DR. SZABADI BÉLA földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszony! Közismert, hogy a képviselő asszony földhivatali vezetőként dolgozott országgyűlési képviselői megbízatásáig. Azokat az információkat és azt a tájékoztatást, amely a lezáratlan ügyekről szólt, teljesen reálisnak tartjuk. Azok a gondok, amelyeket a képviselő asszony itt ismertetett, mutatják, milyen nehézségeket kell a jelen kormánynak legyűrnie.

A nehézségek az 1993. évi II. törvény értelmében 1996. december 31-ével megszűnő földkiadó bizottságok hiányával kezdődtek, hiszen a földkiadó bizottságok helyét a Földművelésügyi - most már Földművelésügyi és Vidékfejlesztési - Minisztérium hivatalainak kellett átvenniük. A földművelésügyi hivataloknál az elmúlt két évben a részarány kiadása során egyre halmozódtak azon problémák, amelyek közül a legjellemzőbbeket az interpelláció is említi, és amelyekre a hatályos, az előzőekben említett törvény nem rendelkezik megfelelő szabályozással. Ez a részarány-nevesítésre váró több mint 500 ezer tulajdonos jogos érdekeit sérti.

A képviselő asszony által felsorolt problémák a következő adatokkal jellemezhetők: az aranykorona-hiány mintegy 170 ezer aranykoronára tehető; a természetvédelemmel érintett és így nem kiadható termőföldterület mintegy 36 ezer aranykoronát tesz ki; a részarány-nevesítésre kijelölt földalapban még mintegy 2 milliárd forint jelzáloggal terhelt termőföld található. A korábban említett, érvényben lévő jogszabály szerint 1997. január 1-jétől nincs lehetőség a földkiadás során önálló ingatlanok kialakítására, ezért azok osztatlan közös tulajdonba kerülnének.

A megoldást a tárca vezetése két irányban próbálja elérni. Egyrészt módosítani kívánja az 1993. évi vonatkozó törvényt, amely a mi meggyőződésünk szerint a felvetett problémák jelentős részére megoldást fog adni. Így például a tervezet a földtulajdonos pénzbeli kártalanítását javasolja 3 ezer forint/aranykorona értékben abban az esetben, ha a föld tényleges kiadására nem kerülhet sor, mivel a kijelölt földalapban nincs elegendő föld. Vagy: egyszerűsített megoldást javasol a tervezet a termőföldön fennálló osztatlan közös tulajdon megszüntetésére; szabályozza a jogutód nélkül megszűnt szövetkezetek el nem végzett vagyonnevesítésének lefolytatását, és még sorolhatnám a példákat.

A megoldás másik iránya az, hogy a tárca vezetése jelentős összegeket biztosít a költségvetésből a lezáratlan kérdések elrendezésére. 1998-ban összesen 625 millió fordít a tárca erre az ügyre, 1999-ben pedig 700 millió forint tervezett kiadás valószínűsíthető, ami ha nem is tartható elegendőnek, az előrehaladást azonban mindenképpen biztosítani fogja.

Rövidesen az Országgyűlés elé terjesztjük a törvény módosítását, és kérjük a jelen levő képviselőket, hogy szavazataikkal támogassák a szükséges változtatásokat, amelyek e lezáratlan kérdések megoldását fogják előmozdítani. Kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

Előző Következő

Eleje Tartalom Homepage