VARGA MIHÁLY pénzügyminisztériumi államtitkár: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Köszönöm a kérdését. A kérdésének volt egy konkrét része és volt egy általánosabb része. Engedje meg, hogy a konkréttal kezdjem.

Azt gondolom, ha egy vállalkozó bárkivel is szerződik, csak úgy szokott elvállalni munkát, ha meg van győződve a partnere fizetési képességéről. Az már egy szerződésbeli kérdés, hogy a szerződés hogyan és milyen módon ütemezi a kifizetést az elvégzett munka arányában.

Ami a kérdésének az általánosabb részét illeti, a körbetartozások a kilencvenes évek elején valóban akut problémái voltak a magyar gazdaságnak. Azt hiszem, hogy két törvénnyel sikerült akkor felszámolni ezeket a körbetartozásokat, az egyik a versenytörvény volt, a másik pedig a csődtörvény.

1992-ben 2500 csődeljárást, 2227 felszámolási eljárást, felszámolást tettek közzé. Úgy gondolom, hogy a csődtörvény, bármilyen sok kritika is érte, és valóban a kritikák egy része megalapozott volt, mégis hozzájárult ahhoz, hogy a gazdaság szerkezete tisztult, a vállalati körbetartozások - tehát a tartozások és a követelések egymással szemben - csökkentek, egy piacgazdaságban elfogadható mértékre álltak vissza.

Igaza van abban is a képviselő úrnak, hogy ezek a tartozások persze közterheket is érintenek. Ebből a szempontból nem közömbös, hogy a vállalkozásoknak egymással szemben milyen tartozásaik vannak.

A kormány a maga területén teszi, amit tehet. A következő esztendőtől például a társadalombiztosítási járulék behajtása és az adóbeszedés egy intézményhez kerül. Reméljük, hogy ezzel is hozzá tudunk járulni ahhoz, hogy ezek beszedése feszesebb és pontosabb legyen.

Azt hiszem egyébként, hogy a csődtörvény ma megfelelően szankcionálja ezeket a tartozásokat, és a versenytörvény elegendő garanciát jelent arra is, hogy ezzel a csődtörvénnyel a vállalkozások és a vállalkozók ne éljenek vissza.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)