DR. BODA ILONA (FKGP): Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A médianyilvánosságban élénk vitát váltott ki képviselőtársunk, Pokol Béla törvényjavaslata a polgári törvénykönyv 79. §-ának módosításáról. Ez a szakasz tartalmazza a sajtó-helyreigazítási jogot, amely tényhamisítás és a tények hamis színben feltüntetése esetére illeti meg azt, akit ez érint. Frakciótársam törvényjavaslata ezt a helyreigazítási igényt kívánja pusztán kiegészíteni a válaszadás jogával, amelyre akkor kerülhet sor, ha valakiről elmarasztaló véleményt vagy a törvényjavaslat szóhasználatában társadalmilag hátrányosnak tekintett véleményt közölnek le a sajtóban vagy az elektronikus tömegmédiákban.
A Független Kisgazdapárt kiemelkedő fontosságot tulajdonít annak, hogy ez a törvényjavaslat beépüljön a magyar jogrendbe, és a helyreigazítás mellett a válaszadás jogintézménye is létrejöjjön. A kiemelkedő fontosság egyik oka az, hogy így a közélet és a nyilvánosság előtt megjelenő állampolgárokról, közöttük értelmiségiekről, politikusokról, művészekről és az élet más területeinek szakembereiről, résztvevőiről hitelesebb és árnyaltabb kép alakulhat ki a nyilvánosság fórumain.
(14.10)
A sommás vélemények és értékelések a különböző lapok, sajtóorgánumok, a rádió- és televízió-csatornák elfogultságainak irányai szerint sokszor egyoldalúak, így torz képet alkotnak a nyilvánosság előtt megjelenő emberekről és a velük összefüggő eseményekről. Ennek az egyoldalúságnak a maga eszközeivel képes gátat vetni a válaszadás joga, és ennek révén a személyesen érintett elmondhatja azokat az érveket és ellenvéleményeket, amelyek árnyaltabb és teljesebb képet rajzolhatnak fel az elmarasztaló véleménnyel érintett személyről vagy a vele összefüggő eseményről.
A kiemelkedő fontosság másik okát az jelenti a törvényjavaslat által bevezetni kívánt válaszadási jognál, hogy a közvélemény a jövőben így több forrásra támaszkodva, véleményekre és ellenvéleményekre alapozódva jöhet létre. Ennek révén a közvélemény, a demokrácia eszméjének megfelelően, a vélemények széles skáláján alapulva kiegyensúlyozottabban jöhet létre, mint az ma lehetséges. Ismerjük nagyon jól a demokrácia működésében azt a torzulást, amikor szűk társadalmi csoportok, azáltal hogy jobban hozzáférnek a médiák nyilvánosságához, ezerszeres felhangosításban tudják hallatni a hangjukat, és az így ezerszeresen felhangosított véleményük egyben a közvéleményt is formálja. Ez azonban csak látszatközvélemény lesz, és a társadalomban létező többi vélemény elfojtásával jön létre.
Ezen a jelenségen is segíthet a T/34. számú törvényjavaslat a bevezetni kívánt válaszadási joggal, ugyanis így legalább azok, akiket személyesen érintett az elmarasztaló vélemény és értékelés, a nyilvánosság elé tárhatják az ellenvéleményüket és az ezeket alátámasztó érveket. Hadd emeljem ki, hogy ez a törvényjavaslat egyben a mainál magasabb szintre emeli a véleménynyilvánítási szabadságot, amit éppen az alkotmány 61. §-a tartalmaz. Ezen alkotmányos alapjognak ugyanis van egy objektív intézményi oldala is a magyar Alkotmánybíróság döntései szerint, és ez azt jelenti, hogy a tömegmédiákban a társadalomban létező véleményeknek egyenlő eséllyel kell megjelenniük, és a közvéleménynek csak az ilyen módon kialakult formája valósítja meg a demokratikus közvéleményt.
A magyar Alkotmánybíróság ezen döntéseit a német alkotmánybírósági gyakorlatból merítette, mivel ott már 40 éves tapasztalat áll rendelkezésre ezen a téren. A német alkotmánybíróság még tovább is megy, és azt mondja az érvelésében, hogy véleményhatalmat valósít meg az az állapot, amikor csak a szűk csoportok véleményéből alakul ki a közvélemény - ez pedig alkotmányellenes.
