HOLLIK ISTVÁN, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Üdvözlöm, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Röviden reagálnék a DK-s képviselők szavaira, nem arra, ami a szakmai részt illeti, hanem ami a politikai állásfoglalást. Azt gondolom, tisztelt Gy. Németh képviselő asszony, hogy kormányzásból és főként családpolitikai ügyekben jobb, ha önöktől nem fogadunk el javaslatot, s ha megengedi, kioktatást aztán meg végképp nem. S úgy látom, az emberek is nagyjából így vannak ezzel, tegnapelőtt elmondták önökről a véleményüket: a 8 százalék mindent elmond. Sokszor szoktuk azt mondani, hogy minél nagyobb az emberek bizalma és támogatása, annál nagyobb szerénységre és alázatra van szükség, de nem javaslom önöknek azt, hogy ebből arra a következtetésre jussanak, hogy ha kicsi a támogatás, akkor meg elég a kevés alázat és elég a kevés szerénység. De ez csak egy javaslat a részemről.
Ami a javaslatot illeti: ha megengedik, mivel államtitkár úr részletesen ismertette már a javaslat tartalmát, én annak csak egyetlenegy eleméről beszélnék, amit viszont rendkívül fontosnak tartok, ez pedig az iskolai mobiltelefon-használat. Aki szülő én az vagyok, három gyermekem is van, a kicsi 4 éves, a nagyobb meg 11 éves , az tudja, hogy a mai korban a gyermeknevelés egyik legnehezebb kérdése a digitális eszközök használata. Úgy vélem, a kormány helyesen gondolta azt, hogy mivel a gyermekeink az iskolában töltik el a legtöbb időt, ezt a kérdést szabályozni kell.
A mai progresszív világnak van egy hamis dogmája, amely úgy szól, hogy ami új, az biztos, hogy jó. Vagy másképp fogalmazva: minden új biztos, hogy jobb, mint a régi. Ezért a digitális eszközökre sokáig mint újra, mint jóra tekintettek, amely csak segítséget tud nyújtani. Ezzel szemben azt látjuk, hogy bár új jelenségről van szó, de arról, hogy a digitális eszközök milyen hatással vannak a gyermekre, egyre több tanulmány születik, amelyek viszont nagyon súlyos és komoly figyelmeztetések. Például az Egyesült Királyságban, ahol szintén bevezették az iskolákban a mobiltelefonok használatának korlátozását, azt mondják, hogy a 12 éves gyerekek 97 százaléka rendelkezik már mobiltelefonnal. Tehát ez nemcsak bizonyos gyermekeket érint, ez minden gyermeket érint. És Magyarországon se nagyon más a helyzet. Amikor ezt az Egyesült Királyságban bevezették, ahogy államtitkár úr is elmondta, azzal a céllal tették, hogy az online bullying vagy cyberbullying jelenséget visszaszorítsák. De azt is megállapította az egyesült királysági törvényjavaslat, hogy a gyermekek oktatási vagy tanulási teljesítménye az elmúlt időszakban radikálisan csökkent az Egyesült Királyságban, és ők ezt összefüggésbe hozzák a digitális eszközök használatával.
De hogy egy másik példát mondjak: egy amerikai pszichiáter, Anna Lembke azt mondta, hogy az okostelefon a modern kor injekcióstűjévé vált, amely digitális dopamint szállít a bekábelezett generáció számára. Vagy hogy egy másik tanulmányt idézzek önöknek: 2019-ben egy szintén Amerikában elvégzett kutatás szerint azoknak a kamaszoknak, akik naponta több mint három órát töltenek el a közösségi médiában, dupla akkora az esélyük arra, hogy rosszak legyenek a mentális egészségmutatóik, mint a többi gyermeké, különös tekintettel a depresszióra és a szorongásra. Egy 2022-es tanulmány, amit egy Braghieri nevű tudós ember jegyez, azt mondja, hogy az új közösségi médiaplatformok megjelenése az Egyesült Államokban összefüggésbe hozható 300 ezer új depressziós eset megjelenésével az egyetemista populáció körében.
