DR. VÁRHELYI ANDRÁS, az FKGP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! A Független Kisgazdapárt országgyűlési képviselőcsoportja áttekintette és értékelte a kormány által elkészített és benyújtott nemzetbiztonsági törvénymódosítást. A törvénymódosítás korrekt, szakmailag precíz, a módosító javaslatokat a soha nem számított ütemben erősödő szervezett bűnözés, tehát maga az élet kényszerítette ki.
1995 előtt s kirekesztőleg 1989 előtt a magyar titkosszolgálatok nem törvényileg szabályozott keretek között végezték munkájukat, és 1989 előtt nem a nemzet biztonságát szolgálták elsősorban, hanem egypárti politikai döntéseknek teremtettek titkosszolgálati hátteret. Ez a torz szakmai állapot változott meg 1990-ben, és az 1995. évi nemzetbiztonsági törvény megalkotásával a titkosszolgálatok működtetése vált törvényileg szabályozottá.
(9.40)
A konspirációra, fedett, illetve leplezett tevékenységre, titkosszolgálati műveletekre, szigorúan védett és ellenőrzött kapcsolati körre épülő szervezetek az ország védelmi rendszerének szerves részét képezik. A titkosszolgálatok eredményes munkája esetén az ő jelentőségük és fontosságuk azonos horderejű más nemzetvédelmi szervezetekével. A titkosszolgálatok nem helyettesíthetőek, nem pótolhatóak, a saját feladatrendszerükkel egyedülállóak.
A nemzetvédelem szervezetei - honvédség, rendőrség, határőrség, titkosszolgálatok - egyenkénti hatékonysága és eredményessége jelenti az ország védelmi színvonalának minőségét és erejét. Ezen szervezetek munkájának törvényi szabályozása folyamatos kormányzati feladat.
A titkosszolgálati tevékenység törvényi szabályozásának késedelem nélküli finomítása hiányában a titkosszolgálatok működésképtelenné válhatnak, reagálásuk lelassul, bizonytalanná válnak a jogellenes cselekmények felderítésében és elhárításában, a védelem szervezésében és gyakorlásában. A napi folyamatos munkavégzés előfeltétele, hogy a titkosszolgálati prevenciós tevékenység erősebb törvényi támogatást, változatosabb eszközöket és lehetőségeket kapjon.
A kormánynak és a parlamentnek pontosan kell tudnia, hogy a hírszerző és elhárító szervezetek munkájukat és alkalmazott módszereiket, eszközeiket nem önkényesen, hanem a hírszerzési feladatok és a felderítő tevékenység jellegének megfelelően szervezik, illetve választják ki. Ezért kell napi érzékenységgel figyelemmel kísérni a jogellenes tevékenységi formát, a mostani módosítások esetében a szervezett bűnözés, tehát a maffia elleni törvényi szigorítás lehetőségeit. A törvényalkotóknak érzékelniük kell a különböző típusú bűncselekmények és az ezzel összefüggő operatív titkosszolgálati munkafolyamatok változásait.
Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Az ország titkosszolgálatainak munkája, a tevékenység eredményessége nagy fokú támogatottságot és stabil hátteret igényel. Ezek feltétele a törvényi szabályozottság, valamint a kormányzati és a választópolgári támogatottság. A titkosszolgálati állomány és a speciális tevékenységet támogató személyek - jelen esetben bírák és ügyészek - joggal tarthatnak igényt nemzetbiztonsági védelemre. Ugyanakkor jogos állami igény a nemzetbiztonsági tevékenységben részt vevő bírák és ügyészek tapintatos, de professzionális ellenőrzése is. A törvénymódosító javaslatok egyik része ezt a kettős célt szolgálja.
A kormány törvénymódosító javaslatának ez a része a kiemelt súlyú büntetőügyekben eljáró bírák és ügyészek nemzetbiztonsági védelmére, illetve ellenőrzésére vonatkozik. Az ügyek jelentősége miatt fennáll a bírák és ügyészek jogellenes céllal történő befolyásolásának veszélye. Értve a kormányzati szándékot, sejtve a büntetőügyek várható tendenciáit, egyetértünk a módosító javaslattal.
