DR. PANYI MIKLÓS, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt lévő törvényjavaslat alapvető célja, hogy a benne foglalt jogszabályok módosításainak elfogadásával az állam, a magyar közigazgatás működése hatékonyabban szolgálja Magyarország és a magyar polgárok, családok érdekeit. A tervezet az állam működésének és a kormány felelősségi körének széles skáláját fedi le, többek között jogtechnikai változtatások, egészségügyi, köznevelési, idegenrendészeti tárgyú rendelkezések, a kormány működésére, a nemzeti örökségünk megőrzésének érdekében előirányzott szabályozások változtatására tesz benne javaslatot a kormány, amelynek elfogadását kérjük a tisztelt Országgyűléstől.
Tisztelt Országgyűlés! A kormány kiemelt célja a magyar családok támogatása. 2010-ben családbarát fordulat következett be Magyarországon, amelynek célja, hogy minden vágyott gyermek megszülethessen, és minél több családnak legyen lehetősége gyermekeit saját tulajdonú lakásban, házban felnevelni. Jelenleg több mint harminc olyan intézkedés érhető el, amelyek valódi, kézzelfogható segítséget jelentenek a családalapításban, valamint a családok életszínvonalának javításában. 2010-hez képest több mint három és félszer többet fordít a kormány a magyar családok támogatására. A 2024-es költségvetésben a családok támogatására több mint 3300 milliárd forint áll rendelkezésre. Ez közel 2400 milliárd forinttal magasabb, mint a baloldali kormány által beadott utolsó költségvetésben szereplő támogatások összege.
Az otthonteremtési támogatások, valamint a babavárókölcsön-konstrukció igénybevételének lehetősége az elmúlt években több százezer magyar család számára hozta közelebb a családalapításról és a saját otthon megteremtéséről szőtt álmok megvalósulását. Ugyanakkor a családtámogatásokat igénybe vevő családok is kerülhetnek olyan élethelyzetbe, amikor a vállalt kötelezettségeiket rajtuk kívül álló okok miatt nem tudják teljesíteni. Ilyen körülmény lehet például: az egyik szülő munkaképességének megváltozása, a megszületett gyermek betegsége, vagy akár, ha egészségügyi okból nincs lehetőség a gyermekvállalásra. Ezekben az esetekben az állammal szemben fennálló tartozást az érintett család méltányos érdekeinek figyelembevételével szükséges rendezni.
(10.20)
A jelenlegi szabályozás a méltányossági szempontok figyelembevételével lehetőséget ad a halasztott fizetésre, az állami követelések elengedésének a jogalapját azonban szükséges az államháztartási törvényben is megteremteni.
A javasolt módosítás révén a kormányhivatalok a méltányossági eljárás keretében az érintett családok életkörülményeire is tekintettel dönthetnek majd a kamat vagy a teljes támogatási összeg visszafizetésével kapcsolatban részletfizetésről, fizetési halasztásról vagy a támogatás részben vagy egészben történő elengedéséről.
Tisztelt Ház! A kormány elkötelezett abban is, hogy a gyermekek családban nőjenek fel. Nagy előrelépés, hogy Magyarországon 2010 óta emelkedik az örökbefogadások száma és jelentősen nőtt az örökbe fogadni szándékozók száma is, 2010-hez viszonyítva 2022-re ez megduplázódott. Az örökbefogadás célja az, hogy annak a gyermeknek, akinek nincsenek vér szerinti szülei, vagy a szülők nem tudják vagy nem akarják nevelni, megfelelő, nevelésre alkalmas szülőket biztosítson.
A javaslat értelmében örökbe fogadhatóvá válna az az újszülött is, akit az anya a szülést követően a kórházban hagyott, és a szülő vagy a hozzátartozó hat hétig nem tesz lépéseket annak érdekében, hogy a gyermekkel felvegye a kapcsolatot. Az inkubátorban hagyott újszülött gyermekre vonatkozó érvényes szabályozás analógiája mentén az intézkedés azt a szülői ráutaló magatartást venné figyelembe, amelyben a szülő a gyermekét hátrahagyva távozik a kórházból, és hat hétig nem tesz lépéseket, hogy vele a kapcsolatot felvegye. Sajnos minden évben sok ilyen gyermek van. Így a gyermek a szabályozás révén a születését követően nagyon rövid időn belül örökbe fogadó családba kerülhetne, amely a gondozásáról, neveléséről megfelelően tud gondoskodni, és megadja a gyermek számára az egészséges fejlődéshez szükséges érzelmi biztonságot, szeretetet, különösen ebben a korai, nagyon fontos szakaszban.
