DR. KÖKÉNY MIHÁLY, az egészségügyi és szociális bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Valóban nehéz a bizottsági előadó helyzete, hiszen két, szorosan összefüggő törvényjavaslatról van szó, mégis megpróbálom házszabályszerűen összefoglalni most csak a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint az e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslattal kapcsolatos bizottsági véleményt.
Az egészségügyi és szociális bizottság általános vitára alkalmasnak minősítette az élőmunkaterhek csökkentését előirányzó törvényjavaslatot, ugyanakkor több képviselő nehezményezte, hogy a társadalombiztosítási alapok jövő évi költségvetésének ismerete, a kiadási oldalon vállalható kötelezettségek tudta nélkül kényszerülünk dönteni a járulékokról, illetve az ezt kiegészítő, egyre nagyobb mértékű százalékos és tételes egészségügyi hozzájárulásokról. A bevételi és kiadási rovatok egymástól elszakított tárgyalása nem szerencsés, nehezíti a felelős döntéshozatalt.
Felmerült aggályként, hogy a 7 százalékos járulékcsökkentés tényleg hat-e a fekete-, illetőleg szürkefoglalkoztatás szűkülése irányában, hiszen a minimálbér határán tehernövekedés következik be, és a kiterjesztett egészségügyi hozzájárulás terheli a különböző költségtérítéseket is.
Némileg eltértek a vélemények a bizottságban arról, hogy a járulékrendszer tervezett módosulásainak hatása valóban pozitív lesz-e a foglalkoztatottságra, várható-e ettől a munkanélküliség mérséklődése - volt a bizottságban ilyen kormánypárti vélemény -, avagy a munkáltatót, a vállalkozót nem a százalékos járulékcsökkentés érdekli, hanem a bérterhek tömegétől teszi függővé az alkalmazottak felvételét, tehát dőreség lenne azt hinni, hogy megéri neki nagyobb bérért dolgoztatni.
Az egészségügyi és szociális bizottságot ezen túlmenően az is foglalkoztatta, hogy a 150 milliárdos járulékcsökkentés - az új egészségügyi hozzájárulási konstrukciótól várt részleges ellentételezés mellett is - nem okoz-e zavart az egészség- és nyugdíjbiztosítási szolgáltatások finanszírozásában, van-e biztosíték a bevételi terv teljesítésére. Ezzel összefüggésben a kormány képviselője határozottan kijelentette: "Változatlanul él az, hogy az államnak garanciális kötelezettségei vannak az ellátások finanszírozásában. Tehát amennyiben a bevételek nem fedezik a kiadásokat, ugyanúgy, mint eddig, megkapják a Kincstártól a hiányzó forrásokat." Így fogalmazott a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője.
Ezt is mérlegelve döntött bizottságunk ennek a törvénynek az esetében az általános vitára történő bocsáthatóság mellett egyhangú szavazással.
Köszönöm.
(Az elnöki széket dr. Szili Katalin, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)
Előző Következő