Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A mai nap már elhangzott a parlament ülésén, hogy az írott magyar történelemben a legkevesebb gyermek született a tavalyi évben Magyarországon, és bár a kormány előszeretettel beszél családtámogatásokról, az erre fordított, szerinte magas összegekről, a kétségkívül sok, idecsoportosított forrás elképesztően szerény eredménnyel járt. Az a termékenységi mutató, amely az egyetlen javulást felidéző mutató volt az elmúlt években, most 1,4 alá csökkent, tehát nagyon messze került Magyarország a fenntarthatóságtól demográfiai téren, süllyedő Atlantisszá váltunk, és minél később következik be az őszinte szembenézés, annál kisebb az esélye annak, hogy a folyamatok megfordíthatók lennének.

A helyzet az, hogy a kormány teljes ágazatokat szabotált el a rendezés tekintetében, amelyeknek van demográfiai hatásuk, a lakhatásé az egyik például, de beszélnünk kell magáról a családtámogatásokról és a családi adókedvezmények rendszeréről, hiszen azt látjuk, hogy az infláció évről évre eszi, zabálja ezeket. És bár kétségkívül ’11-ben, ’12-ben ezek előremutató lépések voltak, akkor lett volna igazán előremutató, ha inflációkövetés van beépítve a rendszerbe. Az utóbbi években, amikor 40 százalék fölött volt az élelmiszerár-emelkedés, az infláció is rekorder volt, szinte hozzá sem nyúlt a kormány ehhez. Egyedül a kétgyerekeseknél volt egy minimális mértékű korrekció, nagyon helyesen, de ez sem automatikusan a rendszerbe építve minden évben, hanem szelektíven. Ebből kifolyólag, gyerekszámtól függően a családi adókedvezmény értékének több mint fele, vagy majdnem a kétharmada párolgott el az elmúlt években.

Éppen ezért tettem le a parlament asztalára egy olyan módosító javaslatot, amely megduplázná a családi adókedvezmény nettó igénybe vehető összegét, ahol pedig olyan probléma mutatkozik, hogy adott esetben a fizetés alacsony mivolta miatt nem tudja a család ezt realizálni, akkor negatív adó formájában kapja meg, kapja kézhez a különbözetet. Nyilvánvaló módon én sokkal jobban örülnék és nyugodtabb lennék, ha ezt a negatívadó-szerű megoldást úgy kapná kézbe a család, hogy azt csak a gyermek érdekkörében hasznosuló módon tudja elkölteni. Erre a családi kártya egy tökéletes megoldás lehetne, de akkor is el kell hogy mondjuk: nagyon-nagyon sokat csorbult a Fidesznek ez az egyetlen, talán kézzelfoghatónak minősíthető családtámogatási eszköze amiatt, hogy eszi, zabálja az infláció, a kormány pedig nem tesz semmit.

Pedig hát azt látjuk, hogy a családi pótlék körül kialakult viták is évről évre felhozzák ezt a témát, és a családi pótlék tudatos, direkt történő erodálása sem egy olyan lépés, amely pozitív.

(15.10)

Mi nem azt mondjuk, hogy mindenféle feltétel nélkül duplázzák vagy triplázzák meg a családi pótlék összegét. Itt is a családi kártyára teszünk javaslatot, amellyel alapvető élelmiszereket, gyermeknevelési cikkeket és a gyermekkel kapcsolatos szolgáltatásokat lehetne finanszírozni, legyen szó fejlesztésről vagy éppen egy kulturális előadásról.

De beszélnünk kell a gyermeknevelési cikkek áfatartalmáról is, hiszen egészen brutális árrobbanás következett be a gyermeknevelési cikkek és a gyermekgyógyszerek, probiotikumok, vitaminok tekintetében is, és ezenközben egész Európában itt a legmagasabb a 27 százalékos büntetőadó a gyermeknevelési cikkeken. Ezt nemcsak csökkenteni akarjuk és nem kozmetikázni, hanem egyenesen lenullázni, hiszen az európai uniós szabályrendszer, amitől nagyon sokszor fél a kormány és retteg ezekben a kérdésekben, is lehetővé fogja tenni a közeljövőben, hogy lenullázzák a gyermeknevelési cikkek áfatartalmát.

Van ugyanakkor egy olyan intézkedés, és ezt a Jobbik nagyon régen, már a 2010-14 közötti ciklusban is letette az asztalra, amely szimbolikus jellegű, és nem közvetlen, nem direkt demográfiai hatással bír, de szülői bónusz néven igenis alkalmas arra, hogy a most dolgozó gyermekek, fiatalok által amúgy is befizetett adótömegnek egy bizonyos százalékát irányíthassák a szülők, szüleik vagy szülő nyugdíja mellé. Úgy gondolom, ha ezt egy 10 százalék körüli összegre lőjük be, akkor sem mondunk nagyot, hiszen akkor is csodálatos, generációkon átívelő üzenete van annak, hogy aki ezt a hazát dolgozó, produktív, tevékeny gyermekekkel ajándékozza meg, az nyugdíjas korában igenis kapjon ebből vissza valamit, és a már befizetett adótömeg akár 10 százalékát kaphassa meg közvetlenül a nyugdíja mellé. Nincsenek illúzióink, nem ettől fog önmagában több gyermek születni Magyarországon, de a szimbolikus üzenetnek az erejét nem szabad alábecsülni egy ennyire elsivárosodott korban. Óriási üzenet lenne az, hogy Magyarország igenis megbecsül minden világra jött gyermeket, megbecsüli azt is, hogyha a dolgozó gyermek támogatja a szüleit, és ezt egyébként az adórendszeren keresztül is érvényre juttatja.

Mi ezt a csomagot ajánljuk a kormány figyelmébe, és elvárjuk, hogy legyen végre érdemi reakciója a felvetettekkel kapcsolatban. Köszönöm a figyelmet.