BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! Ismeretes, hogy a szociális ellátásról és a szociális igazgatásról szóló '93. évi III. törvény szabályozza a közgyógyellátásra való jogosultság feltételrendszerét. Bár a helyi önkormányzatok rendeleteikben kedvezőbb feltételek mellett is kiadhatják a közgyógyellátásra jogosító igazolványt, főszabályként azonban az egy főre jutó öregséginyugdíj-minimumhoz köti a törvény a jogosultságot, amennyiben a havi gyógyszerköltség meghaladja ennek az összegnek a 10 százalékát.

Ismeretes az is, hogy a kormány differenciált nyugdíjemelést tervezett el, amivel a legalacsonyabb nyugdíjjal rendelkezők jól járhatnának.

 

(16.50)

 

Mindannyian hallottuk a miniszterelnök bejelentését, hogy ezen a szinten, tehát a 13 700 forintos szinten átlagosan 25 százalékos emelést terveznek. Aggodalomra ad azonban okot, hogy máris nyilvánosságra kerültek azok a nyilatkozatok, amelyek szerint az öregségi nyugdíjminimum mértékét jogi értelemben csak 12 százalékkal megemelt szinten határoznák meg. Ez azzal a következménnyel járna, hogy sokan elveszítenék a közgyógyellátásra való jogosultságukat, jelentősen szűkülne az ellátásra jogosultak köre. Ez azért is meglepő, mert az előző parlamenti ciklusban ellenzéki képviselők éppen ezzel ellentétes értelmű javaslatot nyújtottak be a jogosultak körének bővítésére, az alanyi jogon közgyógyellátásban részesülők körének szélesítésére.

Kérdezem tehát a miniszter urat, hogy a kormány miért akarja szigorítani a közgyógyellátásra való jogosultság feltételeit. Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)