DR. FRAJNA IMRE (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A történet, amiért napirend előtt szólni kívánok, már 1994-ben elkezdődött, a dolog aktualitását azonban az adja, hogy az eset máig sincs rendezve, a biztosítottak pénzének pazarlása azóta is folyamatosan zajlik.
Bizonyára sokan emlékeznek arra, mekkora botrányt kavart az Állami Számvevőszék jelentése az Országos Egészségbiztosítási Pénztár székházának építéséről. A pazarlásnak ekkora mértékével addig nem találkozhattak sem a képviselők, sem az állampolgárok. A székház 1993-as áron több mint 3 milliárd forintba került... (Közbeszólások: Nem halljuk!) A székház 1993-as áron több mint 3 milliárd forintba került, és ennek az összegnek majd egyharmada megkérdőjelezhető hasznosságú volt. Ám nem telt el egy év sem, és a székház szűknek bizonyult, vagy csak annak tűnt. Így néhány főosztály elhelyezésére irodákat szándékozott bérelni az egészségpénztár.
Ezért az egészségpénztár akkori titkárságvezetője szerződést kötött a Váci út 37. szám alatt található ingatlan VI., VII., VIII. és IX. emeletén, összesen 4043 négyzetméter irodahelyiség és 40 személygépkocsi számára, parkolóhely bérlésére. A szerződés, ha nem mindannyiunk zsebére menne, igen tanulságosnak is nevezhető lenne, legalábbis jogász képviselőtársaim számára. Valószínűleg ez a szerződés a magyar jogtörténetbe egy egészen egyedi polgárjogi szerződésként fog bevonulni, mert ennyire előnytelen feltételeket szerződésben kikötni még nem nagyon lehetett látni, a bérleti díjon felül is, ugyanis az OEP úgynevezett üzemeltetési és mellékköltségeket is fizet. Így megfizeti a bérbeadó minden kiadását az épület üzemeltetésével, karbantartásával és javításával kapcsolatban, valamint az épületet terhelő adókat és az épületet terhelő biztosítást is.
A szerződés szerint az üzemeltetési költség körébe tartozik még a házgondnok, a recepciószolgálat, az éjjel-nappali őrzés és a ház menedzsmentjének a költsége is. A bérleti díjat 3 hónapra előre kell megfizetni, késedelem esetén pedig a jegybanki alapkamat kétszerese fizetendő. A bérleti díj nagysága az osztrák schilling vételi árfolyamát követi. Ha a bérlő nem használja a fűtő- és melegvizes berendezést, az nem mentesíti őt attól, hogy ennek a költségeit megfizesse.
A bérlő köteles felújított állapotban visszaadni a bérleti idő végén az ingatlant, ha nem, akkor az ő költségére elvégezhető ez a felújítás. (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Mindenhol így van.)
A szerződés idő előtti felmondására csak a bérbeadónak van lehetősége, akkor, ha a bérlő nem fizet. Ez esetben viszont a bérlőnek meg kell fizetnie minden ebből fakadó kárt, például hogyha a bérbeadónak nem sikerül ugyanilyen feltételekkel más baleknak bérbe adni az ingatlant. A szerződés 5 évre szól, és ugyanilyen kedvező feltételek mellett további 5 évre meghosszabbítható.
A fenti kemény feltételekből talán azt hihetnénk, roppant jutányos árú a bérlet. Nos, tisztelt képviselőtársaim, a havi bérleti díj 1994-ben 26 millió forint volt az irodahelyiségekre és 40 millió forint a gépkocsi-parkolóhelyekre. Ez mai áron havi 55 millió forint irodabérlet és 85 millió forint parkolóbérleti díj. A szerződés jövő év május elején jár le. Azt hiszem, lesz mit ünnepelni a munkavállalóknak! Ez idő alatt folyó értéken több mint 1 milliárd forintot fizettek ki a biztosítottak pénzéből, többet mint az elhíresült Wesselényi utcai székház vásárlására, noha az vásárlás és nem bérlet lett volna. Ekkora összegből meg lehetett volna oldani a Fővárosi és Pest Megyei Egészségbiztosítási Pénztár évek óta húzódó elhelyezését is.
Tudomásom szerint a szerződés miatt a mai napig nem történt felelősségre vonás. Ezért a Fidesz-Magyar Polgári Párt képviselőcsoportja nevében kérem, a kormány tegye meg a szükséges lépéseket a pazarlás megállítására és a felelősség megállapítására. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban, szórványos taps a MIÉP soraiban.)
Előző Következő