Ezzel a módosítással évente mintegy száz, néhány napos korában magára hagyott gyermek esetében mintegy leharmadolódna az az időszak, amely alatt a gyermek szerető családhoz tud kerülni. Ez fontos előrelépés az elárvult csecsemőknek, az örökbefogadásra váró házaspároknak.
Tisztelt Országgyűlés! A közelmúltban történtek olyan, a társadalom jogos felháborodását kiváltó, a tanárokkal, illetve a diáktársakkal szembeni verbális, vizuális, sőt fizikai támadások az online és offline térben egyaránt, amelyeket kiskorú diákok követtek el különböző eszközökkel. Ezek az esetek alááshatják a gyermekek iskolai biztonságérzetét, a szülők közoktatási rendszerbe vetett bizalmát, megzavarják a köznevelési tevékenység rendjét, negatívan befolyásolják az iskolai közösségeket és rossz hatással vannak az iskolai nevelői-oktatói munka minőségére is.
Az erőszakos cselekmények egy része sérülést okozó eszközök használatával hajtható végre, de nem kizárólagosan, sajnálatosan egyre gyakoribb jelenség az egyes erőszakos, nem fizikai jellegű, hanem lelki bántalmazást okozó, leginkább mobiltelefonokkal elkövetett cselekmények, úgynevezett cyberbulling terjedése is. Ennek lényege, hogy a diákok egymásról megalázó felvételeket készítenek, azokat az internet nyilvánossága elé tárják, vagy azzal valamilyen más formában visszaélnek, azzal a másik gyermeket gúnyolják, zsarolják, megalázzák. Jelenleg az iskolák házirendje jogosult rendelkezni erről a kérdésről, azonban az okostelefonok és az azokhoz kapcsolódó, a gyermekeket sértő tevékenységek egyre nagyobb elterjedése miatt szükségesnek mutatkozik egy egységes szabályozás, amit minden intézményben alkalmazni lehet. Itt kiemelném egyben, hogy a mobiltelefon iskolai használatára vonatkozó szabályozás nem példa nélküli, egyes uniós tagállamok vagy bevezették már mint Franciaország és Románia , vagy pedig tervezik ennek bevezetését.
A törvényjavaslat a köznevelési törvény módosításával azt irányozza elő, hogy az egyes nevelési-oktatási intézmények területére be nem vihető tiltott, valamint az iskolai tevékenység során használatában korlátozott tárgyakra vonatkozó szabályrendszert hozzon létre. Egyben felhatalmazza a kormányt arra, hogy a tiltott és a használatában korlátozott tárgyak körét rendeletben határozza meg.
Fontosnak tartom kiemelni, hogy a jövőben megjelenő kormányrendeletben meghatározottak, tehát az iskola területén a tiltott, valamint a használatukban korlátozott tárgyak tekintetében a szabályok betartására az iskolaigazgatóknak lesz felelősségük. A használatban korlátozott tárgyak megőrzése során pedig az általános kárfelelősségi szabályok lesznek érvényesek.
Azt is kiemelném, hogy vannak olyan digitális eszközök, laptopok, tabletek, adott esetben a mobiltelefon is, amely egy-egy tanórán digitális taneszközként is megjelenhet, éppen ezért az a lehetőség továbbra is biztosítva lesz, hogy ezeket a tanár által meghatározott esetekben a diákok tanulási céllal is használhassák.
Fontosnak tartom kiemelni azt is, hogy a szabályozás egy fontos lépés lehet, hogy mérsékelje a fiatalok mobiltelefon-függőségét, ezzel is hozzájárulva a testi, lelki és szellemi egészség fejlődéséhez, valamint az iskolai oktatás-nevelés hatékonyságának javulásához.
Tisztelt Ház! A kormány elkötelezett abban, hogy a magyar lakosság a lehető legjobb egészségügyi szolgáltatásban részesüljön, valamint az egészségügyi szolgáltatók feladataikat költséghatékonyan végezzék, ezért kiemelt feladat a kormányzat részéről az egészségügy feltételrendszerének folyamatos monitorozása és a szükséges módosítások átvezetése a szabályozásban.
Az egészségügyi tárgyú törvénymódosítások közül szeretném kiemelni, hogy a tervezet értelmében 2024. október 1. napjával Budapest is csatlakozik az Országos Mentőszolgálat által működtetett háziorvosi és házi gyermekorvosi ügyeleti rendszerhez. A rendszer az elmúlt időszakban kiválóan vizsgázott, egyértelműen javult a betegellátás minősége, és alaptalannak bizonyultak azok a méltatlan és felelőtlen vádak és riogatások, hogy egészségügyi ellátást igénylők maradnának ellátatlanul.
