HOMA JÁNOS, a kulturális és sajtóbizottság előadója: Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottsága október 26-án megtartott ülésén megvitatta a polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény módosítását kezdeményező T/34. számú törvényjavaslatot, és azt 10 igen és 8 nem szavazattal általános vitára alkalmasnak találta.
(14.00)
A bizottság megbízott azzal, hogy a törvényjavaslat vitájában ismertessem a legfontosabb észrevételeket. A kisebbségi véleményekre nem kívánok részletesen kitérni, hiszen azokat ellenzéki képviselőtársam ismerteti, pusztán annyit szeretnék megjegyezni: az MSZP és az SZDSZ képviselői aggályaiknak adtak hangot a törvényjavaslat tartalmát és általános vitára való alkalmasságát illetően. Többek között úgy fogalmaztak: nem lehet általános vitára bocsátani olyan törvényjavaslatot, amellyel kapcsolatban úgy érzik, a hatályos törvényekkel, az alkotmánnyal ütközik.
Egy másik vélemény szerint nem kellően készítették elő a törvényjavaslatot. Az is elhangzott, hogy ezt a fontos kérdést nem a polgári törvénykönyv módosításával, hanem egy új sajtótörvénnyel kellene rendezni. A kormánypárti képviselők azért tartották fontosnak Pokol Béla képviselőtársam indítványát, mert mint mondták, olyan problémát vet fel, amellyel az utóbbi időben a polgárok nagy része foglalkozik. Sokszor téma a sajtó, a szerkesztők korrektsége. Sokszor alkotnak elfogult véleményt a lapok. Nincs rendben a tájékoztatás, a tájékozódás szabadsága.
Ugyancsak elhangzott, az újságíró-szövetség egyik vezetője azt mondta, hogy ez a javaslat sérti a sajtószabadságot és a véleménykifejezés szabadságát. Ezzel kapcsolatban az előterjesztő azt mondta, hogy a MÚOSZ etikai kódexében a kódex 5. §-a lényegében ugyanazt mondja ki, mint amit ez a javaslat. Tehát hogyan sértené a sajtó szabadságát az, ami benne van az újságíró-szövetség etikai kódexében? (Közbeszólás az SZDSZ padsoraiból: Ez egy nagy hülyeség!) Összességében elmondható: a kulturális és sajtóbizottság tagjainak nagy része - közöttük ellenzéki képviselők - úgy fogalmazott, hogy a törvényjavaslat egy komoly gonddal, a magyar nyilvánosságot régóta foglalkoztató tájékoztatás és tájékozódás szabadságával foglalkozik.
A hozzászólók jelentős hányada azt tartotta aggályosnak, hogy a törvényjavaslat elfogadása után elképzelhető, hogy a hátrányos véleményeket követően a mostanihoz képest jóval többször kellene közölni a személyesen érintett ellenvéleményeket, mint eddig. Ezzel együtt a bizottság általános vitára alkalmasnak találta a javaslatot.
Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
Előző Következő