DR. JUHÁSZNÉ LÉVAI KATALIN, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogyan Mádi László képviselőtársam is elmondta, a foglalkoztatási bizottság október 21-ei ülésén a személyi jövedelemadóról szóló törvényjavaslat tárgyalásakor valóban heves vitát folytatott, és kisebbségi vélemény is megfogalmazódott. Ezt szeretném önökkel ismertetni.

Véleményünk az, hogy először is nem látható, hogy a régi adórendszerről az új rendszerre való áttérés milyen következményekkel és hatásokkal jár a költségvetés egészére, márpedig ha ez a hatás nem világos, akkor a hatás módosítására való szándék megfogalmazása sem lehet az.

 

(9.30)

 

A bizottság tagjai abban egyetértettek, hogy a törvényjavaslat nem önmagáért való, hanem szervesen összefügg a költségvetéssel. De már csak az ellenzéki képviselők helyezkedtek arra az álláspontra, hogy mivel a költségvetés előttünk nem ismert, elég nehéz eldönteni, hogyan illeszthető az előttünk fekvő javaslat a költségvetés struktúrájába.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ismét bebizonyosodik tehát, hogy hiba volt a költségvetési törvény benyújtási határidejének meghosszabbítása.

Mi, a kisebbségi véleményt megfogalmazók nem tartjuk kellőképpen kimunkáltnak és hiányoljuk is, hogy a beterjesztett törvényjavaslatból nem derül ki, hogy a különböző társadalmi csoportokat mennyire sérti, illetve mennyire támogatja a tervezet. A gyermekkedvezmény bevezetésénél elengedhetetlen annak kimunkálása, hogy milyen hatás érvényesül a gyermekes és gyermektelen családok viszonylatában. Már csak a pozitívumok egyértelműbbé tétele érdekében is javasoljuk, hogy a gyermekes családok kategóriáját tovább tagolni érdemes egy- és többgyermekes családokra. A bizottsági vitában a kormány képviselője is elismerte, hogy a gyermekkedvezményt igénybe venni nem tudó, 600 ezer forint alatti éves jövedelmek mellett az adóterhelés növekszik. Történik mindez a legelesettebb rétegeknél, éppen ott, ahol a gyermekek és a nagycsaládosok aránya igen magas.

Azt pedig, hogy a gyermekkedvezmény igénybevételére két változatot terjesztettek be, elfogadhatatlannak tartjuk, ugyanis melyik országgyűlési képviselő lesz az, aki a családtámogatás témájában a mérsékelt változatra szavazna. Ezt álságos megoldásnak tartjuk - adunk is meg nem is -, miközben ezzel elterelik a figyelmet arról, hogy létezik ennek a kedvezménynek a bevezetésében egy családok közötti, jövedelmektől független evalizálási szándék is, melyet a szocialista képviselők nem tudnak támogatni. A differenciálás 1 millió forint jövedelemhatár figyelembevételével 2-2,5 milliárd forint megtakarítást eredményezne, mellyel tovább lehetne segíteni a kisjövedelmű családokat.

Hasonló hatást látni az adójóváírás-mérséklési javaslatnál is. Az adójóváírás nemcsak 20 százalékról csökken 10 százalékra, de mind a havi mértéke, mind a jövedelemhatár limitált. Egyetértünk az 1 millió forintos határral, de gondjaink vannak alkotmányossági szempontból azzal, hogy merev, és így átmenetet nem biztosít.

Az adótábla-változást, -egyszerűsítést természetesen pozitívumként ítéljük meg, ugyanakkor véleményünk szerint nem támogatható, hogy az alsó adókulcs változatlanul maradása - 20 százalék - miatt az adóterhelés átlagos mértéke 0,3 százalékkal nő.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ez volt röviden a kisebbségi vélemény a foglalkoztatási bizottságban.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)

 

Előző Következő

Eleje Tartalom Homepage