra is megerősítette a kormányzatnak azt a szándékát, hogy vízgazdálkodás, öntözéses gazdálkodás nélkül hosszú távon mezőgazdasági tevékenységet folytatni szinte lehetetlen.
A magyar mezőgazdaság szárazföldi kultúrára, szárazföldi körülményekre van berendezkedve a gazdálkodás és a gazdálkodók részéről is, mivel összesen jelen pillanatban ma Magyarországon durván egy 130-140 ezer hektáron történik öntözéses gazdálkodás.
(9.40)
Ugyanakkor tudjuk azt, hogy ez a szántóterületnek egy töredéke, mondhatnám azt is. És azt is tudjuk, hogy valamikor a 70-es években mintegy 380 ezer hektáron történt öntözéses gazdálkodás.
Szeretnénk 2030-ra ezt a területnagyságot ismét elérni, 350-400 ezer hektárt. Ehhez a terveink elkészültek, és ebbe tartozik bele a Duna-Tisza közi homokhátság kérdésköre is. A Duna-Tisza közi homokhátság hét olyan projekttervvel indul, aminek jelentős részében, négyben már megvannak a tervek, konkrétan elkészültek.
Ezek többmilliárdos tervek, szeretném önnek hangsúlyozni. Tehát ez nem úgy van, hogy csak leakasztjuk arról az oldalról és megnézzük, hogy miről van szó. Ezek nagyon komoly szakmai tervek, és ezen a hét területen ezzel a hét projekttel gyakorlatilag a Duna-Tisza közi homokhátság problémáját jelentős részben meg tudjuk oldani.
Optimista vagyok, de nem vagyok ennyire másképp gondolkodó. Már csak azért sem, mert tudjuk azt, hogy az öntözéshez szükségesek azok a természetes csapadékmennyiségek is, amelyek gyakorlatilag a biztonságos növényi feltételeket és a gazdálkodás feltételeit tudják biztosítani.
Most azért, mondjuk meg őszintén, már ez az év is nagyon aszályosnak indult, a Dél-Alföld, pont a homokhátság déli részére, de az elmúlt hetek, napok csapadékosabbra fordult időjárása nagymértékben enyhítette a problémát, de nem oldja meg, természetesen. Éppen ezért az elképzeléseink között nemcsak a Duna-Tisza közi homokhátságra, hanem az egész Alföldre, Szabolcs-Szatmártól gyakorlatilag Bajára, Mohácsig és még bizonyos dunántúli részekre vonatkozóan is elkészítettük azt a tervet, azt a programot, amely alapján gyakorlatilag ki tudjuk alakítani az elkövetkezendő évtizedben ennél rövidebb intervallumot nem merek mondani és nem is lenne reális, hogy ezt meg tudjuk valósítani, amikor nemcsak öntözésről, hanem vízgazdálkodásról beszélünk. És ezt tartom nagyon fontosnak, hogy ne hegyezzük ki csak az öntözésre, mert azt tudjuk, hogy az Európai Unióban ez szitokszónak számít. Nem nagyon tudunk megbirkózni vele. Éppen ezért, amikor az öntözési közösségeket is felállítottuk és az öntözési közösségeknek is fenntartható vízgazdálkodási közösség címszót adtuk, ebben is benne van, ebben a fogalomban, hogy gazdálkodni kell a vízzel, tehát nem csak öntözni; gazdálkodni.
Hogyan tudunk gazdálkodni a vízzel? Először is habár ez most hosszú téma lenne megfelelő olyan talajállapot és olyan talajművelés szükséges, ami önmagában vízmegtartó, csapadékmegtartó, másodszor olyan körülmények, olyan vízrendszerek, olyan csatornarendszer kialakítása elkerülhetetlen, ami a belvizet és az öntözővizet is tudja kezelni, ezek a kettős működtetésű csatornák. És nem utolsósorban azoknak az elhanyagolt, főleg a rendszerváltás utáni új gazdatársadalom kialakulásának következményeképpen elavult, betemetődött, beszántott, és a többi, és a többi, nagyon sok csatornahálózatnak az újbóli kialakítása is fontos feladat.
Ezekkel a részekkel és nem utolsósorban a víztározással, megfelelő tározókapacitások kialakításával amire ön is utalt, hogy ez a klimatikus viszonyokat is részben befolyásolja (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.); éppen ezért egy nagyon hosszú témaként szeretném önt megnyugtatni és a Duna-Tisza közi homokhátságon élő embereket is, hogy a kormány foglalkozik ezzel a témával, sőt, kimondottan, a tervek is készültek és készülnek. És úgy gondolom, el is kezdődik hamarosan ez a program. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)