Ezek az érvek győzték meg a Független Kisgazdapárt országgyűlési frakciójának tagjait arról, hogy igenis támogatni kell Pokol Béla képviselőtársunk törvényjavaslatát. Felmerült persze a javaslat megvitatása közben a frakciónkban, de tudomásom szerint a Fidesz frakciójának jogi kabinetjében is, hogy talán félreérthető a törvényjavaslat megfogalmazása, különösen két ponton volt zavaró a törvényjavaslat szövegének megfogalmazása. Félreértésre vezetett, hogy a szöveg társadalmilag hátrányosnak tekintett véleményről szólt, ami a javaslat szerint megalapozza az ellenvélemény közlésének jogát. Ezt ugyanis többen úgy értelmezték, hogy társadalmilag hátrányos véleményekről van szó, sőt volt, aki társadalomra káros véleményt olvasott ki a szövegből. Ezért frakciónkban felmerült a vita során, hogy egyszerűen elmarasztaló vélemények és értékelések esetén lehessen élni a válaszadás jogával.
A másik félreértést az elmarasztaló vélemények cáfolására adható ellenvélemény megfogalmazása jelentette a szövegben, és azt vetették fel ezzel szemben, hogy cáfolni csak tényállást lehet; a véleményre csak válaszolni lehet, de nem cáfolni. Ebből adódott, hogy sokan vélemény-helyreigazításról beszéltek e törvényjavaslat kritizálásakor, és ez negatív színben tüntette fel azt. Ennek orvoslására alakult ki egy olyan módosítási javaslat, amely tartalmilag pontosítja Pokol Béla eredeti javaslatát, és amelyet Bánk Attila és Turi-Kovács Béla képviselőtársunk nyújtottak be e törvényjavaslathoz az elmúlt napokban.
Ez a módosítás így szól: az elmarasztaló véleménnyel, értékeléssel és bírálattal személyesen érintett követelheti válasza közzétételét. Nos, képviselőtársaim, úgy gondolom, ezzel a módosított szöveggel a vitában eddig felmerült aggályok és fenntartások eloszlathatóak képviselőtársunk törvényjavaslatával szemben, és információnk szerint az előterjesztő Pokol Béla is egyetért ezzel a módosítással. (Dr. Hack Péter: Tényleg?)
A válaszadási jog törvénybe iktatását alátámasztja még az is, hogy a Magyar Újságírók Szövetsége által elfogadott újságírói etikai kódexben ez szerepel már, így minden olyan kritika, amely az elmúlt hetekben sajtószabadság-ellenességgel, alkotmányellenességgel vádolta meg ezt a törvényjavaslatot, értelemszerűen elesik. Ezt azért is fontos kiemelni, mert a MÚOSZ új elnöke többször is azt nyilatkozta az elmúlt hetekben, hogy sajtószabadság-ellenesnek találná, ha a válaszadás joga is létrejönne a helyreigazítási jog mellett.
Képviselőtársaim! Ítéljék meg önök az aggály jogosságát a MÚOSZ újságírói etikai kódexének szövege alapján, amelyet pontosan idézek, és amelynek 5. §-a így szól: "Akit cikk, műsor kifejezetten és hátrányosan érintett, annak helyreigazítás nélkül is biztosítani kell a válasz jogát mielőbb, a szükséges ésszerű terjedelemben. A válasz nem sérthet becsületet, személyhez fűződő jogot." Nos, képviselőtársaim, úgy gondolom, hogy ami az újságírói etikai kódexben nem sérti a sajtószabadságot, az a polgári törvénykönyvbe emelve sem fogja azt sérteni, ám így a független magyar bíróság ítélete és a magasabb jogi garancia biztosítja majd a válaszadáshoz való jogot.
Összegezve az eddig elmondottakat, hadd ismételjem meg a Független Kisgazdapárt nevében, hogy támogatjuk a törvényjavaslatot, és azt szeretnénk, ha a válaszadás joga minél előbb bekerülhetne a polgári törvénykönyvbe, a helyreigazítási jog mellé.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)
Előző Következő