KOPPÁNNÉ DR. KERTÉSZ MARGIT (FKGP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Államtitkár Úr! Napjainkban egyre több panasz jelentkezik a földkiadással kapcsolatosan. A panaszok igen sok esetben valós sérelmeket tartalmaznak, és leginkább arra irányulnak, hogy a földprivatizáció megindulása, 1991 óta - különös tekintettel a részaránnyal kapcsolatos '93. évi II. törvényre, amely a részarány-földkiadást szabályozta - problémaként jelentkezik, hogy nem jutottak a részarány-tulajdonosok a földtulajdonukhoz.
Nem azt kívánom elemezni, hogy a földkiadó bizottságok miért nem végezték el a rájuk bízott földkiadási feladatokat. Azonban tényként megállapíthatjuk, hogy több mint 1 millió 300 ezer ügy intézését 1997. január 1-je óta a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium alá tartozó földművelésügyi hivatalok vették át. Sajnos ezen a területen a földkiadást illetően a munka nem a kívánt mértékben haladt előre, és nem azért, mert a hivatalok nem akartak dolgozni, hanem azért, mert a jogszabályi feltételek azokra a problémákra, amelyek menet közben a részaránykiadás során jelentkeztek, nem kerültek kellően szabályozásra.
(16.10)
Csak néhány példát - a legfontosabbakat - említsem: több településen a részaránytulajdonok rendezésére elkülönített földalapokban az aranykorona-értékek nem elegendőek a jogos igények kielégítésére; több települést illetően egy-egy szövetkezetnél a részaránytulajdon kiadását több évre terjedően gátolja a földalap tervezett elfogadásának bírói útra terelése; állandó panasz az aranykoronában ki nem fejezhető értéknövelő beruházások mértékének és jogosságának a vitatása; a földkiadásról rendelkező határozatok jogerősítésére vonatkozó problémák; a földkiadó bizottságok által szóbeli egyezség alapján ideiglenesen birtokba adott területek problémája akkor, amikor nem készültek el az ideiglenes határozatok, viszont több éve sajátjukként használják a földterületeket azok az emberek, akik erre ígéretet kaptak. Probléma, hogy a szövetkezetek felszámolása után megmaradt területek esetében ki az, aki jogosult, kinek van jogszabályi lehetősége a földrészletek rendezésére vonatkozóan; az osztatlan közös tulajdonjogok rendezése; gondot jelent a szövetkezetek használatában lévő földutak kérdése; tisztázatlan a felhagyott bányaterületeknek és egyéb, aranykorona-értékkel nem rendelkező földrészletek kérdése; valamint a természetvédelemmel kapcsolatosan is vannak gondok.
A felsorolt problémák - konkrét problémák - az évek során halmozódtak fel, és ezek gátolják a földkiadás lezárását. Miután a kormányzat alapvető célja a részarány-tulajdonosok mielőbbi földhöz juttatása, és ezen keresztül a családi gazdaságok és a rendezett ingatlan-nyilvántartási állapot kialakítása, tisztelettel kérdezem az államtitkár úrtól: mit kíván tenni a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) annak érdekében, hogy ez a helyzet megváltozzon.
Várom válaszát. (Taps a kormánypártok soraiban.)