DR. VASTAGH PÁL (MSZP): Természetesen, képviselő úr, tudom, hogy mi van, mi volt a törvény 6. §-ában, itt van nálam a szöveg, a törvény, tudom, hogy mit beszéltem, tudom, hogy miért mondtam... (Dr. Pokol Béla: Összetévesztette!) Nem tévesztettem össze, mert itt is a sajtó számára jelent kötelezettséget a válasz közlése, és ilyen értelemben beszéltem a válaszadás kötelezettségéről. A 6. § (2) bekezdését szíveskedjen elolvasni: ez a sajtó számára jelent kötelezettséget, hogy közöljék az állami szervek válaszát, és ezt törölték el a sajtószabadság érvényesülése érdekében.

Én nem csúsztattam, nincs szándékomban, nem is tettem... (Dr. Pokol Béla: A hatóság privilégiuma volt!) Ha meg tetszik várni, míg én befejezem, utána lehetősége nyílik arra, hogy folytassuk a vitát... Tehát nem hiszem, hogy ez lenne a dolog lényege; tudomásom van arról, hogy mit tartalmaz a jogszabály, tudomásom van arról, hogy milyen körülmények között és miért vették ki.

Szó sincs hisztérikus hangról - akkor teljességében félreértette a képviselő úr azt, amit mondtam. Egyszerűen arra tudok következtetni, hogy nem figyelte, amit mondok. Én azt mondtam, és bizonyos önkritikus éllel is említettem, hogy nem érdemes a sajtót okolni azért, ha politikailag valami sikerül vagy nem sikerül. Aki ezt teszi, az saját magát csapja be, mert nem a valóságos okokat elemzi, hanem a sajtóra hárítja át a felelősséget.