DR. BÁNK ATTILA (FKGP): Köszönöm szépen, elnök úr. Elnézést kérek azoktól, akik írásban bejelentkeztek és most a sorukra várnak, hogy megszakítjuk ezt a vitát, de én is úgy gondolom, hogy most melegében kell reagálnom néhány gondolatra, amelyet Vastagh képviselő úr felvetett.

A sajtó legyőzése, a sajtó démonizálása... Hölgyeim és uraim, azt gondolom, hogy egy törvényjavaslat vitájában a hisztérikus hangot talán szorítsuk hátrább! Szorítsuk hátrább, hiszen ezekből a megjegyzésekből és Hack Péter képviselő úr megjegyzéseiből, amelyeket a kisebbségi vélemény során említett - nevezetesen: alkotmánysértő, az alkotmány 61. § (1)-(3) bekezdésébe ütközik -, akik itt ülünk, úgy tűnik, elsősorban jogászok, nagyjából értjük, hogy miről van szó (Dr. Pető Iván: Elnézést, nem jogász is van itt!) - azonban a televíziót nézők és most az ülésünket figyelő emberek nem igazán. Amire Hack Péter hivatkozik, a véleménynyilvánítás szabadsága, az alkotmánynak ez a bizonyos idézett rendelkezése, nem azt jelenti, hogy véleményt csak egy embernek szabad egy ügyben nyilvánítania, és úgy, ahogyan ő látja. A véleménynyilvánítás szabadságában a mi álláspontunk szerint benne van az is, ehhez hozzátartozik az is, hogy szabad legyen ellenvéleményt megfogalmazni adott kérdésben.

Miért ez a nagy felzúdulás? Miről van itt szó? Frakciótársam már idézte az előbb az újságírói etikai kódexet; ez a jelen törvényjavaslatban, az 5. § (2) bekezdésében szinte szó szerint megismétlődik! Összesen arról van szó, hogy a véleménynyilvánítás szabadságához tartozhasson hozzá az ellenvélemény szabadsága is, és ahogy a MÚOSZ etikai kódexe írja, ezt valahogy ki lehessen kényszeríteni.

Erről szól ez a történet, hölgyeim és uraim! Köszönöm szépen. (Taps az FKGP soraiban.)