DR. BOGÁR LÁSZLÓ, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Ön szakmai megoldásról beszél, illetve szakmai szempontokról, én a válaszomat kizárólag ebben a keretben próbálom az ön számára megadni.

Szigorúan szakmai szempontokat vizsgálva tehát létezik olyan műszaki megoldás a Homokhátság vízpótlására, amely a Duna-Tisza-csatorna megépítésével segíti az ott kialakult kedvezőtlen vízgazdálkodási helyzet megoldását. A hátsági főcsatorna megépítése helyett azonban a kormány elsősorban a helyi vízpótlást helyezi előtérbe, amely szivattyús vízemeléssel oldható meg. Ennek azonban a magas beruházási és üzemköltsége miatt igazodnia kell a valós igényekhez, és természetesen a fizetőképes kereslethez is.

Amennyiben hajózási szempontok miatt megépítenénk a Duna-Tisza-csatornát, az kétségtelenül hozzájárulhatna a Homokhátság vízpótlásához is. Ehhez azonban gazdasági szempontból már - ahogy a képviselő úr is említette - természetesen szükség lenne duzzasztómű építésére is. Duzzasztás nélkül ugyanis olyan mély bevágásban kellene - nem vagyok szakértője a témának - a csatornát vezetni, ami technikailag is megoldhatatlan. Tekintettel arra, hogy a Duna-Tisza-csatorna megvalósításának összköltsége viszont igen magasra tehető - százmilliárd forintos nagyságrendű -, megépítését a kormány a közeli években nem tervezi.

Egyébként úgy gondolom - ha már említette -, a kormányprogram nem zárkózik el kategorikusan a vízgazdálkodás olyan alapvető eszközétől, mint amilyen például a duzzasztómű, tározó vagy zsilip építése, melyek bizonyos esetekben az egyetlen megoldást jelenthetik.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)