A kormány másik, véleményem szerint nagyobb horderejű módosító javaslata a nemzetbiztonsági szolgálatok és a bűncselekmények elkövetésével alaposan gyanúsítható személyek megállapodásának előzetes jóváhagyásával megbízott ügyész védelméről és ellenőrzéséről szól. A köztudatba vádalkuként bevonult megállapodást a mai napig különböző indulatú kritikák érik. Magam osztom azt a véleményt és szándékot, hogy a büntetlenségi megállapodást jóváhagyó ügyészt ne csak kinevezésekor, hanem feladata ellátása során is folyamatosan ellenőrizzék. Ugyanis a törvényi lehetőséggel való visszaélés óriási szakmai és társadalmi károkat okozhatna és a közbizalom teljes megsemmisülését jelenthetné. A megállapodás biztonsági kockázatai és esetleges titkosszolgálati negatív visszahatásai hatalmas méretűek. Ezért a megállapodás főszereplőinek - titkosszolgálat, gyanúsított, jóváhagyó ügyész - párhuzamos, nívós, operatív színvonalon való ellenőrzése szerintem elkerülhetetlen.
Tisztelt Ház! Nyolc év telt el azóta, hogy a rendszerváltás utáni magyar titkosszolgálati vezetők amerikai és nyugat-európai partnerszolgálatoktól megkapták az első figyelmeztetéseket: a volt szocialista államok titkosszolgálatai számára nem a hagyományos és klasszikusan ellenséges hírszerzés- és elhárítás-csapásirány lesz a nagy szakmai kihívás, hanem a rohamosan erősödő nemzetközi és saját szervezett bűnözés. A világ vezető szolgálatai már nyolc évvel ezelőtt nemcsak elemeztek és értékeltek, hanem cselekedtek, titkosszolgálataikon belül kialakították a szervezett bűnözéssel foglalkozó speciális egységeket és ezek feladatköreit, a szervezeti létszámot túlnyomórészt a kémelhárítási területek megszűnt vonalainak elhárítótisztjeiből, belülről gazdálkodták ki.
Átvették-e ezt a használható gyakorlatot az előző kormányaink alatt működő szolgálatok? A válasz kategorikus nem. Ezt csak némileg tompítja, hogy a törvény feladatokat határoz meg a szolgálatok számára, főként a jogellenes kábítószer- és fegyverkereskedelem vonatkozásában. A hazai szervezett bűnözés, a maffia ennél jóval árnyaltabb, sokrétűbb, többfejű. Ezt az állításomat támasztja alá dr. Szabó Gábor úrnak, a titkosszolgálati miniszter hivatalvezetőjének múlt szombaton napvilágot látott nyilatkozata, mely szerint a polgári titkosszolgálatok az eddigieknél nagyobb szerepet kívánnak felvállalni a szervezett bűnözés elleni munkában. Erre csak azt mondhatom: itt az ideje, talán még nem túl késő. Sok sikert kívánunk!
Tisztelt Képviselőtársaim! Bizonyára mindenki tudja, hogy a törvénymódosítás jobbító szándéka a titkosszolgálatok kormányzati támogatottsága, a töretlen nemzetközi kapcsolattartás, sőt a közeli, várhatóan jelentős béremelés is csak lehetőség a titkosszolgálati munkavégzés eredményességének növelésére a szervezett bűnözés területén. Átütő sikert csak a rendőrség és a szolgálatok rivalizálásának teljes megszüntetése hozhat. Biztosítani kell a tökéletes információáramlást, a feladatok és hatáskörök közösen és nem utasításra kialakított rendszerét a szervezett bűnözés vonalán, használható operatív kapcsolatok azonos irányba mozgatását, szervezeti hovatartozástól függetlenül. Kivételt itt csak a dekonspirálódás veszélye jelenthet.
A titkosszolgálatok, a rendőrség, a honvédség közötti együttműködési készségnek minden szinten alkalmazási és alkalmassági követelménynek kell lennie, ugyanis nincs külön magyar rendőrségi nemzetbiztonság és külön magyar titkosszolgálati nemzetbiztonság. A Magyar Köztársaságnak egy profi, egységes nemzetbiztonságra van szüksége. Nincs pénzünk néhány karrierista, feladatait hibásan és torzan értelmező rendőrségi és titkosszolgálati vezető önzését és pályaépítését finanszírozni. Az együttműködés kialakításában, összehangolásában és szigorúan számon kért betartatásában csak az eredmények igazolhatják a belügyminiszter és a titkosszolgálati miniszter egycélúságát.
Tisztelt Ház! Minden támogatásom és egyetértésem mellett legyen szabad néhány, a törvénymódosításban jelenlegi formájában nem szereplő, de szakmailag mindenképpen indokolt kérdést felvetnem.