Tehát azt láthatjuk, hogy tényleg egy súlyos kérdésről van szó, és a digitális eszközök használatára a gyerekek körében jobb, ha mindannyian, szülőként, államként és képviselőként is nem mint lehetőségre, hanem inkább mint egy új veszélyforrásra tekintünk. Erre hívja fel a figyelmet egyébként Pécsi Rita neveléskutató is, aki a következőt mondja: a függés ebben az esetben is mármint a digitális eszközök esetében is fokozatos és lopakodó üzemmódban alakul ki. Amikor megmagyarázhatatlan indulatokat vált ki egy gyermekből, ha nincs internetközelben, amikor az online világért feláldozza a valós kapcsolatait és kedvelt offline tevékenységeit, ha rendszeresen éjszakába nyúlik a gépezése, ha csak gép előtt tud enni, inni, és egy napszakot sem bír ki az okostelefonja nélkül, és tízpercenként kényszeresen megnézi, hogy jötte új üzenet, akkor bizony érdemes komolyan vennünk a jeleket.
Az Amerikai Pszichológiai Társaság is arra a megállapításra jutott, hogy hároméves korig egyáltalán semmilyen digitális eszközt nem szabad a gyerek közelébe tenni. S ők is megjegyzik, hogy amióta a gyerekek a digitális eszközöket használják, bizony megnőtt a depresszió, a figyelemzavar a számítógép-használattól, és azt írják, hogy kialakult a Facebook-depresszió is. És sok tudós jut arra a következtetésre, hogy az agyra úgy hat a digitális eszközök használata, mint a drog.
Ezzel szemben azt mondják többek között Pécsi Rita neveléskutató is , hogy a gyermek agya csak valódi élettapasztalattal fejlődik, valódi tapasztalatokkal.
(11.10)
Éppen ezért a digitális eszközök ezt nem tudják megadni, és vannak olyan tudósok, akik egészen oda jutnak, hogy általánosságban megnézik a felnövekvő generációk IQ-szintjét, amely egyébként csökkenő tendenciát mutat, és ezt is szoros összefüggésbe hozzák a digitális eszközök használatával.
Summa summarum, azt gondolom, elég sok példát hoztam arra, hogy ezzel a kérdéssel bizony foglalkozni kell. S minthogy a gyermekek, ahogy korábban említettem, tulajdonképpen az idejük legnagyobb részét az iskolában töltik, azt gondolom, nagyon helyes az, ha egy határozott és világos szabályozás kerül elfogadásra ebben a tekintetben. Ez a javaslat ezt tartalmazza. A javaslatnak két része van. Egyrészt meghatározza a törvényjavaslat, milyen eszközök bevitele általánosságban tiltott; illetve melyek azok az eszközök, amelyeknek a bevitele az iskolába nem tiltott, viszont használata a nevelési-oktatási intézményben korlátozott a tanítás tartama alatt, és idesorolhatók a digitális eszközök, mobiltelefonok, okosórák, tabletek, okosszemüvegek merthogy már ilyenek is vannak.
Úgyhogy azt gondolom, ezzel nagyon fontos lépést tett a kormány. Én mindenképpen arra kérek mindenkit, párthovatartozástól függetlenül, hogy már csak ezért az egy részéért a törvényjavaslatnak legyenek kedvesek most kivételesen eltekinteni a szokásostól, és támogassák ezt a kérdést. Ráadásul azért is, mert itt említettem önöknek az Egyesült Királyságot, de nemcsak abban az országban vezették már be, hanem Spanyolországban is egy picit puhább szabályozást, ott egyelőre csak javaslatot fogalmaztak meg , de Belgiumban is bevezették. Tehát lehet látni, hogy egyre több ország veszi észre, jut arra a felismerésre, hogy a digitális eszközök használata a gyermekek körében sokkal inkább veszélyforrás, mint lehetőség, ezért léptek.
Azt gondolom, mi is jó időben lépünk, úgyhogy kérem még egyszer képviselőtársaimat, fogadják el. A KDNP természetesen támogatja ezt a javaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)