További egészségügyi tárgyú javaslatok körében az előirányzott módosító javaslatok egyike lehetőséget adna az alapvető munkáltatói jog gyakorlójának, hogy az együttalkalmazási tilalom alól felmentést adjon. A tilalom jelenleg mind az állami, mind a közérdekű vagyonkezelő alapítványok esetében ellehetetleníti az egészségügyi tevékenységet abban az esetben, ha az irányító vármegyei intézmény vezetőjének van egészségügyi tevékenységet végző hozzátartozója. Ez egy életszerű helyzeteket kezelő javaslat, és a majdani részletszabályok fogják meghatározni azokat a helyzeteket, hogy bizonyos esetekben ne kelljen csak azért valakinek a hivatásával felhagynia vagy elköltözni a vármegyéből, mert valamelyik közeli hozzátartozója egy vezető pozíciót elnyert.
A törvénycsomag emellett javaslatot tesz a vármegyei egészségügyi intézmény irányítási jogköreinek a megerősítésére, a betegellátás minőségének a javítására és hatékonyabb szervezése érdekében. Ez nem érinti a városi egészségügyi intézmények jogi, szervezeti önállóságát.
Szintén kiemelném a javaslatok közül a gyógyszerméltányossági esetekre vonatkozó javaslatot, ahol egy új, ilyen esetek elbírálására létrehozott alapítvány jönne létre. A jelenlegi szabályrendszer lehetőséget biztosít, hogy a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő az Egészségbiztosítási Alapból méltányosságból támogasson bizonyos, a törvényben meghatározott olyan ellátásokat, amelyeket a normál egészségbiztosítás nem finanszíroz.
A javaslat szabályozná, hogy mely termékkörre beadott kérelmeket bírálja el a kormány által létrehozandó Batthyány-Strattmann László Alapítvány, illetve melyek azok, amelyek maradnak továbbra is NEAK-hatáskörben.
Az új alapítvány minden évben a korábbi évek gyakorlatának megfelelő ilyen gyógyszerméltányossági eljárásokra előirányzott költségvetési támogatásra lesz jogosult. De az alapítványba külső források is becsatornázhatók lesznek, megnyílik az 1 százalékos szja-felajánlás lehetősége, és a szervezet tevékenységét cégek is támogathatják.
(10.30)
Tisztelt Országgyűlés! 2024. március 1-jén az Európai Unió legszigorúbb idegenrendészeti szabályrendszere lépett életbe Magyarországon.
A kormány a magyar emberek oldalán áll, megvédi a magyar emberek érdekeit és egyúttal az Unió külső határait. A munkahelyek kapcsán a kiindulópont rendkívül világos: a magyarországi munkahelyek elsősorban a magyar embereket illetik meg; harmadik országbeli állampolgár kizárólag akkor végezhet munkát Magyarországon, ha az adott állásra magyar munkaerőt nem találnak.
A törvényjavaslat több, ezt a rendszert kiegészítő idegenrendészeti módosítást is tartalmaz. A törvényjavaslat szerint a jövőben a kormány miniszteri rendelet helyett rendeletben határozza meg azon országok listáját, ahonnan harmadik országbeli állampolgár Magyarországon foglalkoztatási célú tartózkodási engedéllyel vagy vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel foglalkoztatható.
Tisztelt Országgyűlés! A tervezet tartalmaz még több jogtechnikai pontosító szabályt, valamint a kormány központi és területi működésére vonatkozó szabályokat, így például a miniszterek és államtitkárok kinevezésével, a köztisztviselők irányításával, a munkáltatóijogkör-gyakorlás váltására vonatkozó rendelkezésekkel, vagy például az 55 év feletti honvédek vezénylésével kapcsolatos szabályokat.
Szintén kiemelném a szabályozások közül azt, amely a 2025. évi költségvetési törvény tervezetének benyújtási időpontját egy hónappal, a szokásos október közepi időpont helyett november közepi időpontra módosítja.
Tisztelt Országgyűlés! Mint láthatják, ahogyan az expozé elején is jeleztem, a kormányzás széles spektrumát lefedő törvénymódosítás fekszik a tisztelt Ház előtt, amely tartalmazza a Törvényalkotási Bizottság által tett javaslatokat is.
Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjen. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)