1. Sem a javaslat, sem az indokolás nem utal a bírói, ügyészi szolgálati védelem időtartamára. Meddig tart a védelem? Az eljárás befejezéséig, az ítélethozatalig vagy a büntetőítélet kihirdetése után is? Ha utána is, akkor utána meddig?
2. Ki vagy milyen szerv dönti el, hogy mely büntetőügyekben várható befolyásolási tevékenység, maffiózó akció, bármilyen formájú eljárás előtti, alatti vagy utáni fenyegetés a bírót, illetve az ügyészt illetően?
3. A kiemelt büntetőügyekben egy zárt, kijelölt kör ítélkezik és képviseli a vádat, vagy az ellenőrzés és a védelem ügyfüggő, azaz változnak az igazságszolgáltatás személyei? Ha változnak, akkor erre a nem vitásan többletmunkára felkészült-e a titkosszolgálat? A titkosszolgálati tevékenység nagyon érzékeny - a védelmi és a kontroll része is -, nem lehet tévedni.
(9.50)
4. A védelem, ha komolyan szervezett, nagyon költséges. Az első bírót vagy ügyészt vagy a családtagjait érintő életellenes fenyegetés vagy annak beváltása kiélezett szituációt jelenthet. Az érintett vagy nem vállalja tovább az ügyet, vagy hosszú idejű, nyugati típusú és szintű védelmet kell biztosítani a családtagok számára is. Felkészült-e erre a titkosszolgálat?
Tisztelt Ház! Mindezzel együtt még egyszer és nyomatékosan hangsúlyozom, hogy a Független Kisgazdapárt országgyűlési képviselőcsoportja támogatja a nemzetbiztonsági törvény módosítását, és a módosításra "igen"-nel fog szavazni. Mégpedig többek között azért, mert ha ez a törvény lett volna hatályban 1994 és 1998 között, akkor nem lehettek volna Tocsik-ügyek, pártszponzorálási pénztárnok-ügyek, zsurki ügyek, csecsemő-örökbefogadási ügyek, libás ügyek, pénzmosóbankár-ügyek, 100 milliárdos olajszőkítési ügyek, Lupis-, Globex Holding- és Kunos-ügyek, kerozin-ügyek, 800 milliós állami pénzkihelyezési ügyek, és a Postabank macikája nem tüsszenthette volna képen a fél politikai palettát.
Ha ez a törvény ezzel a tartalommal alkalmaztathatott volna 1994 és 1998 között, akkor ma tudnánk, hogy ki kicsoda. Akkor tudnánk, hogy mit jelent ma az a szó, hogy maffia, miért mondott le két titkosszolgálati miniszter is hivatali ideje lejárta előtt, és miért állította egyikük, éppen a szocialista, hogy már 1994-ben az alvilág hidat vert a politikához. Akkor ma tudhatnánk, hogy mire föl épül Magyarországon ennyi embertelen és idegen bevásárlóközpont: Spar, Penny Market, Metro, Bangkok, Duna Plaza, Inter Plaza, Disco Center, Alabama Center, Euro Center - s ezeknek a centereknek vajon kik a tulajdonosai? S hol árulnak kábítószert? S hol lehet fegyvert vagy kézigránátot vásárolni engedély nélkül? Kik és miért akarják kifárasztani anyagilag, lelkileg és idegileg a magyar népet? Kik és miért nem akarják, hogy a magyar védekezzen a globális mocsok, a szervezett bűnözés, a maffia, a korrupció, az országnyi spekuláció ellen? Ki az, aki más akar lenni, mint magyar Magyarországon? Miből dagad a maffia és a munkanélküliek tábora? Abból, hogy a szervezett bűnözés kettészakítja gazdaságilag az országot! Mert a maffia nem fél, mert nincs mitől és kitől, mert nem állította meg eddig senki, mert úgy viselkedik, mint a selyemhernyó: kúszik, mászik, hízik és növeszti a selymét. Hát ezzel a selyemmel kell megfojtani!
Aki támogatja a nemzetbiztonsági törvény módosítását, az segít zsinórt sodorni a maffia nyaka köré ebből a selyemből. Aki támogatja a törvénymódosítást, az rendet akar. Aki nem, az simogatni akarja a selyemhernyót a "Sződd a selymet, elvtárs" dallamára. Én undorodom a selyemhernyótól, ezért a Független Kisgazdapárt nevében támogatom a tomboló magyarországi maffia megfékezését célzó törvénymódosítást.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
Előző Következő